Az iskolák formális jellemzői „A tanulók rendszeres nevelése-oktatása, alapműveltségi vizsgára történő felkészítése.” (25. §) HPP: részletes cél  Értékek, alapelvek, melyek mentén pedagógiai tevékenységrendszerét felépíti az intézmény  Figyelembe véve: személyi tárgyi feltételek, adottságok, hagyományok stb. (SWOT-GYELV)  Külön is a szociokultúrális minőséget (HÉI, HPÉ)

Célok Hivatalos, küldetés jellegű (deklarált-HPP)  idézetek Operatív, speciális  Mindennapi, szervezeti (Hi.:, F.:)  V+K=SZ; V=K+SZ stb.  Scenáriók Rejtett, nem hivatalos  Rejtett tanterv

Az iskolai szervezet struktúrája Mérete Tevékenységrendszerének komplexitása Működési mechanizmusa A szervezeti sémák hierarchikusak Szintekre, szervezeti egységekre osztható (a munka- és felelősségmegosztás logikáján) Döntően egy személyi vezetés (Igazg.)  Továbbá: szakmai munkaközösségek  Team munkák, projektek (pl. min.bizt., pályázat, HPP)

Méret- és hatékonyság Specializáció Hatáskörök delegálása Eljárások formalizálása Kommunikációs csatornák (hálók) Szabályozottság (flexibilitás)

Az iskola kultúrája Légkör Szokásokinformációáramlás Egyediség=szervezeti kultúra Kozéki-Iskolaethosz  Értékek, attitűdök, meggyőződések, normák rendszere Zrinszky-Iskolaelméletek és iskolai élet; OKKER 2000.

A szervezeti kultúra összetettsége Szubkulturalitás Státus-szerep Szerepelvárás, szerepmegvalósítás, szerepegyüttes, ellenszerep, szereprepertoár Szerepkonfliktus és feloldási stratégiái Alapvető pedagógus szerepek Szocializáció  Tapasztalati rendszer  Tevékenység rendszer  Érték- és normarendszer

Értékelsajátítás Kapitány Ágnes és K. Gábor-Rejtjelek Értékorientáció-azonosulás Meggyőződés-konformizmus Interiorizálódás (intarnalizálódás) Értéktábla Anómia Credencializmus Bábosik István

A szervezeti kultúra tartalma I. Egyén- vagy csoportközpontúság Humán orientáció Belső függés-függetlenség Erős vagy gyenge kontroll Kockázatvállalás és/vagy kerülés Teljesítményorientáció (motiváció) Konfliktustűrés Másság elviselése, tolerancia

A szervezeti kultúra tartalma II. Cél- eszköz orientáció  Inkább az eredmény, vagy az eléréséhez vezető út  Csak a tanári teljesítmény, v. annak eredménye  Tanulási motiváció Nyílt-zárt rendszer  Környezeti kapcsolatok (PEST és SWOT analízis) Időorientáció  Rövid-, közép- és hosszú távú célok (Makarenkó)

Az iskola kultúrájának közvetlenül észlelhető jelei (megnyilvánulási formái) Létesítmény, felszerelés,épület,tanári igazgatói iroda, WC-k stb. Nevezetes eseményeket idéző tárgyak emlékek Logó, embléma, címer Öltözködés egyenruha Fogalmi, verbális megnyilvánulások Névadó

Egyebek Tanterv  Curriculum  Extracurriculum  Rejtett tanterv Iskolai kommunikáció Metaforák, hasonlatok (metaforaelemzés) Intézményi hősök, történetek, legendák Viselkedési megnyilvánulások, rituálék

Egyebek II. Munkaszervezési mód  Szervezeti- és munkaformák  Projekt oktatás  Kooperativitás (szociális kompetencia) A nevelés-oktatás folyamata  Tartalmak  Módszer  bánásmód Lelki közösségi támogatás

Szervezetkultúra-típusok Handy és Aitken Négyféle  A vezető szerepe  A környezethez való viszony  Az irányítás, döntéshozatali módok  A szervezeti teljesítmény alapján!

Hatalomkultúra Kisebb méretű iskolák számára lehetséges Karizmatikus vezető Pókháló-szerű: minél közelebb van a „pók”- hoz annál befolyásosabb Zeusz (v. a vezetőség): válsághelyzetben gyors, ösztönös reagálás

Szerepkultúra Nagyméretű bonyolult intézmény Görög templomhoz hasonlítható Apolló: erősen tagolt str., hierarchikus szerk. Fa-ok munkakör, hatáskör jól definiált Levelek fa-ok nem személyre, hanem pozícióra szabottak Erőteljes lehet az informális kapcsolathálózat Jó légkör, proaktív alkalmazkodás

Feladatkultúra Hálós szerkezet Pallasz Athéné Gyakori team-munka (projekt) Mindig a legkompetensebbek dolgoznak együtt, nagyfokú önállósággal A szaktudás kevéssé specializált Általános fiatalos, dinamikus, fejlesztő jelleg

Személykultúra Közoktatási intézményekre kevéssé jellemző Szakképzés, nyelviskolák: óraadók, nem főállású ktatók- ún. „intercity-tanárok” Fókuszban az egyéni célok Dionüszosz A kollégák önállóak, de nem kötődnek morálisan aszervezethez A szervezet kevéssé formalizált

Quinn „versengő értékek” modellje