1. előadás A GAZDASÁGI SZERZŐDÉSEK JOGA - bevezetés ÜZLETI JOG II. 1. előadás A GAZDASÁGI SZERZŐDÉSEK JOGA - bevezetés

BME GTK Üzleti Jog Tanszék pazmandi@eik.bme.hu Dr. Pázmándi Kinga BME GTK Üzleti Jog Tanszék pazmandi@eik.bme.hu

MAI TÉMÁINK FOGALMI ALAPVETÉS … illetve ameddig bírják  A KÖTELMI JOG, A SZERZŐDÉSEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK RENDSZERE, A KÖTELEM ILLETVE A SZERZŐDÉS FOGALMA, ALANYAI, TÁRGYA, TARTALMA. A SZERZŐDÉSEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK ALAPVETŐ JELLEMZŐI … illetve ameddig bírják 

Intro… Volt egyszer egy kis üzlet Veronában….

…… A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZETRŐL A gazdasági szerződések jogának elhelyezkedése a jogi normák rendszerén belül: Kötelmi jog a magyar jogszabályok rendszerén belül (azaz kötelmek a jogon belül) Szerződések jogának a kötelmi jog jogrendszeren belüli elhelyezkedéséről, és belső tagolódásáról (azaz szerződések a kötelmeken belül)

A gazdasági (kereskedelmi) szerződések jogának az elhelyezkedése a jogi normák rendszerén belül Jogrendszer » polgári jog » kötelmi jog » szerződések joga » gazdasági szerződések

SZERZŐDÉSEK A MAGYAR JOG RENDSZERÉBEN KÖZJOG – MAGÁNJOG MAGÁNJOGI JOGÁGAK POLGÁRI JOG KÖTELMI JOG (általános és különös rész) Szerződési jog

A kereskedelmi jog régen és ma Régen: a kereskedelmi jog önálló jogág (kb. a II. vh.-ig); így dualista koncepció; kereskedelmi jogviszonyokra a Kereskedelmi Törvény (Kt.).: 1875. évi 37. tc. vonatkozott: kereskedő; kereskedelmi ügylet; a „laikusok” jogviszonyaira pedig: a szokásjog, a bíróság szerepe (precedensjelleg!); az Áptk.-k+ Mtj.: törvénnyé nem vált magánjogi törvényjavaslatok. Kt.: ált. rendelkezések (mi a vonatkozó joganyag: Kt. – kereskedelmi szokások – magánjog mögöttesen); státusjogi rész (kereskedő fogalma: olyan természetes személy és társaság, aki saját nevében iparszerűen – üzletszerűen - foglalkozik kereskedelmi ügyletekkel; kkt., bt., rt., szövetkezetek szabályai); kereskedelmi ügyletek: önmagában az ügylet kereskedelmi (pl.: ingók közvetítő adásvétele, biztosítás; tengeri fuvarozás)! Helye ma: a magánjogon belül; ma nem önálló jogág, alapvetően a Polgári Törvénykönyv (Ptk.: 1959:IV. tv.) adja a törzsanyagát (ált. rend., személyek joga, dologi és kötelmi jog) azzal, hogy számos jogszabály egészíti ki ezt az anyagot speciális rendelkezésekkel (pl.: Gt. (társasági törv.), Ctv. (cégeljárási törv.); Csődtv.; Tpt. (tőkepiaci törvény); Tpvt. (versenytörvény), Hpt. (hitelpiaci törv.), Fogyv.tv. (fogyasztóvédelmi törv.)és az Fttv., ill. Grtv. (reklámtörv.) stb.) →ún. monista koncepció

KÖTELEM - SZERZŐDÉS

Tematikusan: Visszatekintés Kötelemi jog Szerződési jog jogviszony szerkezete, felek mellérendeltsége, jogalanyisága, jogképesség, cselekvőképesség Kötelemi jog Kötelmi jog szabályozásának rendszere Kötelem elemei Kötelem fogalma, kötelemfakasztó tények Szerződési jog Szerződési jog szabályozási rendszere Szerződés fogalma a szerződési jog alapelvei , szerződési szabadság, diszpozivitás, kogencia Szerződéses jogviszony elemzése, elemei szerződés alanyai, alanyváltozás a szerződésben szerződés közvetlen és közvetett tárgya, a szolgáltatás osztályozása szerződések tartalma szerződések tipizálása

A JOGVISZONY (szerződéses) jogviszony szerkezete, felek mellérendeltsége, A felek jogképessége, jogalanyiság

A jogviszony szerkezete Abszolút – relatív jogviszony elhatárolása Abszolút: a törvényi rendelkezés csupán a jogosultat határozza meg személy szerint, és vele szemben mindenki mást – aki a jogosulttal szembe kerülhet – eltilt attól, hogy a jogosultnak biztosított hatalmi körbe beavatkozzék, azt megzavarja. Relatív:a törvényi rendelkezés kettő vagy több egymástól elkülönült, egymással mellérendelt viszonyban álló, meghatározott jogalany jogviszonyát szabályozza, kölcsönösen meghatározza egymással szemben fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.

A felek mellérendeltségről A magánjogi szabályozás a mellérendeltséget, a felek azonos erőpozícióját tekinti alapelvül Mellérendeltség jogi értelemben nem jelent feltétlenül mellérendeltséget gazdasági értelemben is…. Az „egyenértékűség” a szerződések esetében tehát inkább a gazdasági érdekegyensúlyként fogható meg

a felek jogalanyiságáról A jogalanyiság a gazdasági forgalomban való részvétel feltétele: jogalanyok lehetnek a jogviszonyok résztvevői, jogot szerezhetnek kötelezettséget vállalhatnak A jogalanyiság elvont fogalom… jogalany az ember, és jogalany a szervezet is Jogalanyisághoz kapcsolódó „képességek” a jogképesség és a cselekvőképesség

Jogképesség A jogképesség az embernek, az államnak, és a szervezeti jogalanynak (a jogi személyeknek és egyes nem jogi személy szervezetnek, lásd: bt., kkt.) az a képessége, hogy jogaik és kötelezettségeik lehetnek. Más szóval a különböző jogviszonyokban jogalanyként léphetnek föl. = a jogképesség a jogalanyiság feltétele.

cselekvőképesség Érvényes jognyilatkozat tételére való jogi alkalmasságot jelent Életkorhoz és/vagy belátási képességhez kötve a természetes személyeknél Képviseleti legitimációhoz kötve a szervezeti jogalanyoknál (!A gazdasági szerződések esetében integránsan „ügyleti képességről” beszélünk ami = cselekvőképességgel, de kötődik ahhoz)

Cselekvőképesség fokozatai az embernél Cselekvőképességnek 3 formája, fokozata van (különbségtétel alapja életkorhoz és/vagy bírósági határozathoz kötődik) (teljes) cselekvőképesség: önálló eljárás lehetősége saját vagy más javára korlátozott cselekvőképesség: főszabály az, hogy csak törvényes képviselője előzetes beleegyezésével, ill. utólagos jóváhagyásával szerezhet érvényesen jogot, vállalhat kötelezettséget magának v. másnak cselekvőképtelenség: főszabály szerint helyette és javára törvényes képviselője jár el. /cselekvőképesség≠vétőképesség!)‏

Kötelem, dologi jog, kötelmi jog. Kötelmi jog alapjai Kötelem, dologi jog, kötelmi jog.

A kötelmi jog helye, funkciója A kötelmi jog a magánjogon belül, a polgári jog részeként helyezhető el. A polgári jog a jogalanyok vagyoni és egyes személyi viszonyaival foglalkozik. A jogalanyok vagyoni viszonyait (ún. vagyonjog) a polgári jogon belül a kötelmi jogi, a dologi jogi és az öröklési jogi szabályok, más-más módszer alapján, rendezik.

Dologi jog A dologi jog a vagyoni viszonyokat statikusan (állapotszerűen), kimerevítetten vizsgálja. Alapvetően azt mutatja meg, hogy a dolgok (követelések, forgalomképes jogok, szerződési pozíciók) kinek a tulajdonát (vagyonát) képezik, és hogy a tulajdonoshoz (jogosulthoz) képest ki(k)nek lehet/van még részjogosítványa/uk (pl. használati, haszonélvezeti jog, zálogjog stb.) az adott dolgon (forgalomképes jogon, követelésen, szerződési pozíción), továbbá hogy e jogok, jogosítványok egymáshoz és kívülálló személyekhez hogyan viszonyulnak. A dologi jog által szabályozott (jog)viszonyok jellemzője az abszolút szerkezet: azaz az, hogy a tulajdonoshoz, a részjogosítvány gyakorlójához képest mindenki más tűrésre, a dologtól (jogtól, követeléstől, szerződési pozíciótól) való tartózkodásra kötelezett.

Kötelmi jog A polgári jog azon területe, amely a vagyoni viszonyokat folyamatukban (azaz „dinamikájukban”) ragadja meg. A kötelmi jog a vagyonmozgás joga, (= dinamikus terület). A kötelmi jog központi fogalma a kötelem. A kötelem két vagy több meghatározott személy (de mindenképpen két póluson megjelenő személy(ek)) közötti mellérendelt jogviszony, amelynél fogva kikényszeríthető kötelezettség keletkezik valamely szolgáltatás teljesítésére, és a másik oldalon jogosultság a szolgáltatás követelésére. Kötelem>szerződés!