A társadalmi rétegződés szociológia előadás III.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Mit lehet tudni a célcsoportról?
Advertisements

A munkanélküliség lehetséges egészségügyi hatásai
Komplex kistérségi programok a gyerekszegénység csökkentéséért Kun Zsuzsa, MTA KTI Gyerekprogram Iroda.
Az egyenlőtlenségek és a szegénység
Magyar Tudományos Akadémia
Munkáltató és a részvételi intézmények Kisgyörgy Sándor ÉTOSZ.
A társadalmi tényezők hatása a tanulásra
Egészségérték-gazdálkodás: Mitől függ az egészségünk?
A munka fogalma és társadalmi jelentősége
Miért boldogabbak az emberek az egyik országban, mint a másikban?
Társadalmi rétegződés, életmód, szabadidő
A TÁRSADALMI ALAPFUNKCIÓK TÉRBELI RENDSZERE Wood, G.: Stone City, Iowa, 1930, Joslyn Art Museum, Art Institute of Omaha Collect.
Nemzetközi gazdaságstatisztika
MAKROKÖRNYEZET /1/ ÜZLETI KÖRNYEZET 2. előadás 2006/2007. tanév.
A társadalmi differenciálódás területi jellemzői Magyarországon
A TÁRSADALMI ALAPFUNKCIÓK TÉRBELI RENDSZERE Wood, G.: Stone City, Iowa, 1930, Joslyn Art Museum, Art Institute of Omaha Collect.
A munkásosztály.
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
A BA/BSc végzettség hasznosíthatóságának vizsgálata a Debreceni Egyetemen és Nyíregyházi Főiskolán végzett fiatalok körében Seres Edina
Társadalmi rétegződés, egyenlőtlenségek, mobilitás
Településmarketing Értékaudit.
Társadalmi és kulturális tényezők hatásai a munkáltatók szociális tevékenységére Dr.Kópházi Andrea Ph.D egyetemi docens Humánmenedzsment előadás
MARTON MELINDA – PAKU ÁRON TÉRSÉGTIPOLÓGIA KOMPLEX TÁRSADALMI MUTATÓK ALAPJÁN.
Közösségi munka. 1. A közösségi munka előnyei az egyéni és családi esetkezeléssel szemben A szociális munkások rendelkezésére álló eszközök rendszerint.
A fogyasztóvédelem gazdasági alapjai
Szegénység Alapfogalmak.
A szervezetek elemzésekor felvetődő kérdések A szervezetek strukturális és funkcionális kérdései (a szervezetek felépítettségére vonatkozó kérdések). A.
Társadalmi rétegződés
Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin.
Iskola és mobilitás Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő Az előadást készítette: Péter Erzsébet.
Elméleti közgazdaságtan
A SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTÉS VÁLTOZÁSA, 2001–2006 Ferge Zsuzsa beszámolója MTA MEH 2006–2007-ben végzett stratégiai kutatások eredményeit bemutató ülésszak.
Csoport, szervezet, hálózatok
A szociális epidemiológia kialakulása
Főigazgatói értekezlet november 27–28. Sárvár „Út a munkához” program bemutatása.
A társadalmi rétegződés
Fogyasztásszociológia Balogh Eszter. Miről szól a kurzus? Szociológiai aspektusok Közgazdasági aspektusok.
Védtelen „védett csoportok” A nemi és az etnikai diszkrimináció sajátosságai Kovács Edina.
4. A társadalmi struktúra és rétegződés
AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTOT BEFOLYÁ-SOLÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK
Autonómia Alapítvány projektfejlesztő programja a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI) „EU forrásokkal a romák integrációjáért” nemzetközi program.
A Munkaerő-piaci helyzet Miskolcon Kiss Gábor főosztályvezető.
KLASSZIKUS SZOCIOLÓGIA ELMÉLETEK BBTE Szociológia és Szociális Munkásképző Kar Szociológia Tanszék Szociológia szak Péter László.
Thomas Piketty Paris School of Economics
Marginalitás és jól-lét – kibékíthető koncepciók? Inkluzív társadalom – jól-lét – társadalmi részvétel A Kodolányi János Főiskola szakmai konferenciája.
Valuch Tibor: Átmenetben(?) A magyar társadalom a rendszerváltás után
és a társadalmi csoportok jól-lét szintjei közötti összefüggések
Dr. Kovács Ernő egyetemi docens
A népesség megoszlása Dr. Kozma Gábor.
MUNKAERŐPIACI ELMÉLETEK, KATEGÓRIÁK
A munkahelyi diszkrimináció
Regionális gazdaságtan 7.
Jogi alapfogalmak. Társadalmi normák A társadalmi normáknak nevezzük az emberek életét, tevékenységét meghatározó magatartási szabályok összességét, amelyeknek.
A MAGYAR TÁRSADALOM SZERKEZETÉNEK VÁLTOZÁSA II.
Jelenkori társadalmi problémák és konfliktusok Tantárgyfelelős: Dr
A társadalmi rétegződés szociológia előadás III.
Szociológia előadás I. Dr. Kovács Ernő egyetemi docens
Faj, Nemzet, Etnikai csoport, Kisebbségek Tantárgyfelelős: Dr
Társadalmi kiscsoportok, konformitás és deviancia
Társadalmi szerkezet és rétegződés
Társadalmi struktúra és oktatás. A társadalom megközelíthető  Környezet, térbeliség  Struktúra  Kultúra felől.
XI. TÁRSADALMI MOBILITÁS. 1. Alapfogalmak Társadalmi mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik.
2016. június 10: „A tudásáramlás és a tudás megtérülésének egyes vetületei” című konferencia Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH)
A GDP-n túl:a gazdasági teljesítmény és a társadalmi jól-lét mérése …
SZEGÉNYSÉG ÉS A SZEGÉNYEKET ÉRINTŐ NÉHÁNY VÁLTOZTATÁS
Az életszínvonal és a kereskedelem kapcsolata
A népesség megoszlása Dr. Kozma Gábor.
„Első lépés” a Zemplénben TÁMOP C-09/
Társadalmi szerkezet és rétegződés. Alapfogalmak Társadalomszerkezet: A különböző társadalmi csoportok (osztályok) közötti társadalmi viszonyok (pl. munkamegosztás,
Életmód, szabadidő A fogalmak tisztázása.
Előadás másolata:

A társadalmi rétegződés szociológia előadás III. Dr. Kovács Ernő egyetemi docens h12725kov@ella.hu

Társadalmi szerkezet A társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszonyok. A pozíciókat egyes emberek, illetve csoportok foglalják el (igazgató, munkás) Konkrétabban a társadalmi szerkezet a különböző pozíciókat betöltő egyének és csoportok közötti viszonyt jelenti. Társadalmi szerkezet - státuszok – szerep - viszonyok

Társadalmi rétegződés A különböző ismérvek – mint a foglakozás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely - alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje az életkörülmények és az életmód különböző dimenzióiban. A megkülönböztetett kategóriák lehetnek osztályok, rétegek vagy más társadalmi csoportok

Társadalmi osztály A termelőeszközökhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategóriákat. Marxi értelmezés szerint: - Termelőeszközöket nem birtokló munkások Csak saját foglalkoztatásához elegendő termelőeszközzel rendelkező kispolgárság - tőkések, nagybirtokosok, akik annyi termelőeszközt birtokolnak, hogy bérmunkásokat foglalkoztatnak

TÁRSADALMI OSZTÁLY (Weber) - Ha nagyobb számú ember életesélyeinek van közös oksági tényezője / a tulajdon megléte vagy hiánya / - Ennek a tényezőnek a javak birtoklásával és szerzésével kapcsolatos gazdasági érdek. A birtoklás vagy birtok nélküliség minden osztályhelyzet alapja 1. Tulajdon 2. A hatalom: döntéshozatalban való közvetlen részvétel /életvitel, megbecsültség/ 3. A tudás: iskolai végzettség alapján mérünk

Magyarország 1945 után Sztálini modell: 2 osztály : munkásosztály parasztság 1 réteg : értelmiség ( velük szövetséges ) 1962-től KSH : társadalmi rétegződés vizsgálat. Ferge Zsuzsa vezeti : Ferge-féle modellnek hívjuk. .- 60-as évek társadalmát írja le - Alapvető /a társadalmi struktúrát alkotó/ rétegeket a munkamegosztás során kialakuló viszonyok alapján definiálja.

A rétegek jellemzője: a társadalmi zártság: mindig a saját rétegen belül alakítjuk ki baráti vagy házassági kapcsolatainkat. - időbeli stabilitás: egy meghatározott rétegbe született egyénnek nagyobb a valószínűsége, hogy saját rétegében marad, mint hogy megváltozik Max. az egyharmad tudja megváltoztatni a 2/3-ad marad ! A rétegek közötti eltérő érdekek miatt feszültségek alakulhatnak ki.

Dichotóm társadalmi felfogás két nagy csoportot különböztet meg pl.: gazdag-szegény, kizsákmányoló-kizsákmányolt, privilegizált-közrendű, kormányzó-kormányzott…

Magyarország a 60-as években Milyen oksági tényezőket jelöl meg ami alapján a társadalmi rétegek kialakultak? - tulajdon: a 60-as években az egyenlőtlenségi rendszer alakulását a tulajdon csak kismértékben befolyásolja - hatalom: fontos tényező mely alakítja a rétegeket, a hozzá való viszony

Szakképzettség, tudás: A tudásnak a társadalmi réteghelyzetet meghatározó hatása abban áll, hogy minél nagyobb ismeretanyaggal rendelkezik valaki, annál több esély van arra, hogy a társadalomra hasson. Az iskolai végzettség szintjét az apa társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helye határozza meg alapvetően. Az iskolai végzettség határozza meg a munka jellegét. Ha nincs - mint a rendszerváltás idején - megfelelés a végzett munka jellege és az iskolai végzettség között, akkor az egyén vagy törekszik az iskolai végzettség megszerzésére vagy olyan feszültségek alakulnak ki, amelyek lehetetlenné teszik, hogy tartósan iskolai végzettségénél minőségileg jobb munkát végezzen

Státusz-inkonzisztencia: nagy társadalmi mozgások idején az egyén réteghelyzete és megbecsültsége és presztízse között nem mindig van összhang (nincs megfelelés az egyén helye és végzettsége között) Ez akkor jön létre: - amikor széles döntési jogkörrel rendelkező egyéneknek alacsony iskolai végzettsége van vagy magasan képzett alacsony rendű munkát végez - a magas iskolai végzettség társadalmi elismertsége alacsony

A 70-es években két típus alakul ki a társadalmi egyenlőtlenségben: a. Strukturális egyenlőtlenség: az egyén milyen helyet foglal el a hatalmi érdekérvényesítési és a munkamegosztási helyében b. Az életkörülmények egyenlőtlenségei: területi egyenlőtlenségek /pl.: villanyáram ! fizetések Bp.-vidék / tárgyi-környezeti egyenlőtlenségek életviteli egyenlőtlenségek

Strukturális egyenlőtlenségek dimenziói: - érdekérvényesítés - munkamegosztás / foglalkozás, munkakörülmények / - a 2. gazdaságban való elhelyezkedés - területi / település és azon belül lakóövezet /

Életkörülmények egyenlőtlenségek dimenziói - lakás - anyagi helyzet / vagyon és jövedelem / - fogyasztás - életmód

Társadalom felépítése 70-es évek ! Státuszcsoportok ! 1. Elit / 5-6% / 2. Városi felső / lakása különbözik / 3. Falusi felső / fogyasztásában, kulturális szokásaiban marad el / 4. Falusias és városias jómódú munkás 5. Városi közép 6. Falusi közép 7. Falusi alsó 8. Városi alsó 9. Enyhén deprimált (megfosztott ) / szegény helyett használja) 10. Deprimált

SZELÉNYI IVÁN Két háromszög modell A 80-as évek vége, 90-es évek eleje - Annak van a legjobb helyzete aki mind a két szektorban részt vesz. Főleg a gazdasági kapcsolatokat használják ki !

Nemzetközi változások a társadalmi szerkezetben - a szellemi foglalkozásúak száma nő, a fizikaiaké csökkent - nő a tercier szektorban foglalkoztatottak aránya - a differenciálódás erősödik: - alkalmazottak és munkások között - szakképzettek, képzetlenek között (szak-, betanított-, segédmunkások) - a segédmunkások iránti szükséglet csökken, a képzettek iránti nő (keletre egyre szélesebb körben lehet alkalmazni segédmunkásokat)

új szegénység megjelenése - új jelenség vagy ciklikusan újratermelődik? - tartós munkanélküliek csoportja - krónikus betegek (egészségügyi okok miatt kiesők) - vendégmunkások (tartósan alacsony bér, de munkanélküliség megjelenésekor először kerülnek az utcára) - etnikai faji kisebbségek kiesése, diszkrimináció - kisnyugdíjasok (nyugdíj tartós csökkenése miatt) - gazdaság bürokratizálódása - állam bürokratizálódása - a kivállalkozó rétegek is szisztematikusan újratermelődnek - járadékból, nyugdíjból élők számának növekedése (átlagéletkor növekedése, nyugdíjkorhatár csökkenése, demográfiai szerkezet átalakulása miatt)