Innováció – definíciók (1.) Gábor Dénes: „…az emberi elme minden rendszeres alkotása…, a hasznos és reprodukálható újdonságok összessége.” Dornbusch, Fischer: „…a létező tudás alkalmazási módjainak fejlesztése.” Kemény Csilla: ~ a nóvum adaptációja Cros, F.: ~ egy kevéssé versenyképes struktúrába bevitt új idea, amitől a megújult alkotás keresetté, értékesíthetővé lesz

Innováció – definíciók (2.) Gáspár László: ~ az a – rendszerint az innováló szervezet egészét érintő – belső megújulási folyamat, amely az új lehetőségeket kiaknázó kreatív elgondolástól a felhasználói kör által elfogadott, abszolút vagy relatív értelemben vett új produktumig vezet. Hassenforder, J.: (nevelésügyi innováció) minden olyan szándékos törekvés, amely gazdagító változást okoz a nevelés-oktatás rendszerében, a növendék eredményeiben, jellemének gyarapításában, a pedagógus hozzáértésében és magatartásában, az iskola működésében. Kifejlődik benne a nevelésügy, az iskola dinamizmusa.

A „hatalom” viszonya az innovációkhoz DECENTRALIZÁLT (liberális) támogatja CENTRALIZÁLT (konzervatív) elviseli (ha a rendszer alapjait nem fenyegeti)

A társadalmak innovációs orientáltsága – 1. ORIENTÁLT NEM ORIENTÁLT - kevés a direkt- önkényesen szabályozás ill. túlszabályozott > döntőek a piaci > bürokratikus viszonyok koordináció

A társadalmak innovációs orientáltsága – 2. DIREKT SZABÁLYOZÓ MECHANIZMUSOK REÁLFOLYAMATOK SZÜKSÉGLETEK A SZÜKSÉGLET- KIELÉGÍTÉS ESZKÖZEI

Az innováció „nemzedékei” Az újítók –akik beindítják az innovációt A folytatók –akik „beleülnek a készbe” –a lendület csökken A konszolidálók –akik megszállják az irányítást –pozíciókra törnek –kizárják a további újítókat A „sírásók” –akik „tönkreteszik, kompromittálják” az ideát –formalizálnak, szabályoznak –megfeledkeznek az innováció lényegéről

Az innovációval kapcsolatos személyes attitűdök Elfogadás Közöny Passzív ellenállás Aktív ellenállás

Személyes attitűdök -1. önkéntes együttműködés együttműködés a vezetés nyomására passzív belenyugvás

Személyes attitűdök -2. az érdeklődés elvesztése apátia csak az elrendelt tevékenység végrehajtása

Személyes attitűdök -3. teljesítménycsökkentés elmaradás az újítással kapcsolatos tanulmányokban tiltakozás

Személyes attitűdök -4. szándékos hibázás, selejt tudatos szabotázs kilépés

Az ellenállástól a támogató lelkesedésig Teljes mértékben ellenállók Passzív elfogadók Az arany középutat kedvelők „Élrefor- merek” Mindig mindenre kaphatók Az iskolai dolgozók száma A változások iránti lelkesedés

A kísérlet és az innováció összevetése Minden kísérlet innováció, de nem minden innováció kísérlet! Az innováció számára az elmélet eszköz, a kísérlet esetében maga a kísérlet az eszköz az elmélet számára. Az innováció önmagában tételezi célját (a saját gyakorlat optimalizálására irányul), a kísérlet az általánosíthatóságra tör. Kísérlet (definíció): tudatos, koncepciózus változtatás valamely elméleti előfeltevés gyakorlati próbájaként

Az adaptáció – 1. Definíció (Lóránd Ferenc) „új” alkotás átalakítás, átdolgozás, alkalmassá tétel alkalmazkodás a feltételekhez addig tart, amíg az alapmodell megőrzésén belül marad, lényegi vonásokat nem változtat

Az adaptáció – 2. Kiindulópont: a MODELL az objektum lényeges vonásait tartalmazza váz, amely megszabadult az egyediségétől, esetlegességétől a modell csak akkor tarthat számot közérdeklődésre, ha a nagyobb rendszer lehetséges távlatait is körvonalazza ISKOLAMODELL – kísérleti iskola - maga is változó, funkcionáló objektum

Az adaptáció – 3. A modell-iskola mint DONOR tudatos modellvállalás –a lényeges jegyeket helyezi előtérbe –szelektálja a szükségtelen jegyeket történetiségében is fejlődik (más, mint az adaptáció kezdetekor) felvállalja az ellentmondásait, diszfunkcióit –szigorú önkritika! (Az ellentmondásosság nem ab ovo negatív kategória!) Visszajelzést vár az adaptálóktól –pozitív –bírálat –értetlenség modellhiba fogadói „értetlenség”

Az adaptáció – 4. Az adaptáció, mint alkotás Maga is kísérlet (nem feltétlenül tudományos) –a szilárd elméleti alapvetés –a folyamatos, időben kezdődő önképzés –stratégiai fegyelem (testületi egyetértés a fő kérdésekben) –taktikai szabadság az alkotótárssá váláshoz –kritika és önkritika –szakmai partnerkapcsolatok –beavatott, értő, toleráns irányítás (fenntartó, OM)

Az innovációs menedzsment SZAKKÉPZETTSÉGKOMPETENCIA AZ INNOVÁCIÓ- BAN BETÖLTÖTT SZEREP innovációs asszisztens innovációs menedzser általános innová- ciós menedzser innovációs tanácsadó segítő szervező irányító szakértő az innovációs folyamat egészére kiterjedő az innováció reálszférájára kiterjedő a szabályozási és reálszférára kiterjedő az innovációs stra- tégia kialakítására és megvalósítására ~

Az innováció mint konfliktuskezelés (konfliktusmenedzsment) KONFLIKTUS = FESZÜLTSÉGHELYZET (válság) megoldás változtatás innováció FONTOS: –a konfliktus visszaszorítása nem célszerű! lehet pozitív kimenetelű is

Az innováció mint konfliktuskezelés (pozitív és negatív hatások) »a szembenállók kénytelenek vitatkozni »tényleges nézeteket lehet ütköztetni »a konfliktus feszegeti a status quo-t »az ütközések élénkítik a probléma-megoldó fantáziát »instabilitás »stressz, elégedetlenség »zavarok »észleléstorzulás »a racionalitás leépülése »az érzelmek dominanciája