A hitelintézet prudens működésének szabályozása

79. § (1) A hitelintézet a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizetőképességét (likviditását) és mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját). (2) A hitelintézet - a mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében - az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezik.

Általános tartalékképzés A hitelintézetnek az adózás utáni eredményből az osztalék, ill. a részesedés kifizetése előtt általános tartalékot kell képeznie Az általános tartalék mértéke a tárgyévi adózott eredmény 10 százaléka. Ha az adózott eredmény negatív, akkor a rendelkezésre álló tartalékot kell felhasználni legfeljebb a veszteség összegéig.

Az általános tartalékot olyan veszteségek rendezésére használhatják fel, amit az elszámolt értékvesztések és a felhasznált egyedi és általános kockázati céltartalékok sem fednek le.

A szavatoló tőke Minden hitelintézetnek az általa végzett hitelintézeti tevékenység kockázatának megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie. Három elemből tevődik össze: Az alapvető tőkeelemekből A járulékos tőkeelemekből A kiegészítő tőkeelemekből

A szavatoló tőke meghatározása Jegyzett tőke Tőketartalék Lekötött tartalék Általános tartalék Általános kockázati tartalék ( kieg.) Eredménytartalék, ha pozitív Mérleg szerinti eredmény, ha pozitív Alapvető kölcsöntőke Alapvető tőkeelemek pozitív összetevői(1-8)

Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Immateriális javak értéke Osztalékelsőbbségi részvények névértéke Eredménytartalék, ha negatív Mérleg szerinti eredmény, ha negatív Kockázati céltartalék és az értékvesztés hiányának összege Az alapvető kölcsöntőkének a figyelembe nem vehető összege

A kereskedési könyvben nyilvántartott, jelentős veszteséget okozó értékelési korrekciók A visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értéke Az alapvető tőkeelemek negatív összetevői Az alapvető tőkeelemek összesen ( 9-19) Osztalékelsőbbségi részvények befizetett névértéke Értékelési tartalék Alárendelt kölcsöntőke

Járulékos kölcsöntőke Az alapvető kölcsöntőkének az alapvető tőkeelemekben figyelembe nem vehető része Értékvesztés és kockázati céltartalék képzés pozitív összegének értéke Alárendelt kölcsöntőke figyelembe nem vehető része ( - ) Járulékos tőkeelemek (21-27) Kiegészítő tőke Szavatoló tőke ( 20+28+29)

Az alapvető tőkeelemeknek összegének mindig meg kell haladnia a járulékos tőkeelemek összegét. Az alapvető tőkeelemek a hitelintézetnél szinte korlátozás nélkül figyelembe vehetők. A járulékos tőkeelemek csak korlátozottan képezhetik a szavatoló tőkét.

Tőkemegfelelés A hitelintézetnek nem csak a megalakulásakor, hanem a folyamatos működés során is meghatározott nagyságú „saját tőkével” ( szavatoló tőkével) kell rendelkeznie. Az Európai Parlament 2006. június 14-én fogadta el az új tőkekövetelmény szabályozását tartalmazó direktíva tervezetét. Bázeli

Három kockázati területre kell meghatározni Hitelezési kockázat tőkekövetelményét A piaci kockázat tőkekövetelményét A működési kockázat tőkekövetelményét

Hitelezési kockázat tőkekövetelménye Képlet: a = (b x 8 ) / 100 a = hitelezési kockázat tőkekövetelménye b = a hitelezésikockázat – mérséklés mértékével csökkentett kockázattal súlyozott kitettségi érték

Kitettség: eszköz, vagy olyan mérlegen kívüli kötelezettség, amelyből eszköz keletkezik. Hitelezésikockázat- mérséklés : hitelintézet által alkalmazott eljárás a hitelintézet kitettségeivel összefüggő hitelkockázatok csökkentésére.

A hitelintézet tőkemegfelelése, amely a hitelintézet szavatoló tőkéjének és korrigált mérlegfőösszegének egymáshoz viszonyított értékével, a súlyozott eszközkockázati arányszámmal (fizetőképességi mutató) fejezhető ki. Ez az arányszám valójában azt mutatja, hogy a hitelintézet fedezetet biztosító vagyonának hányszorosát helyezheti ki. A hitelintézeteknek (és leányvállalataival együtt) legalább 8%-os fizetőképességi mutatót

Működési kockázat tőkekövetelménye A hitelintézetnek a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események, vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása felmerülő,….eredményét és szavatoló tőkéjét érintő működési kockázatainak fedezetére megfelelő tőkével kell rendelkeznie.

Alapmutató módszer Az irányadó mutatót az eredmény - - kimutatás adataiból számítják. Hároméves számtani átlagot számolnak. A működési kockázat tőkekövetelménye az irányadó mutató értékének 15 %-a.

Sztenderdizált módszer A felsorolt üzletágak súlyozott irányadó mutatóinak összege. Vállalati pénzügyek: 18 % Kereskedési és értékesítési tevékenység:18% Lakossági közvetítői tevékenység: 12 % Kereskedelmi banki tevékenység: 15 % Lakossági banki tevékenység: 12 % Fizetési és elszámolási tevékenység: 18 % Ügynöki tevékenység: 15 % Vagyonkezelési tevékenység: 12 %

Fejlett mérési módszer A hitelintézet belső szabályzataiban rögzített módon kerül meghatározásra a működési kockázati tőkekövetelmény. Feltétel: Belső ellenőr vagy külső könyvvizsgáló felülvizsgálta és megfelelőnek találta, és annak alkalmazását a Felügyelet jóváhagyta.

Folyamatos fizetőképesség fenntartása A hitelintézet folyamatosan köteles biztosítani Fizetőképességét, Követelési és tartozásai lejárati időpontjának, valamint Eszközeinek és kötelezettségeinek összhangját, figyelembe véve tevékenységének jellegét, terjedelmét és kockázatait is.