A sportrendezvények látogatásától való eltiltás „A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében” ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Hotel Árpád Tatabánya, 2013. június 03. dr. Csorba Zsolt Ödön

Történeti kitekintés - Taylor-jelentés 1921.12.11. MTK – Kispest mérkőzés 1937. november Ferencváros-Debrecen 1985.05.29. Heysel Stadion Liverpool FC – Juventus FC 1989.04.15. Liverpool FC - Notthingham Forest (Hillsborough-i tragédia) - Taylor-jelentés

Nemzetközi fellépés és annak hatása Magyarországra - 1981 Európa Tanács - 1990.04.18. - Magyarország csatlakozik - 2003.06.03. Futball-huliganizmus Elleni Szakértői Bizottság (Páva Bizottság)

Szociológiai megközelítés társadalmi legitimitások Szegedi Péter: Pozíciók és oppozíciók társadalmi legitimitások ↓ Az egyetemes érvényességre igényt formáló legitimitás szférája A legitimálható szférája A legitimitás szempontjából önkényesen megítélhető szféra

 A hatályos jogi szabályozás – a büntetések rendszere Büntetések Mellékbüntetés Szabadságvesztés közügyektől eltiltás Elzárás Közérdekű munka Pénzbüntetés Foglalkozástól eltiltás Járművezetéstől eltiltás Kitiltás Sportrendezvények látogatásától való eltiltás kiutasítás

A sportrendezvények látogatásától való eltiltás 58. § (1) A bíróság az elkövetőt a sportrendezvényen való részvétel, az odamenetel vagy az onnan történő távozás során a sportrendezvénnyel összefüggésben elkövetett bűncselekmény miatt eltilthatja a) bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülő sportrendezvény látogatásától, vagy b) bármelyik sportlétesítménybe való belépéstől, amikor az valamely sportszövetség versenyrendszerében megrendezett sportesemény helyszínéül szolgál. (2) Az eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év. (3) Az eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a sportrendezvények látogatásától való eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a sportrendezvények látogatásától való eltiltás tartamába be kell számítani.

Vajon idegen-e ez a büntetési nem a büntetés kiszabási rendszerünktől? Nem, mert: A sportról szóló 2004. évi I. törvény ad fogalommeghatározást A két törvény és annak szabályai jól egészítik ki egymást A sporttörvény eltiltásra vonatkozó szabályait kell összhangba hozni a Btk-val

Tipikus sporthuliganizmushoz kötődő bűncselekmények Garázdaság 339. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot a) csoportosan, b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva, c) fegyveresen, d) felfegyverkezve vagy e) nyilvános rendezvényen követik el. .

Tipikus sporthuliganizmushoz kötődő bűncselekmények II. Rendbontás 340. § (1) Aki nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki sportrendezvényen a létesítménynek a nézőktől vagy a nézők meghatározott csoportjától elzárt területére jogosulatlanul belép, ott tartózkodik, vagy e területre a sportrendezvény megtartását vagy mások testi épségét veszélyeztető tárgyat bedob. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a rendbontást a) csoportosan, b) fegyveresen, c) felfegyverkezve vagy d) különös visszaesőként követik el. (4) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a) a testi sértés [164. § (3)-(6) és (8) bekezdés], b) a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)-(5) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (311. §), a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (312. §), c) a garázdaság (339. §), d) a rongálás [371. § (1)-(6) bekezdés].

Kitiltás 341. § A garázdaság és a rendbontás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

Az eltiltás (Sporttörvény) 73. § (1) A szervező az általa szervezett sportrendezvény esetén köteles a sportrendezvényről eltávolított személy részére a belépőjegy-eladást megtagadni, valamint megakadályozni, hogy a sportrendezvényen részt vehessen (a továbbiakban együtt: sportrendezvény látogatásától eltiltás). A sportrendezvény látogatásától eltiltás lehetőségéről a szervező a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményben köteles tájékoztatást adni, amit - általános szerződési feltételként - magyar, angol, német és a külföldi vendég sportszervezet országa szerinti nyelven is fel kell tüntetni. (2) A sportrendezvény látogatásától eltiltás időtartama hat hónapnál rövidebb nem lehet és a szervező által szervezett minden sportrendezvényre vonatkozó eltiltás esetén a két évet, míg a meghatározott sportlétesítményre vonatkozó eltiltás esetén a négy évet nem haladhatja meg. (3) A szervezőnek a sportrendezvény látogatásától eltiltásra vonatkozó döntése ellen a néző bírósághoz fordulhat. (4) A sportrendezvény látogatásától eltiltható az a személy is, akit a 71. § (3) bekezdése alapján el kellett volna távolítani, de erre azért nem került sor, mert a sportrendezvény helyszínén való szervezői (rendezői) beavatkozás következtében olyan nézői cselekmény volt várható, amely a sportrendezvény biztonságát aránytalanul veszélyeztette volna. (5) A szervező az általa eltiltott személy nevét, születési helyét és idejét, az eltiltás időtartamát, a sportlétesítmény megnevezését, valamint azon sportrendezvények körét, amelyre az eltiltás hatálya kiterjed, 3 napon belül továbbítja a sportrendészeti nyilvántartásba. (6) A sportrendészeti nyilvántartásból - a jegyértékesítés és a sportrendezvényre történő beléptetés céljából - a) a sportrendezvény szervezője, b) a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személy, valamint c) a szervező által alkalmazott rendező igényelhet adatot.

A kitiltás (Szabs. tv) 19. § (1) A sportrendezvényen való részvétellel, az odautazással vagy az onnan történő távozással összefüggő szabálysértés miatt az eljárás alá vont személy kitiltható bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülő sportrendezvényről, valamint bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezett sportesemény helyszínéül szolgáló sportlétesítményből.

Elhatárolási problémák Eltiltás (Sporttv.) Kitiltás (Btk.) (Szabs. tv.) Sportrendezvények látogatásától való eltiltás (Btk.) sportrendezvény - 1/több település - település rész - ország meghatározott része - sportrendezvény - sportlétesítmény 6 hó – 2/4 év 1-5 év 6 hó - 2 év

A sportrendészeti nyilvántartás 76/A. § (1) A rendőrség a sportrendezvények látogatásától a szervező által eltiltott, valamint a szabálysértési hatóság vagy a bíróság által a sportrendezvényről, illetve a sportlétesítményből kitiltott személyek e törvény alapján nyilvántartott személyes adatait a sportrendezvények biztonságának védelme, az erőszak és a rendzavarás megelőzése, a nemzetközi rendőrségi együttműködési kötelezettségek teljesítése, mások jogainak védelme, a jegyértékesítés, valamint a sportrendezvényre történő belépés megtagadásának megállapítása céljából kezeli. (2) A sportrendezvények látogatásától a szervező által eltiltott, valamint a szabálysértési hatóság vagy a bíróság által a sportrendezvényről, illetve a sportlétesítményből kitiltott személyek nyilvántartása (a továbbiakban: sportrendészeti nyilvántartás) a hatálya alá tartozó személyek következő adatait tartalmazza: a) a családi és utónév, b) a születési hely és idő, valamint c) az anyja születési családi és utóneve. (3) A kitiltás hatálya alatt állók tekintetében a sportrendészeti nyilvántartás tartalmazza a) a kitiltott személy (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatait, b) az elkövetett szabálysértést, c) a kitiltás időtartamát, továbbá d) a sportlétesítmények megnevezését, valamint azon sportrendezvények körét, amelyekre a kitiltás hatálya kiterjed. (4) Az eltiltás hatálya alatt állók tekintetében a sportrendészeti nyilvántartás tartalmazza a) az eltiltott személy (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatait, b) az eltiltó szervezet megnevezését, c) az eltiltás időtartamát, továbbá d) a sportlétesítmények megnevezését, valamint azon sportrendezvények körét, amelyekre az eltiltás hatálya kiterjed.

Stadion Biztonsági Projekt (SBP) Alapjai: 2004. évi I. törvény – Sporttörvény 2011. évi CIV. törvény – a sporthuliganizmus visszaszorításáról 2012. évi LXXXI. törvény – a fentiek módosításáról MLSZ stratégiája

Problémák Szurkolói jog- és/vagy szabálysértések Hivatalos személyek által elkövetett jog- és/vagy szabálysértések Hivatalos személyeket ért jog- és/vagy szabálysértések Egyéneket, vagy egy közösség tagjait ért jog- és/vagy szabálysértések Rendőri és rendezői tervezés ellehetetlenülése Nagy sajtóvisszhang, panaszos levelek, labdarúgás/sport negatív megítélése stb. Fegyelmi eljárások ellehetetlenülése Büntető-, szabálysértési eljárások lefolytatásának ellehetetlenülése

A sportrendezvény biztonsági minősítése 68/A. § (1) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott sportrendezvények biztonsági kockázat szerinti minősítését - a sportrendezvény szervezőjével folytatott előzetes egyeztetést követően - az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) az általa működtetett Minősítő Bizottság javaslata alapján határozza meg. A Minősítő Bizottság az ORFK, a katasztrófavédelem, az Országos Mentőszolgálat, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a Legfőbb Ügyészség, a sportigazgatási szerv, valamint a sportágak országos sportági szakszövetségei által delegált szakértőkből áll. A Minősítő Bizottság működésére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. (2) A sportrendezvény biztonsági minősítése a) normál, b) fokozott, vagy c) kiemelt biztonsági kockázatú lehet. (3) Normál és fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvényeken a sportlétesítményen belüli biztonságért a szervező felel. A fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény szervezője annak időpontját megelőző 15 napon belül köteles felkérni a sportrendezvény helye szerint illetékes helyi rendőrkapitányságot a sportlétesítményen belüli rend fenntartásában térítés ellenében történő közreműködésre. Normál biztonsági kockázatú sportrendezvényen a szervező a rendőrség közreműködését térítés ellenében igénybe veheti.

Biztonsági minősítések

Rendbontás (Btk. 271/A§) 2005-2009

Eszközök a sporthuliganizmus visszaszorítására jogszabályok kohéziójának teljes megteremtése, összehangolás a gyakorlat tapasztalatai alapján szigorú fellépés a rendezvényen épületek hatékony védelme (pl. kamerarendszer, biztonsági őrzés, beléptetés)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!