A közoktatás modernizációja és a pedagógus Közoktatási Főosztály www.okm.gov.hu kozoktatas@okm.gov.hu Csillag Márta 2008. november 27.
EURÓPAI PEDAGÓGUS-POLITIKA Előtérbe került a pedagógus-politika a minőség és eredményesség összekapcsolódik a tanári munkával tanári kompetenciák meghatározása, fejlesztése pedagógusképzés tartalmi fejlesztése (Lisszabon)
EURÓPAI PEDAGÓGUS-POLITIKA Lisszaboni folyamat: 2002-es munkaprogram céljai között: „a tanárok és oktatók képzésének fejlesztése” 2. Tanács és Bizottság közös ajánlásával 2004. „közös európai alapelvek a tanárok és oktatók kompetenciáira és végzettségére vonatkozóan”
ALAPELVEK I. FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGEN ALAPULÓ SZAKMA - pedagógiai ismeretek - megfelelő készségek, képességek - szaktárgyi tudás - oktatás társadalmi és kulturális dimenziói EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS JELLEMZI A SZAKMÁT - folyamatos szakmai fejlesztés igénye SZAKMÁN BELÜLI SZABAD MOZGÁS - mobilitás, diploma elismerése - nyelvtanulás
ALAPELVEK II. PARTNERSÉGEN ALAPULÓ SZAKMA - jó gyakorlatok, innováció, tanuló szervezet - felsőoktatás „vérfrissítő” szerepe SZAKMAI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE EGÉSZ ÉLETEN ÁT KÖVETENDŐ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD FONTOSSÁGA - társadalmi kohézió
OECD-AJÁNLÁS MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA (szakértői látogatás ajánlásai – 2003.) „A hatékony pedagógus pályára vonzása, képzése és a pályán való megtartása” c. OECD-program (2002-2004.) 2003. évi nemzetközi szakértői látogatás ajánlások Magyarország számára – nem hivatalos
AJÁNLÁSOK PEDAGÓGUSKÉPZÉS - posztgraduális képzések fontossága - paraprofesszionális út - a tanári pálya legyen alternatíva más képzésekben - gyakorlati képzés, pályakezdő gyakornoki év
SZAKMAI FEJLESZTÉS Hatékony továbbképzések szervezése Programértékelés a továbbképzési rendszerben 120 óra követelmény lazítása, rövidebb képzések Pedagógus-értékelés fontossága
FOGLALKOZTATÁS, ÉLETPÁLYA Rugalmasabb foglalkoztatás „pályáról ki és be” BÉREZÉS: Mennyi? Hogyan? OECD átlagnál kevesebb Nem differenciált Nincs ösztönzés a rövid pályaútra Idősebbeknek több a „kedvezmény” Hosszú az út a legmagasabb fizetési kategória eléréséig Fiatalok „hátrányban”
Közalkalmazotti jogállás „védelmező” szerepe Javaslatok, felvetések: részidős foglalkoztatás közalkalmazotti jogállás megszüntetése közalkalmazotti jogállás időkorlátja, megújíthatóság gondolata mester és „mesterjelölt” pedagógus kategória
Adatok, kutatás A tanulók teljesítményének rendszeres mérése KÜLÖNÖSEN: A tanulók teljesítményének rendszeres mérése Pályakövetési rendszer a pedagógusképző intézményeknél, visszacsatolás A képzési és továbbképzési programok értékelése
Hazai eredmények, tervek, tennivalók Pedagógusképzés reformja Pedagógus – továbbképzés (szakmai fejlődés – élethosszig tartó tanulás) Pályakezdők „betanító programja” (gyakornoki rendszer) Visszacsatolás (pedagógus teljesítmény- értékelése, ösztönzés) ÚMFT „Új Tudás Mindenkinek”
Pedagógusképzés Bologna: gyakorlati ismeretek erősítése alap és mesterképzés gyakorlati ismeretek erősítése pedagogikum felértékelése módszertan felértékelése rugalmasabb foglalkoztatás lehetősége
A pedagógus - szakvizsgáról, a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet módosítása Várható, a rendszer tartalmi elemeit érintő változások: Bővül az a kör, amely beszámítható a pedagógus továbbképzésbe. részismereti képzés (a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. 44/A. §-ában meghatározott részismereti képzés, amennyiben a képzés teljesítéséért kapható kreditpontok száma legalább a harminc pontot eléri) önképzés ÚMFT TÁMOP programban résztvevők tapasztalatainak továbbadás, a pedagógus-továbbképzésben résztvevő előadók képzési ideje az adott szakképzettséghez kapcsolódó alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez kapcsolódó ún. szakmai megújító képzés.
A pedagógus - szakvizsgáról, a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet módosítása Nagyobb figyelmet kap a vezetői továbbképzés a vezetői kompetenciák fejlesztése, naprakész információt biztosítanak az intézményvezetőnek, az intézményvezetők a kedvezményeket és juttatásokat akkor vehetik igénybe, ha olyan továbbképzésben vesznek részt, amely hozzájárul a vezetői ismeretek megszerzéséhez, a vezetői jártasságok elsajátításához.
A szervezés rugalmasabbá tétele – 5 órás képzés A pedagógus - szakvizsgáról, a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet módosítása a pedagógus–továbbképzési rendszer szervezését érintő változások A szervezés rugalmasabbá tétele – 5 órás képzés elektronikus formában jegyzék és informatív nyilvántartás
A pedagógus - szakvizsgáról, a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet módosítása Várható, a pedagógus–továbbképzési rendszer ellenőrzését érintő változások Cél: Az egyéni pedagógus érdekek - az intézményi érdekeket - az intézményfenntartó érdekeinek szolgálata A foglalkoztatási problémák - az esetleges pedagógus munkanélküliség megelőzése - a fenntartó által fontosnak tartott szakmai elképzelések megvalósulása A fenntartó ellenőrzési tevékenysége a továbbképzési program, beiskolázási terv, nevelési, pedagógiai program, valamint az intézményi minőségirányítási program és a fenntartói munkaerő-gazdálkodási rendszer koherenciájára, valamint a költségvetési források felhasználására is kiterjed Szükséges a továbbképzési rendszer minőségbiztosítása ellenőrzésének erősítése, kiterjesztése a programok megvalósítására, beválásának vizsgálatára A felhasználói értékelést a pedagógus-továbbképzést szervező szervezet köteles nyilvánosságra hozni, honlapján hozzáférhetővé tenni
A gyakornoki rendszer a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992 A gyakornoki rendszer a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, és a közoktatási intézményekben történő végrehajtásról szóló 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet Célja Intézményesített formában lehetőséget adni a kezdő tanárnak, hogy bármilyen felmerülő problémával kapcsolatban bizalommal fordulhasson szakmai segítőjéhez, mentorához. Segíti a szervet tanuló szervezetté válását, a jó gyakorlat átadását, az oktatás színvonalának emelését. A program lényege, hogy a kezdő tanár munkája során egy nála tapasztaltabb kolléga, vagy tanári csapat segítségére, irányítására, támogatására számíthat. A kezdő tanárnak nyújtott segítség többszörösen megtérül, a kezdők nagyobb gyakorlatra tesznek szert, megtanulnak szakmailag felelősséget vállalni.
A gyakornoki rendszer A gyakornoki program a hatályos szabályozás alapján Kötelező kikötni a gyakornoki időt Kötelező az intézményvezetőnek szakmai segítőt/ segítőket kijelölni Kötelező a gyakornokot minősíteni Kötelező a gyakornoki program részleteit belső szabályzatban rögzíteni Kötelező a gyakornokot az általános és speciális követelmények szerint felkészíteni A felkészítés részletes szabályait - a jogszabály keretei között – az intézmény feladata meghatározni
a kötelező gyakornoki programban részt venni, A gyakornoki rendszer Szereplők A gyakornok: az a közalkalmazott, aki nem rendelkezik három évet meghaladó szakmai gyakorlattal, és az intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó munkakörben határozatlan időre történik a kinevezése. A gyakornok feladata: a kötelező gyakornoki programban részt venni, ennek során a jogszabály iránymutatása alapján az intézményi szabályzatban konkretizált általános és speciális követelményeket elsajátítani, önértékeléssel segíteni az értékelést.
A gyakornoki rendszer A szakmai segítő ( mentor): Az intézményvezető által kijelölt pedagógus. A szakmai segítőt feladatai ellátásáért (óralátogatás, konzultáció) kiemelt munkavégzésért járó kereset - kiegészítésként a felhasznált órákra számított óradíjának megfelelő díjazás illeti meg. A mentorok feladata: a munkahelyi támogatás nyújtása a jó gyakorlat átadása érzelmi támogatás nyújtása a gyakornok fejlesztő értékelése Fontos: értenie kell a fiatalok, felnőttek tanításához is
A gyakornoki rendszer Az iskola vezetése: Az intézmény vezetője: munkáltatóként felügyeli a gyakornoki program működését, figyelemmel kíséri a gyakornok munkáját, a gyakornok közvetlen felettesének, a mentornak a véleménye alapján minősíti a gyakornokot. A gyakornok közvetlen felettese (az igazgató helyettes), szakmai munkaközösség vezető, az érdekvédelmi, érdekképviseleti szervek vezetői - tájékoztatják a gyakornokot a vezetésük alá tartozó terület jellemzőiről, specialitásairól.
A pedagógus teljesítményének értékelése Előzmények kialakultak az önkormányzati ellenőrzési, értékelési rendszerek, melyek az önkormányzati minőségirányítási programok (ÖMIP) részét képezik a rendszeressé váló az állami mérések a visszacsatolás lehetőségét adják meg a pedagógusok munkájával szemben támasztott követelmények megfogalmazása intézményi szinten megtörtént a pedagógus teljesítményértékelést támogató differenciált ösztönzőrendszer, a minőségi munkát jutalmazó érzékelhető bértöbblet kialakítására az Új tudás program tesz javaslatot
A pedagógus teljesítményének értékelése Az intézmények megfogalmazták a teljesítménykövetelményeket, melyek mentén kialakították az értékelési standardokat és ezek keretéül szolgálhatnak az intézményi, dolgozói teljesítményértékelésnek A jó gyakorlat terjesztésére, a teljesítményértékelés forrásainak bővítésére az ágazati irányítás pályázati lehetőségeket biztosított
A pedagógus teljesítmény - értékelése Két éve működik az ún. teljesítménymotivációs pályázati alap a költségvetési törvény 5. számú mellékletében 1 milliárd, illetve 1,1 milliárd Ft-os előirányzattal. A pályázat általános célja , hogy elismerje a közoktatási intézmények teljesítményértékelési tevékenységét. A pályázatok további célja, hogy feltárja, miként jelent meg a 2004/2005. tanévtől bevezetett minőségirányítási programokban és az iskolai gyakorlatban a vezetői feladatot ellátók, valamint a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményének értékelése. Olyan válogatás készült és érhető el a minisztérium honlapján, amelyben az intézmények találnak példát a teljesítményértékelési rendszer minden elemére, valamint intézmény típusonként, méretenként illetve akár munkakörönként is találnak adaptálható módszereket, eszközöket.
Egyéni teljesítmény értékelése Az egyéni teljesítmény megítélésének legfőbb szempontja a tanulási eredményesség !!! Meg kell becsülni: a jól dolgozó pedagógust, a nehéz körülmények között dolgozót.
Új Magyarország Fejlesztési Terv Pedagógusok kompetenciáinak fejlesztése a Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.4-es 3.1.5-ös és 3.1.6-os konstrukcióiban
Kompetenciafejlesztés: alapelvek ismeretátadás és képességfejlesztés reális tananyagmennyiség tanulóközpontú, differenciált módszertan változatos tanulásszervezési megoldások tevékeny tanulói magatartás kooperáció, csapatmunka a gondolkodási képesség fejlesztése problémamegoldási stratégiák kialakítása
Ennek érdekében kiemelten fontos a kulcskompetenciák fejlesztése Nemzeti alaptanterv A „kompetencia alapú tananyag” fogalmának definiálása Alapvető érték az elsajátított tudás használhatósága, hasznosíthatósága Ennek érdekében kiemelten fontos a kulcskompetenciák fejlesztése Kiemelt feladat az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztésére való felkészítés.
akkreditált képzésnek kell lennie 3.1.4 Pályázónak lehetősége van a pályázat céljaihoz illeszkedő pedagógus továbbképzési programok tervezésére. akkreditált képzésnek kell lennie a szakmai program megvalósításához szükséges, igénybe vehető továbbképzéseket az ún. „szolgáltatói kosár” kínálja menedzsment-képzés : változásmenedzsment, projektmenedzsment : új oktatásszervezés az intézményben
Általános pedagógiai módszertani továbbképzés : választható 3.1.4 Általános pedagógiai módszertani továbbképzés : új tanulásszervezési eljárások alkalmazása Általános pedagógiai módszertani továbbképzés : választható 1. Kooperatív tanulás; 2. Tanórai differenciálás heterogén csoportban 3. Hatékony tanuló-megismerési technikák; 4. Osztályzat nélküli pedagógiai értékelés; 5. Tevékenységközpontú pedagógiák; 6. Professzionális tanári kommunikáció. 7. Drámapedagógia 8. Óvoda-iskola átmenet 9. Tanulás tanulása (tanulásmódszertan) A kompetencia alapú oktatási programok alkalmazását támogató módszertani képzés
3.1.4 Az (IKT) oktatásban történő alkalmazását segítő képzés Informatikai alapozó képzés (választható) "Hatékony együttnevelés az iskolában" c., IPR alkalmazására felkészítő tantestületi képzés (feltételtől függően kötelező) 1. Tanórai differenciálás a gyakorlatban 2.A kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére 3.Professzionális tanári kommunikáció integráló iskolai környezetben 4.A tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazására való felkészítés 5.Drámapedagógia a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére 6.Multikulturális tartalmak és interkulturális nevelés 7.Árnyalt értékelés a gyakorlatban 8.Hatékony tanuló-megismerési technikák 9.Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése Az IPR alkalmazását támogató, tantestületi módszertani képzés (feltételtől függően kötelező) A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek együttnevelésére felkészítő képzés (feltételtől függően kötelező) Mérés-értékelési képzés (választható)
3.1.5 Pedagógusképzések (a pedagógiai kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben) Legfontosabb területek: térségi és intézményi tervezés, vezetői, iskolamenedzsment, tanügy- igazgatási, szakszolgálati, közoktatási értékelő képzések SNI diagnosztika, különleges gondozást igénylő gyermekeket fejlesztők képzése, integráltan oktatók képzése, digitális tananyagok, módszerek és az elektronikus tanuláshoz kapcsolódó továbbképzések, egyéni fejlesztés, nem szakrendszerű, iskolaotthonos nevelés-oktatás módszertani képzések, differenciált pedagógiai képzések, kooperatív tanulás, projektmódszer, tömbösített oktatás, drámapedagógia, csoportmunka, tanulásszervezési, tanulásmetodikai képzések, egyéb, a TÁMOP fejlesztési célkitűzések megvalósulásához szükséges pedagógiai módszertani továbbképzések
3.1.5. idegen nyelvi továbbképzések (az internethasználathoz szükséges szinttől az idegen nyelven tanítani képes szintig. A magas szintű nyelvismeret elsajátításához szükséges külföldi képzések támogathatók) tantárgyi integrációra felkészítő képzések (kiemelten az integrált természettudományi, integrált társadalomtudományi műveltségterület) a hagyományos tanári szerepektől eltérő akkreditált továbbképzések és átképzések támogatása különösen az alábbi területeken: pálya-tanácsadási, sport- és szabadidő-szervezési, felnőttoktatási, nevelőtanári, iskolai rendszergazdai, általános közművelődési, könyvtári, utazópedagógusi, pedagógusok felkészítése a tartósan beteg gyerekek oktatására, egészségfejlesztési, közoktatási pályázat-írói, gyermekjóléti szolgálati környezeti nevelés
3.1.6 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében A 3.1.6-os konstrukció keretében pályázó intézmények képzéseket szervezhetnek az SNI gyermekek együttnevelésének támogatása érdekében, mely képzéseket főként a kínálatból választva szervezik és teszik elérhetővé a következő tevékenységek kapcsán: Az együttnevelésben részt vevő és abba bekapcsolódó intézmények felkészítése az együttnevelési gyakorlat kialakítására (ösztönzés, támogatás, felkészítő tréningek, szakmai programok, speciális és specifikus szolgáltatások) Az együttnevelés megvalósításához szükséges továbbképzési programok kidolgozása, átvétele vagy adaptálása, megszervezése, lebonyolítása. A pályázatban résztvevő pedagógusok és gyógypedagógusok felkészítése az együttnevelő pedagógiára, illetve az együttnevelő intézményi gyakorlat bevezetésének támogatására. A kidolgozott egységes szakmai módszertani standardoknak megfelelő intézményi működés támogatása az SNI jelenléttel és az inkluzív neveléssel kapcsolatban (pedagógiai program, tanári kompetenciafejlesztés, az SNI gyerekek szükségleteihez igazodó eltérő tanulásszervezési eljárások, egyéni fejlesztési-átvezetési tervek, módszertanok, értékelési eljárások inkluzív osztályban, stb).
Új Tudás program A pedagógusok jobb megbecsülését megalapozó ösztönző-rendszer kialakítása 2009. kiegészítő illetmény jár a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelését-oktatását végző pedagógusoknak osztályfőnökök munkájának elismerése, sni gyermekekkel foglakozó pedagógusok pótléka a pályakezdő pedagógust kiegészítő illetménye. kiegészítő illetmény az intézményvezetőknek 2010. Tervezet