Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben Dr

Az előadások a következő témára: "Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben Dr"— Előadás másolata:

1 Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben Dr
Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben Dr. Vigvári András az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézetének tudományos tanácsadója

2 Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály
ELŐZMÉNYEK 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály

3 Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály
ELŐZMÉNYEK 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály

4 Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály
Kutatások 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály

5 Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály
Az Államháztartás alrendszereinek GDP arányos pénzforgalmi bevétele és kiadása milliárd forint Megnevezés 2007. évi előirányzat 2008. évi előirányzat Bevétel Kiadás Központi költségvetés 6 687,5 8 340,4 7 894,7  9 034,3 GDP %-ában 26,5 33,0 28,8 32,9 Társadalombiztosítási alapok 4 198,1 4 230,3 4 307,7 4 305,7 16,6 16,7 15,7 Helyi önkormányzatok 3 091,9 3 175,9 3 237,0 3 348,1 12,2 12,6 11,8 Elkülönített állami pénzalapok 428,6 412,7 481,7 476,8 1,7 1,6 1,8 Államháztartás összesen 14 406,1 16 159,3 15 921,1 17 164,9 57,0 63,9 62,6 GDP: 5 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály 5

6 Önkormányzati rendszer struktúrája
Önkormányzati rendszert alkotja: között: önkormányzatok száma ről re nőtt ( 84% község) 1991 – 2007 között a vagyon milliárd Ft-ra nőtt ( 26-szoros növekedés) önkormányzatok száma Számuk db % évi kiadások megoszlása Községek összesen , ,3% Főváros és kerületetek , ,2% Megyei önkormányzatok , ,6% Városok összesen , ,9% Összesen % ,0% Kötelező feladatokat ellátó önkormányzati tulajdonban lévő közüzemi vállalat társaság, 1,6 Mrd jegyzett tőkével, igen jelentős árbevétellel. 6 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály 6

7 Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály
Állítások 1. Nemzetgazdasági kockázatokat hordoz a szektor. Nominális konvergencia kritériumok (deficit, infláció) 2. A pénzügyi szolgáltató szektor számára is növekvő kockázat. Részben a költségvetésen kívüli önkormányzati szektor számviteli konszolidálatlansága miatt. Részben a Hpt. tv évi CXII.tv. 130.§. (Khr, nincs önkormányzati hitelnyilvántartás ) 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály

8 A költségvetési korlát
A központi költségvetés önkormányzati kötelezettségre kivételesen és külön törvényi felhatalmazással vállalhat kezességet. Az adósságrendezési törvény szabályai irányadóak fizetésképtelenség esetén. Forráshiány esetén ÖNHIKI. Hitelfelvételi korlát az önkormányzat korrigált saját bevételének 70%-a. Ezt fel kellene cserélni valamilyen „aranyszabállyal”. 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály

9 Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben
Likviditási Forráshiány Fizetésképtelenség ezek döntően a községi önkormányzatoknál Mérlegen kívüli (off balance-sheet) Költségvetésen kívüli (off budget)  ezek döntően a nagyvárosoknál és városoknál 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály

10 Kockázat növelő tényezők
Stabilizációs intézkedések – érdemi ágazati törvény változások nélkül - növelhetik a forráshiányt, PPP-k –főleg nagyvárosoknál látens inszolvenciát okozhatnak, EU-s támogatások felszívása likviditási problémákat és az át nem gondolt, pénzügyileg fenntarthatatlan projektek esetében későbbi szolvencia problémákat vetíthet előre. A saját források (főleg a helyi adók) szerepének és szerkezetének tisztázatlanságai 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály

11 Kockázatcsökkentés és –kezelés lehetőségei
A reformok következetes megvalósítása, különösen: Ágazati törvények deregulálásának átgondolt és következetes végrehajtása, Költségvetési szabályok beiktatása- hitelfelvételi korlát, Transzparenciát biztosító számvitel, Hitelgarancia és más biztosítási konstrukciók intézményesítése. 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály

12 Az önkormányzati kötelezettségállomány alakulása (2002-2006)
* A hosszú lejáratú kötelezettség a következő évi törlesztéssel együtt Forrás: MÁK 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály

13 Településtípusonként más a helyzet
- legstabilabb helyzetben a fővárosi kerületek vannak. - sajátos helyzetben az intézményfenntartó megyék. - kockázatok hosszabb távon a megyei jogú városoknál és a nagyobb városoknál. - forráshiányos, ÖNHIKIS kör bármikor bedőlhet. 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály

14 Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály
Az önkormányzati hitelállomány szerkezete település típusonként a év végén Forrás: MÁK 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály

15 Miért kritikus az eladósodás?
- nem az ESA adósságszám miatt, - instrumentum- kötvény, - denomináció- CHFR, - önrész vs. folyó finanszírozás, Le kell-e hívni minden EU forrást? 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály

16 Az önkormányzatok bankrendszerrel szembeni pozíciója
Önkormányzati szektor betétei (Mrd. Ft) Önkormányzati szektor hitelei (Mrd. Ft) Önkormányzati hitel/betét aránya (%) Kötvény, hitelt megtestesitő értékpapír 148,3 57,6 0,39 197,5 73,1 0,37 219,3 115,1 0,52 211,3 144,0 0,68 251,9 182,4 0,72 249,9 241,5 0.,97 243,0 347,3 1,42 27,4 379,5 358,5 0,94 203,2* Forrás: MNB adat * Forrás: PM adat 16 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály 16

17 A helyi önkormányzati szektor pénzügyi számlái (S.1313)*
(Mrd Ft) Megnevezés 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Pénzügyi eszközök 1.120,2 1.104,2 1.074,0 1.134,3 1.132,1 1.136,0 1.251 készpénz, betétek 196,2 220,5 212,6 243,0 241,2 274,6 382,1 ebből, határidős betét 80,2 78,6 66,0 86,4 82,0 80,8 nem részvény értékpapírok 129,9 76,9 55,3 70,7 52,5 42,5 50,7 hitelek, kölcsönök 54,5 70,6 71,3 79,4 84,2 82,8 66,3 tulajdonosi részesedések 695,1 697,7 692,2 697,5 705,9 710,5 695,3 ebből tőzsdei részvény 22,0 19,4 25,6 36,3 45,4 befektetési jegy 16,3 15,8 14,1 16,7 15,7 11,8 16,4 egyéb részvény, részesedés 656,9 662,5 652,5 644,5 644,7 653,3 Kötelezettségek 279,2 400,2 426,5 533,5 647,6 822,4 1030,6 22,9 24,5 5,7 6,5 4,4 27,4 209,2 hitelek kölcsönök 147,4 241,6 276,7 366,6 415,4 543,8 576,8 ebből hitelek hazai hitelintézetektől 73,1 115,1 144,0 182,4 241,5 347,3 358,5 külföldről felvett hitelek 13,9 46,9 62,4 83,7 100,3 122,9 132,2 * Forrás: Magyar Nemzeti Bank 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály

18 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály