Az üzleti vállalkozások környezete A gazdaság kettős funkciója: Anyagi szükségletek kielégítése Alapot teremt, hogy működjenek a közszolgáltatások (egészségügy, oktatás, kultúra) Szükségletek: Anyagi (autóvásárlás) Nem anyagi(szolgáltatások igénybevétele) Korlátlanul rendelkezésre álló szabad javak: pl.ivóvíz Szükségletek kielégítése attól függ, hogy mit és mennyit termelünk

A termelés Célirányos tevékenység: konkrét szükségletek kielégítésére, konkrét javak előállítására irányul A termelésben döntő szerepe van a munkafolyamatoknak A munkafolyamat szakaszai: Tervezés: előkészítés folyamata Szervezés:eszközök, munkatársak megválasztása Munkavégzés:teendők ellátása Ellenőrzés: hibák elkerülése Szabályozás:tapasztalatok visszacsatolása

Újratermelés A termelési folyamatban születő termékek és szolgáltatások eredményét a modern gazdaságban elosztják (elsősorban pénzjövedelem formájában) azok között, akik közreműködtek a termelésben (munkavállaló, tulajdonos) A folyamat része a forgalom (csere →→a termék továbbadása a termelési láncban) A folyamat a fogyasztásban realizálódik Fogyasztás fajtái: Személyes (közvetlen, végső): ruházkodás, színház Termelő (közvetett, másodlagos) fogyasztás: a termeléshez felhasznált termékek, szolgáltatások

Erőforrások fajtái a modern gazdaságban Természeti erőforrások: víz, föld, föld kincsei Egy részük korlátlanul áll rendelkezésre (víz, levegő) Másik része megújítható, újra telepíthető (föld, erdő) Harmadik része nem megújítható: a föld kincsei:ércek, gáz, olaj Munkaerő: munkaképes emberek: újra termelhető erőforrás Tőkejavak:termelési eszközök Vállalkozó: ellátja a munka tervezési, szervezési, ellenőrzési, szabályozási funkcióit

Modern gazdasági rendszerek alaptípusai Gazdasági rendszer: a gazdaság szereplői szervezetekbe tömörülnek, versenyeznek, szerződnek és kooperálnak egymással A gazdasági szervezetek nagyon sokfélék A modern gazdaság alrendszerei (gazdaság, politika) befolyásolják a működést Közgazdaságtan: hogyan lehet a modern gazdaságban a különböző erőforrásokat kombinálni Mikroökonómia: a nemzetgazdaság szereplőinek egyéni tevékenységein keresztül vizsgálja a nemzetgazdasági egyensúlyt Makroökonómia: az összfolyamatok elemzésével, a gazdaság szereplőit meghatározott szférákba (háztartási, vállakozási, állami) helyezve, azok mozgásán keresztül vizsgálja a nemzetgazdaságot

A gazdaság típusai Szempontok: Hogyan történik a termelés és a szükségletek összehangolása? Kinek a tulajdonába vannak a termelési eszközök? Kik és milyen formában hozzák meg a gazdálkodási döntéseket? Alaptípusok:  klasszikus vagy tiszta piacgazdaság  központosított tervgazdaság  vegyes piacgazdaság

Piacgazdaság működése Piac: Kereslet és kínálat összessége Kereslet és kínálat egymásra hatása Kereslet és kínálat találkozási módja vagy helye Kereslet: a vevők kinyilvánított szándéka a vásárlásra A keresletet legpontosabban termékmennyiségben határozhatjuk meg Mindig egy meghatározott időtartamra kell megállapítani A kereslet törvénye: ha az árak nőnek, a kereslet csökken és fordítva Befolyásoló tényezők: a fogyasztók ízlése, pénzjövedelme, kapcsolódó áruk ára, fogyasztói várakozások Kínálat

Kínálat: a piacon eladásra felajánlott termék vagy szolgáltatás mennyisége A kínálat alakulása döntően a termelők költségeit tükrözi Befolyást gyakorló nem ár jellegű tényezők: Erőforrások ára Technológia Adók és szubvenciók Más áruk árai Eladók száma Ár: a piac legfontosabb jellemzője kereslet és kínálat egyensúlya Piaci egyensúly: a keresett mennyiség megegyezik a kínált mennyiséggel, a keresleti ár a kínálati árral

A vállalat gazdaságtan alappillérei

Üzleti vállalkozás -vállalat Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett. Vállalat: jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete. Üzleti vállalkozás feltételei: A szervezet önálló alapvető céljának megvalósításában (módjában van a körülményeket saját szempontjai szerint mérlegelni) A vállalkozásnak saját üzleti tevékenysége révén kell biztosítania a túlélés feltételét (ráfordításai tartósan nem haladhatják meg bevételeit) A vállalkozás kockázatot vállal (az erőforrások befektetése megelőzi a megtérülést) A szervezet valóságos piacon működik

Az üzleti vállalkozás alapvető célja A fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett (egyéb motivációk: foglalkoztatás, szociális szempontok) Fogyasztói igény: a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön(a háztartáson vagy vállalaton belüli munkával, s nem is közösségi intézmények útján) kívánnak kielégíteni. Összetett fogalom: emberi szükségletek és vágyak, kívánságok húzódnak meg mögötte. A szükségleteket nagymértékben meghatározzák a társadalmi viszonyok, tartalmuk azonban minden egyén számára különböző. A piacgazdaság fogyasztója szabad akarattal dönt a rendelkezésére álló pénz, valamint a kínált áruk és szolgáltatások figyelembe vételével igényeinek kielégítéséről. A fogyasztói igény mint kereslet jelenik meg a piacon A vállalat céljának eléréséhez kettős értékteremtési folyamatnak kell végbe mennie:értéket kell létrehozni a fogyasztónak és a vállalat tulajdonosai számára

A vállalat küldetése A vállalat küldetése: a vállalat alapvető céljának konkrét értelmezése. Meghatározza a működési körét (milyen fogyasztók igényeit akarja kielégíteni) Milyen belső működési elveket fogalmaz meg Milyen elvekre építi kapcsolatát A marketing a vállalat fogyasztó orientáltságát fejezi ki, tartalma a vállalat piaci kapcsolatait fejlesztő és megvalósító funkciók betöltése Az innováció a versenyfeltételekhez való alkalmazkodást fejez ki, megteremtve a lehetőséget a változó fogyasztói igények nyereséges kielégítésére magasabb minőségen

A vállalati működés érintettjei Érintett minden olyan személy vagy csoport, aki/amely lényeges, tartós, kölcsönös kapcsolatban áll a vállalattal Belső érintettek: tulajdonosok, menedzserek, munkavállalók →eltérő érdekekkel rendelkeznek Külső érintettek: fogyasztók, szállítók, versenytársak → szűkebb értelemben vett piac stratégiai partnerek: egy adott vállalat számára az üzleti élet olyan szereplője, amelynek küldetése átfed a vállalatéval és hosszútávon együttműködik vele a közös siker érdekében

állami intézmények: egyes országok társadalmi- gazdasági függvényében nagyon eltérő (a szabályozásban a piac és az állam egyaránt részt vesz) helyi és önkéntes állampolgári szerveződések: valamennyi lehetséges nem állami, társadalmi csoportosulás →környezetvédők, fogyasztóvédők (civil szféra) természeti környezet: utóbbi években a társadalmi felelősség felerősödése →követelmény a természeti környezet megőrző regeneráló használata. A jövő generációk iránti felelősség

A vállalatkormányzás Intézményei Magyarországon