A SZAKMAI PEDAGÓGUSKÉPZÉS HELYZETE Tóth Béláné 2008. október.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Leonardo da Vinci szakképzési projektek Magyarországon TÓTH Csenge Tempus Közalapítvány Az Élethosszig tartó tanulás program nemzeti irodája.
Advertisements

Benedek András – BME GTK APPI Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében V. Országos Távmunka Konferencia Budapest, december 7.
A Leonardo kísérleti projekt célja: Az AIFSZ (illetve az ISCED szintnek megfelelő) képzések európai és hazai felmérése, elemzése Egy konkrét AIFSZ képzés.
A tanári mesterszakról és a TÁMOP 3.1.5/A pályázatról Stéger Csilla OKM Felsőoktatási Főosztály Pécs, november 18.
LKG–HEFOP Szakmai Nap, / Kompetensek leszünk!? Bánhegyesi Zoltán Leövey Klára Gimnázium
Felvételi 2003 Pedagógusképzés európai kitekintésben...
ÚJ DIMENZIÓK A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSBEN Dr. Sediviné Balassa Ildikó: A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS SZERKEZETI, TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE A LEONARDO KÍSÉRLETI.
Estefánné Varga Magdolna projektmenedzser „Kompetenciaalapú tanítási-tanulási programok elterjesztése a pedagógusképzésben” EKF HEFOP/2006/3.3.2 pályázat.
Estefánné Varga Magdolna projektmenedzser, dékán Kutatás-fejlesztés az EKF-en a kompetencia alapú tanárképzés támogatására A HEFOP projekt VII. Nevelésügyi.
1. Tájékoztató az Oktatási Minisztérium HEF OP pályázati kiírásairól február 24.
Mérnökképzés a XXI. század elején Jobbágy Ákos oktatási igazgató BME.
Szlávi Péter: VISz Oktatói-díj
A rendszerépítés változó jogszabályi környezetben A pedagógusképzés a magyar bolognai rendszerben – ELTE IV. Pedagógusképzési nap Papp Lajos ELTE Pedagogikum.
A hazai pedagógusképzés stratégiai problémái, a. alapképzés/továbbképzés Érdemi lezárása képesítő vizsgával vagy szakvizsgával 1. BA/MA Szakosodás.
Andragógia MA Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományok Intézete.
Egészségügyi informatika oktatása és kutatása az Egészségügyi Főiskolai Karon.
Az alapképzések bevezetésének tapasztalatai
Mesterképzés az EKF-en
„Tanár leszek!” Hogyan tovább?
Mentortanárképzés eLearning támogatása
Műszaki Tanárképző Tanszék
Szakma és hivatás Kihívások és válaszok a közoktatásban és a pedagógusképzésben Budapest 2009 október 8. Átalakuló felsőoktatás: A Bologna folyamat 10.
A tanárképzés új szerepl ő je: a mentor Kotschy Beáta Eszterházy Károly F ő iskola Kotschy Beáta Eszterházy Károly F ő iskola 2009.
ISKOLAI MENTOR SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
A gyakorlatvezető mentor
Mentorképzés a Debreceni Egyetemen
Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása TÁMOP /1/B.
Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása
A megújuló tanárképzés
A MŰSZAKI PEDAGÓGUSKÉPZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI április 24.
Radnainé Gyöngyös Zsuzsanna egyetemi docens tanszékvezető
Tájékoztató Tájékoztató a BA/BSc képzésekben résztvevő hallgatóknak a szakirány választás, a tanári mesterképzésbe való belépés feltételeiről és lehetőségeiről.
REFORMÉRTÉKŰ LÉPÉSEK A SZAKKÉPZÉS TERÉN MAGYAR SZAKKÉPZÉSI TÁRSASÁG május 30.
Benedek András – BME GTK APPI A Bolognai Folyamat hatása a szakmai pedagógusképzésre Budapest, október 25.
Chrappán Magdolna DE BTK Neveléstudományok Intézete.
„A pedagógusképzés tartalmi és szerkezeti fejlesztése” című projekt eredményeinek disszeminációja a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának oktatói.
„ A pedagógusképzés tartalmi és szerkezeti fejlesztése” című projekt eredményeinek disszeminációja a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának.
Falus Iván 7. Nevelésügyi Kongresszus Budapest Augusztus 26.
Együttműködés a HUMÁN TISZK és a Mérei Intézet között SÁRIK ZOLTÁN.
A bolognai rendszer Jogszabályok: 2005.CXXIX
Mesterszakok Dr. Bazsa György, a MAB elnöke → Listák FTT ülés – október 10.
Szakképzési programok kidolgozása az FSZ szakképesítésekhez
Dr. Sediviné Balassa Ildikó: A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS ÁLTALÁNOS ÉS SPECIFIKUS JELLEMZŐI HOGYAN TANÍTSUNK EREDMÉNYESEBBEN? TANÉVNYITÓ SZOLNOK, VIII.
Disszeminációs Konferencia Budapest, december 2. dr. Sediviné Balassa Ildikó TANÁRTOVÁBBKÉPZÉS A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSHEZ.
Kétciklusú képzés a műszaki felsőoktatásban Jobbágy Ákos Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, BME.
TANÁRKÉPZÉS A BOLOGNAI RENDSZERBEN Gaál István DE TEK oktatási és tanárképzési elnökhelyettes.
A gyakorló intézmények feladatai a pedagógusképzésben
TÁMOP / „Karöltve” Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános.
Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
II. Calderoni Kompetencia Kerekasztal Konferencia
A tanárképzés szerkezete
A Békéscsabai Központi Szakképző Iskolai tapasztalatok a vasútgépészeti szakmák képzésében április 29.
Tájékoztató az Angoltanári MA-ról
Tanári mesterképzés Tájékoztató Dr. Szabó Antal
A HEFOP PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI A GYAKORLATI KÉPZÉSBEN.
Hanák Zsuzsanna PhD Eszterházy Károly Főiskola
Néhány szó az új felsőoktatási képzési rendszer bevezetéséről A Magyar Köztársaság Országgyűlése október 10-én elfogadta a felsőoktatásról szóló.
A MODERN IKT SZEREPE A MESTER-TANÁRKÉPZÉSBEN
Debreceni Egyetem Kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése a Hajdú-Bihar megyei pedagógusképzésben. HEFOP / /1.0.
SZTE Egyetemi Tavasz TÁJÉKOZTATÓ A KÉTCIKLUSÚ KÉPZÉSRŐL Dr. Szendrei Mária Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete.
Az Országos Képesítési Keretrendszer hatása a képzési és kimeneti követelményekre a felsőoktatásban Temesi József, egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem.
Egy csónakban evezünk Gondolatok a pedagógusképzésről és továbbképzésről dr. Liptai Kálmán az MRK alelnöke Pedagógus Hivatás Munkacsoport.
Barcsák Marianna - KPSZTI
Az osztatlan tanárképzés gyakorlati képzési rendszere
Csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak BA
KÉT DIPLOMA 10 FÉLÉV ALATT!
A könyvtárostanári képzési lehetőségekről
Kompetencia alapú szakoktatás
A Tanácsadók Virtuális Közösségének
KÉT DIPLOMA 10 FÉLÉV ALATT!
Előadás másolata:

A SZAKMAI PEDAGÓGUSKÉPZÉS HELYZETE Tóth Béláné október

Tartalom A képzési célok változásai EU helyzetkép Európai trendek Magyarországi helyzetkép A ciklusos képzés szerinti átalakulás

Célterület az iskolai rendszerű szakképzés vállalati képzés és továbbképzés munkaerő-piaci képzés gazdasági szervezetek és képzési vállalkozások képzései

EU helyzetkép Tartalmi modellek: kompetencia alapú képzés tantárgyi alapú képzés megegyezésen alapuló (személyre szabott) képzés kétszakos képzés Formai modellek: párhuzamos képzés (a szakmai és pedagógiai képzés párhuzamosan halad) egymást követő képzés (a szakmai és a pedagógiai képzés egymást követi) in service képzés (a pedagógiai képzés résztvevői gyakorló pedagógusok, képzésükben a munkahely is részt vesz)

A képzési szerkezet konvergenciája a bolognai modell szerint A tanári kompetenciák tudatos fejlesztése (tantárgyi rendszerű képzések keretében is!) IKT alkalmazásokra épülő formák (virtuális tanulási környezetek) beépülése a hagyományos képzési keretekbe Fokozódó nemzetközi mobilitás Európai trendek

Magyarországi helyzetkép A bolognai folyamat előtti képzési formák: szakoktató szak (180 kredit) (120 kredit szakmai és 60 kredit pedagógiai képzés) szakmai tanár szak → kettős végzettség: –főiskolai szinten (240 kredit) (180 kredit szakmai és 60 kredit pedagógiai képzés) –egyetemi szinten (360 kredit) (300 kredit szakmai és 60 kredit pedagógiai képzés)

Ciklusos képzés FSz gyakorlati oktatóképzés (szaklétesítés és szakindítások folyamatban) BSc műszaki szakoktatóképzés (szaklétesítés és szakindítások engedélyezve) MA szakmai tanárképzés (szaklétesítés és szakindítások engedélyezve )

A SZAKMAI TANÁRKÉPZÉS ELEMEINEK KREDITÉRTÉKE 120 KREDITES KÉPZÉSBEN A tanári szakképzettség szakterületi ismeretei:50 kredit A tanári képesítéshez szükséges pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati tanulmányok:40 kredit Közoktatási intézményben, felnőttképző intézményben szervezett összefüggő szakmai gyakorlat:30 kredit

A SZAKTERÜLETI KÉPZÉS KREDITÉRTÉKEI ( ) szakterületi ismeretkörök 30 – 35 kredit – szakmódszertan 8 – 12 kredit – iskolai gyakorlat 3 – 5 kredit – szabadon választható 2 – 6 kredit