Az önkéntesség társadalomfejlesztő ereje Dr. Czike Klára, nonprofit szakértő

Témakörök Az önkéntességről általában Kutatási adatok A önkéntes törvényről

Az önkéntesség definíciója Önkéntes tevékenységet elsősorban nem anyagi ellenszolgáltatásért végeznek, de a kiadások megtérítése, vagy jelképes fizetség megengedhető. A tevékenység önkéntes. Az önkéntesség más személy vagy a társadalom hasznára irányul (bár köztudott, hogy az önkéntesség jelentős haszonnal jár az önkéntes személyére nézve is)

Miért jó az önkéntesség a társadalom számára? A szabadidő hasznos elöltése (vs. növekvő TV, számgép, gyenge és erős kötésű kapcsolatok gyengülése, szegregáció, kirekesztődés) Munkanélküliség ellenszere Aktív nyugdíjaskor lehetősége Gyakorlati tudás megszerzése Subbatical év Pihenőidő, de kapcsolat a munka világával Csapatépítési, kapcsolatépítési lehetőség szervezetek számára Nyelvtanulás külföldön (Politikailag is) aktív állampolgárok

Az önkéntességről általában Kutatások eredményei: –1993: fős reprezentatív minta –2004: 500 fős reprezentatív minta –Fókuszban: adományozás (pénz- és természetbeni) és önkéntesség –Az Önkéntes Központ Alapítvány és a Nonprofit Kutatócsoport közös munkája –Eredményeiről született egy Gyorsjelentés, és egy tanulmánykötet

Az adományozók aránya

Az adományozók aránya életkor szerint

Támogatási területek PénzadományVallás (40%) Oktatás, kut. (16%) Eü., szoc. (14%) Kultúra (13%) Sport, rekr. (9%) Vallás (38%) Eü., szoc. (31%) Kultúra (10%) Oktatás, kut. (8%) Sport, rekr. (4%) Természetbeni adomány Eü., szoc. (42%) Vallás (17%) Külf. magyar (15%) Okt., kut. (5%) Jogvédelem (4%) Eü., szoc. (45%) Vallás (25%) Okt. kut. (11%) Külf. magyar (6%) Kultúra (4%) Önkéntes tevékenység Vallás (28%) Eü., szoc. (16%) Sport, rekr. (11%) Kultúra (10%) Okt., kut. (8%) Vallás (23%) Sport, rekr. (19%) Eü., szoc. (11%) Kultúra (11%) Környvéd. (8%)

A középiskolás korú és a felnőtt népesség önkéntes tevékenysége

A kutatás legfontosabb megállapításai természetbeni és pénzbeni adományozásba, valamint az ellenszolgáltatás nélküli önkéntes tevékenységbe és véradásba 2004-ben (legalább valamelyik formában) a 14 éves és idősebb népesség közel négyötöde bekapcsolódott (7 millió ember) a pénzt adományozók aránya 65%, a természetbeni támogatást nyújtóké 50%, az önkéntes segítőké 40% volt a nonprofit szervezetek és az egyházak együttesen 19 milliárd Ft pénzadományt kaptak; a különböző gyűjtések, perselyezések során további 13 milliárd Ft gyűlt össze; a jótékony célú vásárlásra fordított összeg 8 milliárd Ft volt legtöbb önkéntes tevékenység: lakóhelyi és települési segítségnyújtás (70%) az önkéntesek életkora egyre kisebb, ma már a középiskolások is vállalnak önkéntességet szervezetekben tevékenykedő önkéntesek száma: kb. 1 millió az önkéntesek által elvégzett munka mennyisége 10 év alatt több mint harmadával növekedett a gyermekek és a fogyatékosok célcsoportjait támogatják a legtöbben önkéntes tevékenységgel

A kutatás legfontosabb megállapításai Folyt. a nők sokkal jobb adományozók a férfiaknál, ugyanakkor az önkéntes tevékenységekben lényegesen kisebb arányban vesznek részt a férfiak több önkéntes tevékenységet végeznek az adományozásba és az önkéntes tevékenységbe egyaránt a 31–40 éves korosztályba tartozók kapcsolódnak be a leginkább az önkéntes segítőknél csak az idős (különösen a nagyon idős) emberek körében válik ritkává a tevékenység az 1%-ot felajánlók lényegesen jobb adományozók és önkéntes segítők motiváció: jó érzés másoknak segíteni, illetve a családunkban hagyomány az önkéntes tevékenység az alapítványokkal és működésükkel kapcsolatban a kilencvenes évek közepén jelentkező bizalmatlanság csökken

A kutatás legfontosabb megállapításai Folyt. az emberek adományozási és önkéntességgel kapcsolatos információikat leginkább a TV-ből, rádióból szerzik (több mint 70 %- ban) a több különböző formában is jótékonykodók aránya az 1993-as 51 százalékról 68 százalékra emelkedett a magasabb összegek irányába tolódott el az egy adományozó által a nonprofit szervezeteknek, egyházaknak és pártoknak nyújtott támogatások összetétele, s értelemszerűen az egy főre jutó adományösszeg is emelkedett a támogatások továbbra is alapvetően a közösségi célokat, nem pedig az adományozók saját érdekeit szolgálják növekedett a közösségért való egyéni felelősségvállalás hangsúlyozóinak száma az adományozás és az önkéntes tevékenységek általában tudatos, elhatározásból végzett cselekvések

KSH adatok (2006) A szervezetekhez kapcsolódó önkéntesek száma (2006) , az informális önkéntességé (2004) kb. 1 M fő Adományozásba, önkéntességbe, véradásba, vagy legalább az egyik tevékenységbe a 14 évesnél idősebb felnőtt lakosság 4/5-e (7 millió) ember kapcsolódott be 2004-ben

Kormányzati együttműködések Minden ágazati minisztériumban van civilekkel, önkéntesekkel foglalkozó (fő)osztály Az EU-s csatlakozás és az ENSZ különböző tematikus évei egyre több együttműködést tesznek lehetővé civil és kormányzat között, a partnerség egyre jobban fejlődik (kezdetben elég egyoldalú volt)

Az önkéntességről szóló évi LXXXVIII. törvény Miért volt rá szükség? –Az ügy társadalmi presztízsteremtése miatt (civilek motivációja) –A konkrét jogi és pénzügyi anomáliák megszüntetése érdekében –A feketemunka visszaszorítása miatt (kormányzati motiváció)

A törvény célja A közérdekű önkéntes tevékenység mint jogviszony szabályozása és intézményesítése, Az önkéntesség meglévő jogi akadályainak elhárítása, Az önkéntesek és a fogadó szervezetek védelme, valamint A közérdekű önkéntes tevékenység támogatása és ösztönözése. Ez nem jelenti azt, hogy más szervezetek (pl. nem közhasznú társadalmi szervezetek vagy alapítványok) vagy magánszemélyek nem foglalkoztathatnak önkénteseket, de az nem – a jogalkotó által a különböző pénzügyi és egyéb szabályokkal preferált – önkéntes jogviszony, hanem polgári jogi jogviszony keretében történhet. –(Ez nem jelenti azt, hogy más szervezetek (pl. nem közhasznú társadalmi szervezetek vagy alapítványok) vagy magánszemélyek nem foglalkoztathatnak önkénteseket, de az nem – a jogalkotó által a különböző pénzügyi és egyéb szabályokkal preferált – önkéntes jogviszony, hanem polgári jogi jogviszony keretében történhet.)

A közérdekű önkéntes tevékenység fogalma Közérdekű önkéntes tevékenység a fogadó szervezetnél a törvényben meghatározott tevékenységi körben ellenszolgáltatás nélkül végzett munka, kivéve, ha a személy a tevékenységet maga vagy közeli hozzátartozója javára végzi, a tevékenység jogszabályi kötelezésen, jogerős bírósági határozaton, illetve hatósági kötelezésen alapul, a felek úgy állapodnak meg, hogy azt más jogviszony keretében végzik, így különösen polgári jogi jogviszonyban, társadalmi szervezet, közhasznú társaság, illetve egyház tagjaként, alapítvány, közalapítvány kezelő szervének tagjaként vagy egyházi személyként.

Jó gyakorlatok Konkrét példák összegyűjtése a közönség részvételével

Köszönöm a figyelmet! Dr. Czike Klára