1 Oktatási Minisztérium Élő egyetem, avagy a fenntartható fejlődés a felsőoktatásban Műhelykonferencia AZ ÁLLAMI SZABÁLYOZÁS SZEREPE, LEHETŐSÉGEI ÉS FELELŐSSÉGE.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Korrupció az igazságszolgáltatásban és a bűnmegelőzésben Állami szereplők és a korrupció „Kormányzati válaszok” Sántha György, dr. IRM Miniszteri Kabinet.
Advertisements

Működhet-e hatékonyan a társadalmi ügyek piaca? Dr. Latorcai Csaba helyettes államtitkár Budapest, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért.
A időszak végrehajtási intézményrendszere
25 ÉV A TEHETSÉGEK SZOLGÁLATÁBAN MAGYAR TEHETSÉGGONDOZÓ TÁRSASÁG KONFERENCIÁJA PÉCS SZEPTEMBER KORMOS DÉNES A NEMZETI TEHETSÉGÜGYI KOORDINÁCIÓS.
Szervezetfejlesztési Program
CIVIL SZERVEZETEK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGÉRT. Esélyegyenlőség területei, célcsoportjai Jogszabályok: A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény A fogyatékos.
A fenntartható fejlődés és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia
„VIVANT PROFESSORES” 2010/2011 NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Közoktatásért Felelős Helyettes Államtitkár.
Fenntarthatóság – vállalati szemszögből. Fenntartható növekedés - makro  válságot követő stabilizáció  a növekedés mennyiségi/minőségi tényezői  válság.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hosszú távú stratégiája, kapcsolata a releváns operatív programokkal.
dr. Juhász Péter Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztály
NAT, kerettantervek, helyitantervek ( ember és természet műveltségi terület) 2013.
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Széleskörű társadalmi képviselet (pártok, szakszervezetek, kamarák,
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a kistokaji ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Biztos alap, biztos jövő.
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
A TÁMOP felépítése Tóth István január 26.. ÚMFT prioritások és OP-k Társadalmi megújulás Gazdaság- fejlesztés Közle- kedés Környezeti és energetikai.
SZERVEZETFEJLESZTÉS Dr. Magura Ildikó.
Egy év az Európai Unióban Arató Gergely Budapest, április 29.
Európai Uniós támogatásokat kezelő intézményrendszer a környezeti fejlesztésekben Kiss Pál 2007/04/20 Igazgató Fejlesztési Igazgatóság Környezetvédelmi.
Felsőoktatási Minőségfejlesztési Rendszer
Környezeti szemléletformálás
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
KÖRNYEZETTANULÁS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Regionális innovációs fejlesztési lehetőségek az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Kleinheincz Ferenc főosztályvezető, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
1 AZ ÚJ POSTAI SZAKKÉPZÉS JELENLEGI HELYZETE Sum István Magyar Posta Zrt. Oktatási Központ vezető április 05.
Szaktanácsadói értekezlet május 27.. Pedagógiai szakmai szolgáltatás a pedagógiai értékelés (benne az azt megalapozó mérés), a szaktanácsadás, a.
A Duna földrajzi kapocs, közös identitástudat képező elem települések, régiók és országok közötti többszintű és sokrétű kapcsolatrendszer alapvető eszköze,
Dr. Szilágyi Klára Szent István Egyetem
MINŐSÉGFEJLESZTÉS A FELSŐOKTATÁSBAN TÁMOP kiemelt program VESZPRÉM 2007 november 28.
Közösségi művelődési törekvések Budapest, március 5 Beke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közművelődési Főosztályának vezetője.
A költségvetési intézmények feltételrendszereinek változása recessziós gazdasági környezetben, egy felsőoktatási intézmény szemszögéből Mag Zoltán Debreceni.
„Felsőoktatás új utakon” Fejlesztési célok és források a felsőoktatásban november 28. Budapest.
Széchenyi István Egyetem, Győr
Sajtótájékoztató, november 14. AmCham - Egészséges Munkahely Program 1 Az Amerikai Kereskedelmi Kamara AmCham Egészséges munkahely programja Dr.
A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
A FELNŐTTKÉPZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Soós Roland ÉRÁK május 29.
Dr. Lamperth Mónika Budapest április 18.
Az Ökoiskola hálózat helyzete és tervei
A MINŐSÉG FOGALMA A minőség az egység (az egyedileg leírható és vizsgálható folyamat, termék, szervezet, illetve ezek kombinációja) azon jellemzőinek összessége,
1 A magyar energiapolitika „ Az energiahatékonysági indikátorok az EU-ban és Magyarországon” nemzetközi szeminárium Budapest, október 5. Hatvani.
Teleházak pályázati lehetőségei. TIOP 3-as prioritás A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése
Gazdaságfejlesztési Operatív Program
A kompetencia alapú oktatás bevezetésének tapasztalatai.
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
Budapest, december 6.1/12 A kistérségi rendszerépítés helyi tervezésének és módszertani támogatásának új hangsúlyai Dr. Németh Jenő IDEA Kistérségi.
Gazdasági kapcsolatok és regionális együttműködések Félixfürdő május 17. Miklóssy Ferenc alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
Somogy Megye Önkormányzatának szakképzési koncepciója.
Kormányszóvivői tájékoztató A fogyasztók biztonságáért Középtávú fogyasztóvédelmi politika Csizmár Gábor államtitkár Szociális és Munkaügyi Minisztérium.
1 „Fenntartható fejlődés” Új tartalmak közös (informatikai) platformon Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Szabadka, 2008.
Fenntarthatóság és káoszelmélet
A KEZDŐ KÉPZÉSI SZAKASZ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ÉS LEHETŐSÉGEI Dr. Csonka Csabáné 2007.
A kiváltás stratégia Emberi Erőforrások Minisztériuma
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 2.
A muzeális intézményrendszer átalakítása
Dr. Tóbiás László: A szociális képzők és a szociális szakma egészének hozzájárulása az inkluzív társadalom és a társadalmi részvétel fejlesztéséhez Inclusive.
HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés.
Dr. Polgár Marianna Tanárképzés – továbbképzés. Történeti előzmények A tanárképzés (tágabban pedagógusképzés) a felvilágosodás korától intézményesült,
Az igazi változásokhoz szemléletbeli váltásra van szükség ? Az energiaszektor szerepe a versenyképesség javításában Energiatudatosság.
A világ jövője Szekszárdi Júlia Forrás: Nováky Erzsébet, Hankiss Elemér.
Az Ökoiskola hálózat helyzete és tervei
SZEREPLŐK ÉS FELELŐSSÉGEK A SZAKKÉPZÉSI RENDSZERBEN MÁV KONFERENCIA
AZ ÚJ OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET – ÉS A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS Budapest, január 18.
A közszolgáltatásokra kifejlesztett általános együttműködési modell GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL Gyál, szeptember 30.
HEFOP és projekteredmények, hasznosíthatóság és egymástól tanulás Dr. Podruzsik Szilárd.
BIHARINÉ dr. KREKÓ ILONA főiskolai docens
Duális képzés a Miskolci Egyetemen Dr. Gácsi Zoltán egyetemi tanár.
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
Előadás másolata:

1 Oktatási Minisztérium Élő egyetem, avagy a fenntartható fejlődés a felsőoktatásban Műhelykonferencia AZ ÁLLAMI SZABÁLYOZÁS SZEREPE, LEHETŐSÉGEI ÉS FELELŐSSÉGE Dr. Szitás József Felsőoktatási Főosztály Budapest, április 21.

2 Oktatási Minisztérium I. Élő egyetem –az élet teljessége - állam 1. Jelenlegi állami működés  Állam és közhivatalnok  Az állam szerepe mennyiségileg szűkül (költségvetés): Jöv.átcsoportosítás(1/3) – életcikluson belül (2/3) - működés  Módszerében átalakul: - A beavatkozó, szolgáltató állam helyébe a szabályozó állam lép, - A piac, a társadalom szerepének növekedése (hatékonyság, hatásosság, dereguláció, hierarchia-leépítés, privatizáció).  Félúton (intézmények, közszolgálati reform) pld. felsőoktatási intézmények, finanszírozás

3 Oktatási Minisztérium I/2. Az állam jövője – s a mi jövőnk? a) Az Európai Bizottság globális forgatókönyvei alapján (HE): ForgatókönyvAz élet központjaAlapérték 1. Diadalmas piacok(Nemzetközi) piac(tér) Az üzleti siker, a fogyasztás 2. Száz virág Helyi közösségek hálózata, otthonos tájak "Nagymama értékek" 3. Kölcsönös felelősség Civil társadalom, az európai modell terjed Szolidaritás 4. Alkotó társadalmak Alkotóműhely, poszt­ modern állam és társ. Önmegvalósítás 5. Zaklatott szomszédságErőd, nemzetállamBiztonság 6. Alvajárás(nincs középpontja)(semmi) - Közszolgáltatások, állami szerep többségében marad, erős eltérés

4 Oktatási Minisztérium I/3. Az állam jövője – s a mi jövőnk? b) Jánossy F. a „jóléti társadalom” megújulásáról: „A fogyasztói- felhasználói magatartás megfelelő endogenizálása nélkül, s főként az ember mint a gazdasági tevékenység kiinduló- és végpontja kettőssé- gének figyelembe vétele nélkül nem alkotható fenntartható ütemű fej- lődés.” – írta 1982-ben. Evolúciós alternatívájában a kiterjedő szabad- ság mellett megmarad az áru- és pénzforgalom, a szükségszerűség bi- rodalma (az állam) is. c) A történelem ciklikussága, Hegel a „tagadás tagadásának” tör- vénye. Szerinte a „kezdetekhez való visszatérés” mindig minősé- gileg új alapon lehetséges, s minden egyes új ciklusnak megvan a maga fordulata, amely nyitott a következő körforgásra: az egész fejlődés spirál alakot vesz fel, emelkedő vagy ereszkedő ággal. (alternatív-, otthoni iskolák; távtanulás, vállalati egyetemek, …)

5 Oktatási Minisztérium II. Állam és fenntartható fejlődés  A változó szerepe, a fenntartható fejlődés fontossága miatt „csak”: keretfeltételek – ösztönzés – segítés Kiindulópontok:  Az ENSZ, az UNESCO, s egyéb nemzetközi tapasztalatok, „Oktatás a fenntartható fejlődés szolgálatában”  Együttműködési megállapodás az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium között a környezeti nevelés, okta- tás, képzés fejlesztéséről  A közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program (II)

6 Oktatási Minisztérium II/1. Felsőoktatási keretfeltételek a)A jelenleg hatályos évi (LXXX. tv.) felsőoktatási tör- vényben a fenntarthatóságról nincs szó, s a környezetvéde- lem sem fordul benne érdemben elő. b)Az új felsőoktatási törvény ezzel szemben már 1. az indoklásánál kiemeli „javuljon … a társadalom, a gazdaság és a környezeti fenntarthatóság igényeihez való alkalmazkodás” 2. E törvény célja - 2. § (1) c) - „a magyar felsőoktatás … program- jaiban és működésében a fenntartható fejlődés biztosítása, egészség- tudatos, környezettudatos szemlélet és értékek közvetítése” § (1) i) - „a felsőoktatás rendszerének, az egyes felsőoktatási intézmények … a társadalom és a gazdaság, valamint a környezeti fenntarthatóság igényeihez való alkalmazkodási, együttműködési képességének erősítése,”

7 Oktatási Minisztérium II/1. Felsőoktatási keretfeltételek 4. a hallgató egyéni jogairól és kötelességeiről szóló 46. § (3) –ban: „A hallgató joga, hogy a felsőoktatási intézményben biztonságban, egészséges környezetben folytathassa tanulmányait” c) Az FHÁT törekvése a felsőoktatási intézmények irányítási rendszerének (Irányító Testület, §) és minőségbiztosí- tásának átalakítása során (minőségfejlesztési program, 21.§ (6) – 108. § (4), minőségi díj), a fenti célok értelmében a fenntart- hatóság kiemelt kezelése! d) A felsőoktatási képzési szerkezet átalakítása: - Az új alapképzési szakok közül 10 fenntarthatósághoz közv. kap. - Óraszám csökkenése veszélyt jelent! Önálló tárgy, minél több tárgyba integrálni, modulok kidolgozása (NFTII – FHÁT)

8 Oktatási Minisztérium II/2. Felsőoktatási keretfeltételek  Az Oktatási Minisztérium és a FHÁT a Nemzeti Környezetvédelmi Program II. keretében végzi ösztönző és szervező funkcióját. (A Tárcaközi Bizottság tagja dr. Mang Béla h. államtitkár úr)  Változatlanul cél a kiadványok, rendezvények ösztönzése, részvétel (’ Környtud. Nevelés foktban, ’ ) II/3. Fenntartható fejlődés, intézmények segítése a) A képesítési követelmények kidolgozása, a gyakorlati képzés, a tankönyvek, a beruházások segítését jelentő pályázatok (HEFOP, ROP), a PPP programok (kollégiumok építése, felújítások) és a tudáscentrumok támogatása során a fenntartható fejlődés szere- peltetése.

9 Oktatási Minisztérium II/3. Felsőoktatási keretfeltételek b) A vezetői döntéseket támogató adattár kiépítése során, ebbe a fenntarthatóságra vonatkozó mutatók beépítése. c) Az NFT II. ( ) során a fenntarthatóság érvényesítése az oktatási rendszert, a felsőoktatást érintő valamennyi területre, prog- ramra vonatkozóan. d) A felsőoktatási intézmények ezen tevékenységének értékelése, pld. minőségi díj, kitüntetések során.

10 Oktatási Minisztérium III. Töprengés, kételyek  A „megfelelő cselekvésre” való ösztönzés?  A komplexitás kezelése?  Értékek és átadásuk az oktatás során?  Komplex szituációk, sokféle érték ütközése?  Fejlődés és fenntarthatóság (megőrzés), pozitív célok?  Ismeretek, beállítódás, élmény, cselekvési minta – kompetencia?