Államadósság Radvánszky Csaba. Az államháztartás egyes alrendszereinek összesített (forint és deviza) adóssága.

Az előadások a következő témára: "Államadósság Radvánszky Csaba. Az államháztartás egyes alrendszereinek összesített (forint és deviza) adóssága."— Előadás másolata:

1 Államadósság Radvánszky Csaba

2 Az államháztartás egyes alrendszereinek összesített (forint és deviza) adóssága.

3 A gazdaság négy fő szereplője: állam, állam, vállalatok, vállalatok, háztartások, háztartások, külföld. külföld. Az elkülönítés a szervezetek célja szerint történik. Az állam a közfeladatok elvégzője. Minden szereplőre igaz, hogy ha valaki többet költ a bevételeinél, akkor eladósodik – feltéve, hogy valaki hajlandó neki kölcsönadni. Magyarországon az államadósság mértéke jelentős, így az állam a pénz,- és tőkepiac meghatározó szereplője. Az elkülönítés a szervezetek célja szerint történik. Az állam a közfeladatok elvégzője. Minden szereplőre igaz, hogy ha valaki többet költ a bevételeinél, akkor eladósodik – feltéve, hogy valaki hajlandó neki kölcsönadni. Magyarországon az államadósság mértéke jelentős, így az állam a pénz,- és tőkepiac meghatározó szereplője.

4 Az államháztartás négy fő alkotóeleme: központi költségvetés, központi költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítási alapok, társadalombiztosítási alapok, helyi önkormányzatok. helyi önkormányzatok.

5 Állami szerepvállalás finanszírozása eladósodás útján. Összetevői: Nettó finanszírozás Nettó finanszírozás költségvetési hiány (elsődleges hiány + kamatfizetés) költségvetési hiány (elsődleges hiány + kamatfizetés) egyéb – hiányban nem szereplő – kötelezettségek (pl. konszolidáció), adósságátvállalások (pl. MÁV) egyéb – hiányban nem szereplő – kötelezettségek (pl. konszolidáció), adósságátvállalások (pl. MÁV) Meglévő adóssággal kapcsolatos tranzakciók Meglévő adóssággal kapcsolatos tranzakciók lejáró adósság megújítása lejáró adósság megújítása adósságállomány átértékelődése (pl. árfolyamveszteségek) adósságállomány átértékelődése (pl. árfolyamveszteségek) Bruttó finanszírozás Bruttó finanszírozás

6 Az adósság kialakulása a gazdaság teljesítményéhez képest, illetve a maastrichti kritériumok tükrében 1990–1994: A rendszerváltás után a gazdasági szerkezetátalakításhoz (pl. bankkonszolidáció) szükséges volt aktív állami szerepvállalás, ami romló gazdasági teljesítmény mellett jelentős eladósodáshoz vezetett. 1990–1994: A rendszerváltás után a gazdasági szerkezetátalakításhoz (pl. bankkonszolidáció) szükséges volt aktív állami szerepvállalás, ami romló gazdasági teljesítmény mellett jelentős eladósodáshoz vezetett. 1995–2001: Magára találó gazdaság, a privatizációs bevételek adósságtörlesztésre történő felhasználása, gyorsan csökkenő adósságráta, maastrichti adósságkritérium teljesítése. 1995–2001: Magára találó gazdaság, a privatizációs bevételek adósságtörlesztésre történő felhasználása, gyorsan csökkenő adósságráta, maastrichti adósságkritérium teljesítése. 2002: újra emelkedő adósságráta. 2002: újra emelkedő adósságráta. 2004: az államadósság 56,7%, az ESA95 módszertan szerint több. 2004: az államadósság 56,7%, az ESA95 módszertan szerint több.

7 Az adósság szerkezete Devizanem szerint: forint-deviza Forint-deviza összetétel az adósságállományban: Forint-deviza összetétel az adósságállományban: a devizaadósság legfőbb kockázata az állam szempontjából: árfolyamkockázat – az alacsonyabb kamatok miatt olcsónak tűnő devizafinanszírozás az árfolyam hirtelen leértékelődése miatt költségessé válhat a devizaadósság legfőbb kockázata az állam szempontjából: árfolyamkockázat – az alacsonyabb kamatok miatt olcsónak tűnő devizafinanszírozás az árfolyam hirtelen leértékelődése miatt költségessé válhat devizaadósság pozitívuma: szélesebb befektetői kör és a hazai állampapírpiac „tehermentesítése” * devizaadósság pozitívuma: szélesebb befektetői kör és a hazai állampapírpiac „tehermentesítése” * forintadósság előnye: nincs árfolyamkockázat forintadósság előnye: nincs árfolyamkockázat forintadósság hátránya: magasabb hozamszint. forintadósság hátránya: magasabb hozamszint.

8 Az adósság szerkezete Formája szerint: értékpapír, hitel Hitel és állampapírok megoszlása az adósságállományban: Hitel és állampapírok megoszlása az adósságállományban: az állampapírpiac fejlődésével egyre nőtt az „értékpapírosított” adósság aránya + hitelek ma főleg nagy nemzetközi intézményektől (Világbank, EIB, EBRD), illetve hazai hitelátvállalásokból származnak; az állampapírpiac fejlődésével egyre nőtt az „értékpapírosított” adósság aránya + hitelek ma főleg nagy nemzetközi intézményektől (Világbank, EIB, EBRD), illetve hazai hitelátvállalásokból származnak; állampapírpiac: a leglikvidebb és legkisebb hitelkockázatot hordozó értékpapírok piaca. 2003-ban a másodpiaci forgalom 24 000 milliárd forint, míg a piacon forgó állomány 6 200 milliárd forint volt; állampapírpiac: a leglikvidebb és legkisebb hitelkockázatot hordozó értékpapírok piaca. 2003-ban a másodpiaci forgalom 24 000 milliárd forint, míg a piacon forgó állomány 6 200 milliárd forint volt;

9 Az adósságkezelés célja a finanszírozás elfogadható kockázatok mellett a lehető legalacsonyabb hosszú távú hitelfelvételi költségekkel egységes szemléletben valósuljon meg; a finanszírozás elfogadható kockázatok mellett a lehető legalacsonyabb hosszú távú hitelfelvételi költségekkel egységes szemléletben valósuljon meg; elfogadható kockázatok: átváltás kockázat és költség között; elfogadható kockázatok: átváltás kockázat és költség között; (példa: mennyiségi korlátoktól eltekintve a jelenlegi hozamszintek mellett sokkal olcsóbb lenne külföldi devizában eladósodni, de nagy az árfolyamkockázat a forint esetleges gyengülésekor) (példa: mennyiségi korlátoktól eltekintve a jelenlegi hozamszintek mellett sokkal olcsóbb lenne külföldi devizában eladósodni, de nagy az árfolyamkockázat a forint esetleges gyengülésekor) hosszú táv: az adósságkezelés folyamatos tevékenység, úgy kell végezni, hogy a befektetők mindig érdemesnek találják finanszírozni az államot; hosszú táv: az adósságkezelés folyamatos tevékenység, úgy kell végezni, hogy a befektetők mindig érdemesnek találják finanszírozni az államot;

10 Szereplők a kibocsátó: magyar állam; a kibocsátó: magyar állam; a kibocsátó képviselője: ÁKK; a kibocsátó képviselője: ÁKK; az elsődleges piac: elsődleges forgalmazók, lakosság, külföldi bankok (devizakibocsátáskor); az elsődleges piac: elsődleges forgalmazók, lakosság, külföldi bankok (devizakibocsátáskor); befektetők: természetes és jogi személyek bel- és külföldön. befektetők: természetes és jogi személyek bel- és külföldön.

11 Államadósság Kezelő Központ tevékenységi körei ellátja valamennyi, az adósságkezeléssel kapcsolatos funkciót: ellátja valamennyi, az adósságkezeléssel kapcsolatos funkciót: forint-deviza kibocsátások, forint-deviza kibocsátások, kamatfizetés és törlesztés, kamatfizetés és törlesztés, a költségvetés éves finanszírozási tervének elkészítése és az éves kamatkiadások megtervezése, a költségvetés éves finanszírozási tervének elkészítése és az éves kamatkiadások megtervezése, a hosszú távú finanszírozási stratégia kidolgozása, a hosszú távú finanszírozási stratégia kidolgozása, kockázatkezelés, kockázatkezelés, nyilvántartás, nyilvántartás, az államadósság finanszírozásával és az állampapír-piaccal kapcsolatos információk széleskörű és gyors közzététele, az államadósság finanszírozásával és az állampapír-piaccal kapcsolatos információk széleskörű és gyors közzététele, likviditáskezelés, likviditáskezelés, piaci szereplő, piacszabályozó és -fejlesztő (piaci hatékonyság biztosítása) piaci szereplő, piacszabályozó és -fejlesztő (piaci hatékonyság biztosítása)

12 Aktualitás A bruttó államadósság 2004-ben 11.592 milliárd forintot ért el, ami a becsült GDP 56,7 százaléka, így az adósságráta kismértékben csökkent, 0,3 százalékponttal kevesebb a 2003. évinél. A bruttó államadósság 2004-ben 11.592 milliárd forintot ért el, ami a becsült GDP 56,7 százaléka, így az adósságráta kismértékben csökkent, 0,3 százalékponttal kevesebb a 2003. évinél. Az idén szűkítik az államadósság hazai finanszírozásának arányát és növelik a - hazainál olcsóbb - devizafinanszírozás lehetőségét. Az idén szűkítik az államadósság hazai finanszírozásának arányát és növelik a - hazainál olcsóbb - devizafinanszírozás lehetőségét. Tavaly a központi költségvetés nettó finanszírozási igénye 1.098,7 milliárd forint volt, ami nagyjából megegyezett a 2003. évi finanszírozási igénnyel és több mint 200 milliárd forinttal volt kevesebb a 2002. évi nettó finanszírozási igénynél. A nettó állampapír-kibocsátás összege 1.229 milliárd forintot tett ki, jelentős arányú volt a nettó devizakibocsátás, a forint állampapír-piac stabilizálódott. Tavaly a központi költségvetés nettó finanszírozási igénye 1.098,7 milliárd forint volt, ami nagyjából megegyezett a 2003. évi finanszírozási igénnyel és több mint 200 milliárd forinttal volt kevesebb a 2002. évi nettó finanszírozási igénynél. A nettó állampapír-kibocsátás összege 1.229 milliárd forintot tett ki, jelentős arányú volt a nettó devizakibocsátás, a forint állampapír-piac stabilizálódott.

13 „Államadósság … Ebből az Ön adóssága: …”  - A kérdést úgy lehetne feltenni: kíváncsi-e Ön arra, hogy az államadósság finanszírozására mennyit költ az állam az Önök adójából? Összehasonlítva persze azzal az összeggel, amit az államadósság által (ami gyakorlatilag előre elköltött adóbevételt jelent) létrejött beruházások haszonként hoztak.  - Az államadósság mértékében ugyanis csak az a kérdés: többe kerül-e, mint amennyi hasznot hoz. (Nem mindegy, hogy belső fogyasztást élénkítünk hitelekből, vagy gazdaságfejlesztő beruházásokat finanszírozunk)  - Ameddig a mérleg pozitív, „akármennyi” is lehet az államadósság: akár a fele, akár a duplája – Önmagában egy szám nem mond semmit.

14 A témához kapcsolódó oldalak: http://www.mnb.hu http://www.akk.hu http://www.eurostat.com http://www.mnb.hu http://www.akk.hu http://www.eurostat.com http://www.mnb.hu http://www.akk.hu http://www.eurostat.com

15 Köszönöm a figyelmet!