C_16.00 táblák Magyar Nemzeti Bank Kulics Nikolett 2017. április 27.

Az előadások a következő témára: "C_16.00 táblák Magyar Nemzeti Bank Kulics Nikolett 2017. április 27."— Előadás másolata:

1 C_16.00 táblák Magyar Nemzeti Bank Kulics Nikolett 2017. április 27.

2 Tartalom 1. Működési kockázat tőkekövetelmény (OPR) - Jogszabályi háttér 2. Tapasztalatok 3. Kérdések és válaszok

3 Jogszabályi háttér 1. Működési kockázat tőkekövetelmény (OPR) - Jogszabályi háttér 2. Tapasztalatok 3. Kérdések és válaszok

4 Működési kockázat tőkekövetelmény - jogszabályi háttér
A közös európai jogrendszerben az Európai Parlament és a Tanács 575/2013 EU rendelet (CRR) és az azt kiegészítő 680/2014/EU Végrehajtási Rendelet (ITS) határozza meg a működési kockázat tőkekövetelményének meghatározását. Q&A III. Cím cikk – Működési kockázat tőkekövetelménye ITS II. Melléklet II. rész 4. fejezet C_16.00 táblacsoport CRR EBA és MNB honlapján közzétett kérdések és válaszok, állásfoglalások Magyar Nemzeti Bank

5 Működési kockázat tőkekövetelménye
Alapmutató módszer (BIA) Sztenderd módszer (TSA) Alternatív sztenderd módszer (ASA) Fejlett mérési módszerek (AMA) Magyar Nemzeti Bank

6 Tapasztalatok 1. Működési kockázat tőkekövetelmény (OPR) - Jogszabályi háttér 2. Tapasztalatok 3. Kérdések és válaszok

7 Tapasztalatok - típushibák
Módszertani probléma: Az irányadómutató meghatározásakor olyan eredménytételt is számba vesz, amit a CRR nem enged (CRR 316. cikk (1) bekezdés b) pont). Üzletágak besorolása CRR-nek ellentmondott (CRR 317. cikk (4) bekezdés 2. tábla) Számszaki hiba: Ahol az irányadómutató értéke negatív vagy nulla, nem vehető figyelembe a hároméves átlag számításakor (CRR 315. cikk (4) bekezdés); Új évzárást követően nem gördül tovább a három év auditált eredménye; C_16.00 tábla oszlopaiban a tőkekövetelmény értéke szerepel az irányadómutató értéke helyett (ITS II. Melléklet II. Rész fejezet). Magyar Nemzeti Bank

8 Kérdések és válaszok 1. Működési kockázat tőkekövetelmény (OPR) - Jogszabályi háttér 2. Tapasztalatok 3. Kérdések és válaszok

9 Működési kockázat – Q&A 1.
A számviteli rendszer változása (pl. IFRS) esetén mi a teendő a tőkekövetelmény számításakor? (MNB 2/2016) Válasz: Mindenkor a hatályos számviteli standard szerint történik az irányadó mutató adott évre vonatkozó értékének meghatározása. A működési kockázat tőkekövetelménye az ily módon meghatározott irányadó mutató értékek átlagából számolandó. Milyen adatokkal kell a működési kockázat tőkekövetelményét meghatározni sztenderd módszer használata esetén? (Új MNB 4/2015) Válasz: A CRR 315. cikk (1) bekezdés és a 317. cikk (4) bekezdés szerint az utolsó három év auditált eredményének átlagát kell számba venni. Ha nem áll rendelkezésre auditált adat, akkor az üzleti becslés is elfogadható. Mi a teendő újonnan alakult intézmény esetében? Válasz: A CRR 315. cikk (2) bekezdése és a 317. cikk (4) bekezdése szerint, ha az intézmény három évnél rövidebb ideje működik, akkor az irányadó mutató kiszámításához a jövőre vonatkozó üzleti becslés is felhasználható. Magyar Nemzeti Bank

10 Működési kockázat – Q&A 2.
A működési kockázat fogalma magába foglalja a compliance kockázatot is? (EBA 2014_1153) Válasz: A CRR 4. cikk (1) bekezdés 52. fogalom meghatározása alapján közvetett módon beleértendő. Hogyan lehet a biztosítást figyelembe venni az alapmutató és a sztenderd módszer alkalmazása során? (EBA 2014_706) Válasz: A biztosítási tevékenységet csak a fejlett mérési módszer alatt lehet számításba venni. Magyar Nemzeti Bank

11 Köszönjük a figyelmet!