Előadók: Csekő Gergely és Harangozó Ádám A külső államadósság Előadók: Csekő Gergely és Harangozó Ádám Külső államadósság
Államadósság keletkezése Államadósság = a kormányzati szektor teljes tartozása Fedezet nélküli szociális és fejlesztési célok előresorolása Dekonjunktúra esetén: állami kiadások növelése élénkíti a gazdaságot, egyébként kiegyensúlyozott költségvetésre van szükség Külső államadósság
Az állam kitől vehet fel hitelt? A jegybank kivételével attól aki nyújt neki Formája: a modern államok általában adósságlevelek (kötvények, kincstárjegyek) kibocsátásával vesznek fel hitelt Elterjedt forma még a konzorciális hitel amikor több bank együttesen biztosítja a hitelt az államnak Külső államadósság
Ki és hogyan kezeli az államadósságot? Az Állami Adósságkezelő Központ (AKK Rt.) A fennálló adósságállomány megújításáról kell gondoskodnia Az kormányzati alrendszerek hiányát kell megfinanszíroznia Főbb célok: A forint-államadósság futamidejének hosszabbítása, a fix kamatozású állampapírok (kötvények) arányának növelése , a nem-piaci államadósság csökkentése Külső államadósság
A külső államadósság értelmezése Első megözelítés: Külföldről felvett hitel tehát a devizahitelek, devizakötvények Második megközelítés: az előbbieken felül a külföldiek által vásárolt forint alapú állampapírok is ide tartoznak Külső államadósság
Külső adósság alakulása
Külső államadósság változása
Az államháztartás kiadásai és bevételei
Államadósság hatása a gazdaságra A rendkívül magas adósság: megfojtja a tőkepiacot emelkedő kamatokat csökkenő beruházásokat okoz Külső államadósság
KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET! Adózni csak pontosan, szépen ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes! Külső államadósság