London történelme London alapítása London a középkorban A nagy tűzvész London a 19-20. században London a II. világháború alatt London ma

London alapítása Londont a rómaiak alapították, mint Britannia provincia fővárosát, miután i. sz. 43-ban Claudius császár a mai Anglia legnagyobb részét meg hódította. A név nem latin, hanem kelta eredetű, feltehetően a kelta Londinos személynévből ered. Egy másik elmélet szerint a név egy a kelta kor előtti (őseurópai) Plowonida szóból származik, ami körülbelül annyit jelent, hogy „település a széles folyó partján”. A történészek sokáig azt feltételezték, hogy a rómaiak kereskedelmi és üzleti központkén alapították Londont (Londiniumot) Kr.u. 50 táján, ám a legújabb régészeti leletek a brit főváros sokkal kevésbé békés születésére utalnak: katonai erődként szolgált, amelyet később kivégzett icenus rabszolgákkal építtettek meg.

London alapítása Az ásatások során több száz koponyát tártak fel London föld alatti folyója, a Walbrook mentén. A koponyák többsége fiatal férfiaké volt. A Római Birodalom bukása után Londont elhagyták a rómaiak. A régi római város a 9. században vagy a 10. század elején népesült be újra.

London a középkorban Westminster egykor önálló város volt, a középkor óta az angol királyi udvar székhelye. Végül a két város egybeépült, így jött létre a mai London alapja, bár ekkor még nem volt főváros (a hampshire-i Winchester volt az a 12. századig.) London növekedésnek indult, és a következő pár évszázadban magába olvasztotta a környező kisvárosokat és falvakat. A középkor emlékeit a város központjában található City of London őrzi, a mai London e köré épült ki. A 16. századtól a 20. század elejéig a Brit Birodalom fővárosa volt.

Londoni tűzvész 1666. szeptember 2-án kezdődött el a nagy londoni tűzvész, amely a belváros nagy részét elpusztította. A tűz egy pék faházából indult el, a következő három nap folyamán több mint 13 000 ház pusztult el, 87 plébániatemplomot, a Szent Pál-katedrálist és a City legtöbb hatósági épületét felemésztette. Becslések szerint a belváros 80 000 lakosa közül 70 000 otthona lett semmivé. A tűz egy királyi pékségben, a Pudding Lane-en keletkezett, ahol Thomas Farriner (vagy Farynor), a pékség vezetője figyelmen kívül hagyta, hogy az egyik kemencéjében nem aludt ki a parázs, ezért 1666. szept. 2-án, vasárnap éjfél utána nem sokkal ütött ki a tűz. A tűzvész 3 napon át tartott. 10 év alatt újjáépült.

London a 19-20. században A 19. század elejére a világ legnagyobb városa lett. Az önkormányzat igyekezett teljesíteni a gyors növekedés okozta követelményeket. 1855-ben alapították a Metropolitan Board of Works-t arra a célra, hogy biztosítsa a megfelelő infrastruktúrát a gyorsan növekvő városnak. 1889-ben ehelyett hozták létre London megyét, amit London megye tanácsa irányított – az első szervezet, mely egész London közigazgatását irányította. A 20. század elején a londoniak szénnel fűtöttek, ami hatalmas füstmennyiséget okozott. Az éghajlati körülményekkel együtt ez gyakran szmogot (azaz füstködöt) okozott. 1956-ban törvényt hoztak a tiszta levegőért, miután 1952. december 5. és 9. között öt napig szmog nehezedett a városra, több mint 4000 ember halálát okozva. A törvény értelmében füstmentes zónákat alakítottak ki, ahol füstöt nem okozó fűtőanyagot kell használni.

London a II. világháború alatt London arculatában a legnagyobb változást az elmúlt 100 évben a német bombázások okozták a második világháború idején. A bombázás több mint 30 000 embert ölt meg, és rengeteg épületet elpusztított. Az elpusztult részek az 1950-es, 60-as és 70-es években többféle stílusban épültek újjá, ezért Londonra jellemző, hogy arculata építészetileg nem egységes. 1940. szeptember 6-án, London 76 napon át tartó tűz alá vételével kezdetét vette a Blitz, amelyben összesen 43 ezren vesztették életüket. A Luftwaffe intenzív bombázása - az elnevezést a Blitzkrieg (villámháború) szóból a korabeli brit sajtó alkotta - idején az angolok összezárták soraikat, akik a háború végére sokkal egységesebb nép benyomását keltették, de ez paradox módon a sokszor tehetetlennek bizonyuló londoni kormánynak volt köszönhető.

London ma Ma Nagy-London a belvárosból és 32 kerületből (borough; köztük Westminster városa) áll. A legjelentősebb központ Westminster, itt található a West End, London legfontosabb kulturális, szórakoztatóipari és bevásárlónegyede, itt található a pénzügyi intézmények kivételével a legtöbb, a városban található cég székhelye és az Egyesült Királyság kormányzati épületei. A londoni City a világ bankjainak központja és Európa fő üzleti központja. Itt található Európa 500 legnagyobb cége közül több mint száznak a székhelye. A londoni tőzsde nagyobb forgalmat bonyolít, mint New Yorké és Tokióé együtt. A City hétköznapokon rendkívül forgalmas, de hétvégeken meglehetősen csendes, mert lakónegyedek nemigen találhatóak itt.

Köszönjük a figyelmet! Források: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap