Gyógyszerészi szerepvállalás az egészségnevelés területén Speciális Üzleti képzés Gyógyszerészeknek II. Gyógyszerészi szerepvállalás az egészségnevelés területén Dr. Csóka Ildikó intézetvezető egyetemi docens Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerfelügyeleti Intézet

Az előadás célja és tartalma „2008. évi XXVIII. Tv.” szerint a gyógyszerészi gondozás célja többek között: a beteg egészségtudatos életvitele kialakításának elősegítése, megfelelő gyógyszer használatának szakmai segítése, együttműködőkészségének növelése, életminőségének javítása Tartalom: az egészség és kapcsolódó fogalmak bemutatása, az egészséget befolyásoló tényezők, Az egészségnevelés módszertani kérdései A prevenció szintjei Gyógyszerészi szerepvállalás az egyes területeken és szinteken

Egy brit felmérés szerint: a középkorú nők esetében az idő előtti halálozások több mint felét a dohányzásra, a túlsúlyra, a mozgáshiányra és az egészségtelen táplálkozásra lehet visszavezetni. A Nurses’ Health Study 77 782 résztvevője közül eddig 8882-en haltak meg. a halálozások mintegy fele (4527) daganatos megbetegedéseknek tudható be. a szív- és érrendszeri betegségek alkották a második leggyakoribb halálokot (1790 halálozás). Ezen halálozások 55%-át 4 „lakosságnak tulajdonítható kockázathoz” (population attributable risk, PAR), azaz elkerülhető életmód-kockázathoz sorolták, melyek a következők: 25 fölötti testtömeg-index, dohányzás, fél óránál kevesebb napi testmozgás, vörös húsokban és transz-zsírsavakban gazdag, egészségtelen táplálkozás.

"Ha nem vagy rá hajlandó, hogy változtass az életeden, nem lehet rajtad segíteni."   Hippokratész

A lakosság egészségi állapotát meghatározó kockázati tényezők alakulása Magyarországon 1.: Dohányzás egyik legfontosabb rizikófaktor (krónikus légzőszervi megbetegedések, szív-érrendszeri megbetegedések, légúti daganatok stb.) az összes halálozás 27%-áért felelős. a magyar dohányfogyasztás az EU átlagérték felett van és a közép-kelet európai (CEE) országok átlagértékét is meghaladja: 18 év feletti magyar férfiak 40,7%-a, a nők 26,3%-a dohányzik, a női dohányzás előfordulása 30%-kal nőtt cigarettafogyasztás éves szinten 1999-ben 2400 szál/fő lakosság 65%-a ki van téve a passzív dohányzás ártalmainak Átl. napi 270 percet töltve olyan légtérben, ahol mások dohányfüstjét szívja a gyerekek egyre fiatalabb korban szívják el első cigarettájukat, és átlagosan 17,9 éves korban válnak rendszeres dohányossá, a középiskolát elhagyó diákok majdnem fele (46%) rendszeresen dohányzik, a lányoknál a rendszeres dohányzás prevalenciája kicsivel magasabb, mint a fiúknál.

Dohányzási attitűdök Leszokási motivációk: férfiak esetében valamilyen betegség megjelenése, a nők esetében elsősorban a terhesség szolgál ez alól kivételek az általános iskolai végzettséggel rendelkező nők, akik elsősorban betegség miatt szoknak le a dohányzásról. a felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak orvosi tanácsra hagyják abba a dohányzást. orvosi tanács és a családi nyomás szinte minden csoportban tekintélyes számban vezet a dohányzás abbahagyásához. gazdasági okok miatt és/vagy a média hatására csak nagyon kevesek hagynak fel a dohányzással

A lakosság egészségi állapotát meghatározó kockázati tényezők alakulása Magyarországon 2.: Alkoholfogyasztás Az alkoholfogyasztási szokások egyik specifikus indikátora a krónikus májbetegségek és májzsugor okozta mortalitás alakulása: ebben a haláloki csoportban a magyar lakosság korai halálozása nemzetközi összehasonlításban drámai képet mutat, az alkoholt fogyasztók százalékos aránya 1984 és 1994 között erősen növekedett Magyarországon a nők és a férfiak valamennyi vizsgált korcsoportjában a rendszeresen alkoholt fogyasztó férfiak 81,2% és a rendszeresen alkoholt fogyasztó nők 46,5%-a alkoholbetegnek számít. a férfiak között legnagyobb az alkoholbetegek aránya a 40-49 éves korcsoportban, míg nőknél a 20-29 évesek körében. Az alkoholfogyasztás az iskolai végzettséggel szoros összefüggést mutat. A férfiak esetében minél alacsonyabb az iskolai végzettség, annál magasabb az alkoholbetegség prevalenciája. A férfiak körében a falvakban a legmagasabb az alkoholbetegség aránya, míg nőknél a nagyvárosokban és Budapesten.

férfiak 58%-a, nők 62%-a enyhén, közepesen vagy súlyosan elhízott. A lakosság egészségi állapotát meghatározó kockázati tényezők alakulása Magyarországon 3.: Táplálkozási szokások magyar lakosság táplálkozási szokásairól kevés információ áll rendelkezésre, férfiak 58%-a, nők 62%-a enyhén, közepesen vagy súlyosan elhízott. napi energia-bevitel az ideális érték felett van, s a táplálék összetétele is kedvezőtlen. Magas az állati eredetű fehérjebevitel és a telített zsírsavak fogyasztása, alacsony a többszörösen telítetlen zsírsavak felvétele. Alacsony a nyers zöldségfélék, gyümölcsök fogyasztása, különösen télen (a lakosság közel 40%-a csak ritkán fogyaszt nyers zöldségféléket és friss gyümölcsöt). A mikroelemek és vitaminok felvétele szintén előnytelen képet mutat; a Na bevitel magas, míg a K, Fe, Ca, Mg, aszkorbinsav, folsav bevitel alacsony Alacsony rostbevitel jellemző, annak ellenére, hogy a lakosság jelentős százaléka (70%) gyakran fogyaszt főzelékfélét Az iskolai végzettség összefüggést mutat a testtömeggel felsőfokú végzettség: legnagyobb a normális testtömeggel rendelkezők aránya. társadalmi státusz és elhízás kapcsolata: az előbbi összefüggés figyelhető meg.

A helytelen táplálkozás következményei Európában a 65 évesnél fiatalabbak szív-érrendszeri halálozásának több mint harmada a táplálkozással van összefüggésben, a daganatos betegségek 30–40%-a lenne megelőzhető egészséges táplálkozással. Egészséges táplálkozással csökkenthető: az elhízás, Csontritkulás, fogszuvasodás és a dentális erózió előfordulásának kockázata

Rendszeresen mozgók aránya 17,3% A lakosság egészségi állapotát meghatározó kockázati tényezők alakulása Magyarországon 4.: Szabadidős aktivitás Rendszeresen mozgók aránya 17,3% férfiak között magasabb a rendszeresen mozgók aránya (21,4%), nők körében (13,4%). Az életkor előrehaladtával a férfiak és a nők körében is csökken a rendszeres mozgást végzők aránya A legnagyobb arányban húszas éveik közepén és végén hagynak fel az emberek a rendszeres sportolással. gyakran hivatkoznak az idő hiányára, a sportolást nem tartják fontosnak.

Egyéb, egészséget károsító viselkedések: Kábítószerekkel és gyógyszerekkel való visszaélések a magyar fiatalok 20-30 %-a próbálja ki a drogokat felnőtté válása előtt, ám kevésbé optimista felmérések szerint ez az arány akár 50-70% is lehet A gyermekek, illetve a fiatalkorúak aránya megdöbbentő növekedést mutat a drogok miatt gyógyintézetbe kerülők között: 1995 és 1999 között több mint kétszeresére növekedett a legtöbb kábítószer-fogyasztó a 20-24 évesek között található, 2000-ben összesen 280 haláleset történt drog következtében. Területi eloszlását tekintve: a kábítószer-fogyasztás közel fele Budapestre összpontosul, a fővárostól távolodva csökken a rendszeres droghasználó betegek száma, a legérintettebb megyék: Csongrád és Baranya. az EU országok közül Magyarország a 3. helyen áll a gyógyszerfogyasztásban

A MAGYAROK HALANDÓSÁGI TÖBBLETE AZ EU ÁTLAGÁNAK %-ÁBAN (Forrás: EüM. EFK, 2005.) A várható élettartam terén Magyarország az 51 európai ország között a 39. helyet foglalja el.

Összefoglaló helyzetértékelés: Magyarország lakosságának egészségi állapota a bemutatott adatok alapján nagyon rossznak mondható. A lakosság nagy része tisztában van az egészséget befolyásoló tényezőkkel és az egyes betegségek kialakulásához vezető rizikófaktorokkal = tudják MI a helyzet Nem tudják viszont HOGYAN fogjanak hozzá és támogatásra van szükségük Az „egészségpiac”-on sok szereplő van, rengeteg - különböző forrásokból származó (sokszor ellenőrizhetetlen, bizonytalan) - információ nehéz eligazodni SZÜKSÉG VAN HITELES FORRÁSRA ÉS PROAKTÍV GYÓGYSZERÉSZI VISELKEDÉSRE!

Alapfogalmak

Az egészség fogalma Az egészség az élő szervezeteknek olyan harmonikus működési állapota, amely egyrészt biztosítja a szervek kiegyensúlyozott, zavartalan munkáját, másrészt lehetővé teszi az ember beilleszkedését a környezetbe. Az egészség teljes testi, lelki, szociális jóléti állapot (WHO).

megelőző versus gyógyító orvoslás Paradigma-váltás: megelőző versus gyógyító orvoslás az egészségnek, mint értéknek a felismerése az 1980-as évektől vált széles körben elfogadottá, elsősorban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére, az egészség és a gyógyítás holisztikus szemlélete Az egészség nem csak a betegség hiánya A gyógyítás nem csak farmakoterápia, hanem pszichoterápia is

Az egészség holisztikus szemlélete szerint: fizikai egészség a test mechanikus működése mentális egészség Tiszta, összefüggő gondolkodás képessége érzelmi egészség Érzelem felismerés, kifejezés; feszültség, stressz - kezelés szociális egészség kapcsolatteremtés-, fenntartás képessége lelki egészség Belső békét nyújtó hit / etikai irányelvek társadalmi egészség nem lehet igazán egészségesen élni, pl. olyan környezetben, ahol tartós a munkanélküliség, önkényuralom van, vagy fajgyűlölet uralkodik.

Az egészségi állapotot meghatározó tényezők genetikai-, környezeti tényezők, az életmód és az eü. ellátó rendszer működése intézményrendszer, humán erőforrás, finanszírozás

Egészségfejlesztés WHO definíció: az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák Gyűjtőfogalom = összes, nem terápiás egészségjavító módszer egészségnevelés, elsődleges prevenció, mentálhigiéne, önsegítés

Egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében (WHO).

A prevenció szintjei Primer (elsődleges) Szekunder (másodlagos) Cél: betegségek megelőzése, egészségtudatosság, egészségkultúra kialakítása Tevékenységek: Egészségnevelés, egészségfejlesztés; példamutatás Szekunder (másodlagos) Tercier (harmadlagos)

Milyen módszerek ismeretesek az egészségnevelés (primer prevenció) területén és milyen módszertan alkalmas az egyes területeken?

Módszertan 1.: Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás Alapja: az emberi viselkedés racionális → több tudás = helyes döntés pozitív tapasztalatok: helyes táplálkozás és a mozgás nem működik hatékonyan: pl. a dohányzás visszaszorítása (feliratok ellenére a magyarok 40%-a dohányzik) →az ismeret önmagában nem elég (erős háttér motivációk) Jellemzői: néha elrettentő információ átadása, bemutatása, egyoldalú közlési forma előadások, tájékoztató füzetek = a hallgatóság bevonása nélkül

Módszertan 2.: Rizikócsoportos megközelítés Alapja: veszélyeztetett körben folytatott megelőző tevékenység pl. túlsúlyos személyek sajátos étrend, mozgásprogram egyes rizikófaktorok nem függetlenek egymástól. pl. a dohányzás és az alkoholfogyasztás gyakran együtt jár, az alkohol hatásai fokozódnak rossz szociális körülmények között, az otthoni erőszak szintén összefügg az alkoholfogyasztással. Jellemzői: = másodlagos prevenció, a célcsoport azonosítása: a megbetegedés korai jegyeinek azonosítása hasonló sorsú emberek kerülnek egy társaságba →hatékonyság ↑

a társas-kommunikációs készségek fejlesztésére irányul Módszertan 3.: Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Alapja: az egészségkárosító magatartás hátterében az adott személy konfliktuskezelési gyengesége áll Pl. alkohol, drogfogyasztás Jellemzői: a társas-kommunikációs készségek fejlesztésére irányul Önismeret Önbizalom Konfliktuskezelés stb.

Módszertan 4: Kortárshatások az egészségfejlesztésben Alap: a serdülők számára a kortársak nagyobb véleményformáló hatással vannak, mint a szülők Sikeres: a szexuális kultúra fejlesztése AIDS prevenció dohányzás és alkoholfogyasztás kábítószer-használat megelőzése területén Jellemzői: „kortárs segítők” bevonása sikeres

Módszertan 5.: Színtér programok Alap: az egészségi állapot nemcsak az egyén felelőssége, jelentős szerepet játszanak a társas tényezők Jellemzői: „színtér”= olyan „hely”, ahol az egyén otthon van, természetes „élőhelye” a célcsoportnak: munkahelyek, iskolák, egyetemek, börtönök, városok, egészségügyi intézmények pl. az „Egészségesebb Iskolák Európai Hálózata”

Módszertan 6.: Közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok Alapja: Nagy számú populáció elérése a cél az országban, régióban, városban, faluban Jellemzői: tágabb értelmű politikai és társadalmi meghatározókat vesz figyelembe pl. helyi tömegkommunikációs eszközök (kábelTV, helyi újság)

A prevenció szintjei Primer (elsődleges) Szekunder (másodlagos) Cél: betegségek megelőzése, egészségtudatosság, egészségkultúra kialakítása Tevékenységek: Egészségnevelés, egészségfejlesztés; példamutatás Szekunder (másodlagos) Tercier (harmadlagos)

A szekunder prevenció aktivitásai Cél: A betegség vagy a ráutaló jelek felismerése korai fázisban (szűrések); a felismert betegség kezelésének megkezdése Tevékenységek: Szűrővizsgálatok: vércukor, vizelet, vérnyomás, BMI, hallás-, látásvizsgálatok Rizikófaktorok vizsgálata káros szenvedélyek: alkohol, drog; mozgás és táplálkozáskultúra, családi anamnézis Konzultáció a mért értékek alapján kezelés vagy orvoshoz irányítás

A tercier prevenció aktivitásai Cél: meglévő betegség szinten tartása, a szövődmények kialakulásának elkerülése, a beteg önállóságának elősegítése, Lehetőségek szerinti legjobb életminőség elérésének segítése Tevékenységek a gyógyszeres terápia monitorozása; folyamatos konzultáció életmód, táplálkozás, mozgás tekintetében is; pszichés támogatás

A szabályozási környezet és az országos szintű programok rövid bemutatása

Az egészségvédelem és egészségfejlesztés szempontjából fontos jogszabályok: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény 46/2003. (IV. 16.) OGY határozat az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról 96/2000. (XII.11.) országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására” Nemzeti AIDS Stratégia 2004 – 2010 (Országos Egészségfejlesztési Intézet (www.oefi.hu) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1997. évi XLII. törvény

Mit ért az Eü. Törvény megelőzés alatt? a kockázati tényezők azonosítása és értékelése, lakossággal történő megismertetése, a kockázati tényezők tartós elkerülésére irányuló ösztönzés, a kockázati és a környezeti károsító tényezők csökkentése, megszüntetése kórokozókkal szembeni ellenálló képesség fokozása, a betegségek iránti fogékonyság, a kórmegelőző állapotok, a betegségek és a szövődmények korai felismerése, a már kialakult idült betegség vagy kóros állapot egyensúlyban tartása és romlásának megakadályozása, a kóros lelki folyamatok kialakulásához vezető tényezők időben történő felismerése és mentálhigiénés gondozása

Milyen tevékenységeket emel ki az Eü. Tv. az egészségnevelés területén? Oktatni kell: az emberi szervezet működésének és kölcsönhatásainak törvényeit, az egészséges táplálkozásra, életmódra stb. vonatkozó tudnivalókat, a személyes testi és lelki higiénés ismereteket, a testmozgás és a sport egészségmegőrző szerepét, a stressz megelőzés, megoldás és a konfliktusok kezelésének módszereit, a szexuális kultúra, családtervezés, STD tudnivalókat, a szenvedélybetegségek + káros hatásait, és a rászokás elkerülését, az elsősegélynyújtás elméletét és gyakorlatát, az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének feltételeit és lehetőségeit, Felelősség: Minden egyéné! minden egészségügyi dolgozó feladata a pedagógusok képesítési követelményeiben! a közszolgálati rádió és televízió műsorpolitikájának kialakítása során!

Az „Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program 2001-2010” az Egészségügyi Minisztérium irányításával és koordinálásával, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), a társtárcák megfelelő intézményei, az egészségügyi intézmények, társadalmi és civil szervezetek részvételével

Legfontosabb elvárásként megfogalmazza: a magyar népesség születéskor várható élettartamának – a Program megvalósításából következően – közelítenie kell az Európai Unió országainak átlagához jelenleg 39. helyen áll Mo. 10 év távlatában ez mindkét nem esetében 3 évvel legyen hosszabb: férfiaknál legalább 71, nőknél legalább 79 év.

A program kiemelt prioritásai az elsődleges megelőzés, elsősorban az alábbi területeken: a dohányzás visszaszorítása, az alkohol- és drogprevenció, az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése és az élelmiszerbiztonság fejlesztése, az aktív testmozgás elterjesztése, a közegészségügyi és járványügyi biztonság fokozása, az egészséges fizikai környezet kialakítása

5 nemzeti cél 2010-ig: El kell érni, hogy a lakosság meghatározó többsége számára az egyik legfőbb emberi érték az egészség legyen, s az egészségmegőrzéséért kész is legyen tenni. A felnövekvő generáció számára biztosítani kell az egészséges fejlődés feltételeit a fogantatástól a felnőttkorig. Az egészségben eltöltött életévek számát mind férfiaknál, mind pedig nőknél ki kell terjeszteni. A születéskor várható átlagos élettartamot férfiaknál legalább 70, nőknél legalább 78 esztendőre kell meghosszabbítani. A társadalmi egyenlőtlenségeket, a születéskor várható élettartamban mutatkozó különbségeket csökkenteni kell.

10 kiemelt nemzeti feladat: 1. Az egészséges életre nevelés, az oktatás és tudatformálás erősítése. 2. A célzott lakossági szűrővizsgálatok bevezetésével a nagy népegészségügyi jelentőségű betegségek korai felismerése. 3. Az egészséges táplálkozás széles körű elterjesztése. 4. Az egészséges élethez szükséges mozgáskultúra fejlesztése. 5. A káros szenvedélyek (túlzott szeszes ital fogyasztás, dohányzás, drogfogyasztás) elleni küzdelem.

10 kiemelt nemzeti feladat folyt: 6. Az egészséges élethez való egyenlő esély megteremtése és megtartása. 7. A járványügyi biztonság erősítése. 8. Az élelmiszer-biztonság feltételeinek javítása - felkészülés az új kihívásokra. 9. Az egészséget támogató környezet kialakítása, a külső okok miatti halálozás visszaszorítása. 10. Az egészségügyi ellátórendszer népegészségügyi szempontokat is figyelembe vevő fejlesztése.

17 alprogram: 1. Szívinfarktus okozta halálozás gyakoriságának csökkentése 2. Agyérbetegségek okozta halálozás gyakoriságának csökkentése 3. Daganatos megbetegedések számának csökk. 4. Mentális betegségek megelőzése 5. Mozgásszervi betegségek okozta egyéni és társadalmi teher csökkentése 6. Egészséges életkezdet és gyermekkor biztosítása 7. Halmozottan hátrányos helyzetű lakossági csoportok egészségi egyenlőtlenségeinek kezelése 8. Egészséges környezet kialakítása

17 alprogram folyt.: 9. Járványügyi biztonság fokozása 10. Élelmiszer-biztonság javítása 11. Külső okok miatti halálozás csökkentése 12. Lakossági szűrővizsgálatok kiterjesztése 13. Egészséges táplálkozás elterjesztése 14. Dohányzás visszaszorítása 15. Egészségfejlesztés az oktatásban és a nevelésben 16. A mozgás-gazdag életmód támogatása 17. Szeszesital- és drogfogyasztás visszaszorítása

További ajánlott irodalom Az egészségfejlesztés alapelvei - az egészségfejlesztés nemzetközi alapdokumentumai és egyéb módszertani anyagok http://www.oefi.hu/modszert.htm Életmódprogramok http://www.oefi.hu/taplalk.htm http://www.oefi.hu/testedzes.htm http://www.oefi.hu/dohanyza.htm http://www.oefi.hu/drogalko.htm

Lehetőségek a gyógyszerészi szerepvállalásra az egyes prevenciós szinteken

A gyógyszerész szerepe és lehetőségei a dohányzás területén Elsődleges prevenció: Cél: a rászokás megelőzése Eszközök: Nem dohányzó gyógyszerész (példamutatás) A lakosság képzése, médiamegjelenések a témában Helyi, közösségi (színtérorientált/korspecifikus) programok támogatása, Másodlagos prevenció: Dohányzók leszoktatása felajánlani a dohányosnak a leszokásban való segítést, különösen akiknek valamely dohányzással összefüggő betegsége van, vagy olyan alapbetegség, amelyet a dohányzás negatívan befolyásolhat Harmadlagos prevenció: A dohányzás következtében kialakult krónikus állapot, betegség enyhítése, a dohányzás mértékének csökkentése, leszoktatás Leszoktatást segítő termékek ajánlása

Dohányzás folyt. Alakítsunk ki együttműködést a Tüdőgondozó Hálózatokra települt leszokást segítő rendelésekkel, ahová a leszokni szándékozó dohányosok átirányíthatjuk, amennyiben mi magunk nem vállaljuk fel a feladatot teljes egészében. A bizonyítékon alapuló orvoslás elvei szerint számos gyógyszer hatékony és segíti a leszokást, illetve az elvonási tünetek elviselését. A készítményekről adjunk részletes tájékoztatást; ajánljuk fel a terápia monitorozását, ezzel segítve a leszokás sikerességét. A gyógyszertár honlapjára helyezzünk fel információkat és a témakörrel foglalkozó linkeket a leszokás során felmerülő leggyakoribb kérdésekről és nehézségekről.

Drogfogyasztás Elsődleges prevenció: Másodlagos prevenció: Cél: drogmentesek megóvása Eszközök: Korrekt tájékoztatás (felnőttek, kortárs segítők) Másodlagos prevenció: szerfogyasztók ártalomcsökkentő hatású megóvása ( a legkisebb biológiai, pszichológiai és társadalmi károk elszenvedése eü. szakember kell! felvilágosító munka Harmadlagos prevenció: fogyasztók gyógyítása, valamint a "leszokott" ill. szermentes drogosok visszaesésének megakadályozása a sóvárgások terápiás kezelése és a reszocializáció A rászokás körülményeinek feltárása, segítő személyekkel terápia

Daganatos megbetegedések esetén: Elsődleges prevenció: A dohányzás mellőzése az alkoholfogyasztás mérséklése a napi főzelék és gyümölcsfogyasztás növelése Az ideális testtömeg megtartása, az elhízás elkerülése Óvakodni a túlzott napozástól! betartani a munkavédelmi előírásokat! Másodlagos: csomó, nem gyógyuló seb, fekély, nedvedző bőrelváltozás, megváltozott alakú foltok észlelése: szakemberhez fordulni! Kivizsgáltatni minden visszatérő , makacs tünetet (köhögés, rekedtség, megváltozott székelési, vizelési ritmus, vérzési rendellenesség) Harmadlagos: A progresszió késleltetése, Onkológiai gondozás

Táplálkozással mint potenciális rizikófaktorral kapcsolatos tevékenységek Elsődleges prevenció Cél: A helyes táplálkozási kultúra kialakítása Eszközök: Az egészséges táplálkozás ismereteinek folyamatos oktatása a lakosság körében Másodlagos prevenció A túlsúlyos egyének szűrése és az elhízás megelőzése dietetikusok bevonása a tanácsadási/konzultációs tevékenységbe (konzultációs szoba a gyógyszertárban rendelkezésre áll erre a feladatra is) Harmadlagos: a túlsúly megszüntetése Folyamatos monitorozás a gyógyszertárban

Az aktív testmozgás elterjesztése Elsődleges: Cél: A mozgás örömének és hasznosságának elfogadtatása Eszközök: Továbbképzési programok szervezése és részvétel ebben a témában a testkultúra megfelelő hangsúlyozása a média segítségével. az országos (helyi) média támogatása szakanyagokkal, hírekkel, a lakosság számára is érthető szakemberek üzeneteivel, szabadidősport példák és minták bemutatása, ismertetése Másodlagos: Aktív testmozgással javítható állapotok „kezelése”, a mozgásterápia ajánlása Szűrőprogramok (mozgásszervi megbetegedések) Harmadlagos: Mozgás, gyógytorna beépítése a terápiába Gyógytorna alkalmazása indokolt esetben

Mindennek alapja a személyes kontaktus, amelynek alapfeltételei: Összefoglalás A gyógyszerészeknek aktív szerepet kell vállalniuk a bemutatott területeken az egyes prevenciós szinteken Konzultációs szolgáltatások kiterjesztése a gyógyszertárban A gyógyszertár szűrőprogramokban való részvétele Kilépés a gyógyszertárból – gyógyszerészi közszereplés egészségnevelési témában Mindennek alapja a személyes kontaktus, amelynek alapfeltételei: a kölcsönös bizalom, a feltétel nélküli elfogadás, a magas szintű empátia- és kommunikációs készség, a segítő közreműködés