Egy biztosító több pénztár modell az üzleti oldal szemében

Az előadások a következő témára: "Egy biztosító több pénztár modell az üzleti oldal szemében"— Előadás másolata:

1 Egy biztosító több pénztár modell az üzleti oldal szemében
Ribényi Ákos; Generali-Providencia Biztosító

2 Miért lenne érdemes beszállni?
A kötelezőn elérhető nyereség reményében A biztosító hírnevét, renoméját erősítheti Keresztértékesítési lehetőségek miatt Az önkéntes, kiegészítő egészségbiztosításokon elérhető profit miatt

3 A kötelező és a nyereség
A demográfiai hatás és a drága új technológiák fényében csekély az esélye a nyereségnek, főleg hosszú távon. Ha mégis lenne nyereség, akkor a következő évben csökkenne a fejkvóta Veszteség estén vajon milyen gyorsan és milyen mértékben emelkedne a fejkvóta? Mennyit érne egy ilyen licensz? Egy-egy EBP esete eltérhet az átlagtól, de leginkább csak akkor, ha pontatlan a fejkvóta.

4 Hírnév, renomé Kérdés, hogy elégedett vagy elégedetlen ügyfélből lesz-e több. Emiatt ez inkább kockázat, azaz más ágazatokra is visszahat és ügyfélvesztést eredményezhet.

5 Keresztértékesítés Maga az EBP csak a kötelezővel és az önkéntes kiegészítő értékesítésével foglalkozhat. Az adatvédelmi szabályok alapján adatot nem adhat át üzleti partnernek A keresztértékesítési hatás így minimális

6 Kiegészítő biztosítás
Ez az ami a legkecsegtetőbb, de Nemzetközi tapasztalatok alapján ennek díjbevétele a kötelező rész 5-6% -a körül mozog. Ebből a kötelező rész veszteségét nem lehet kompenzálni Ez a lehetőség bárki előtt nyitott Valamit tenni kéne azért is, hogy itthon is legyen kiegészítő piac

7 Átgondolandó kérdések a törvény javaslattal kapcsolatban

8 Céltartalék (várólistára)
Teljes várható összeg: 30.§ (3) Ez az OEP-t is erősen deficitessé tenné!!! De „a külön jogszabályban meghatározott kapacitások mértékéig és összetételének megfelelően, … finanszírozási szerződést köt” 70.§ (1) „amely esetében a várható várakozási idő a külön jogszabályban foglalt mértékkel meghaladja az országos átlagot.” 65.§ (1)

9 Fejkvóta I. 80.§ (2) „a külön jogszabályban meghatározott demográfiai (kor, nem), valamint az egészségügyi szükségletekkel összefüggő jellemzők alapján számított arányos része (a továbbiakban: fejkvóta) szolgál.” 156.§ „2014. december 31-éig a fejkvóta számításának szempontjai között külön jogszabályban meghatározottak szerint figyelembe lehet venni az egészségügyi szolgáltatások e törvény hatálybalépését megelőző igénybevételének mutatóit.” Nincs annyi pénz, mint amennyi szükséglet Hiányzik pl. a terület => torz verseny Skizofrén helyzet

10 Fejkvóta II. Meg kellene fontolni egy kiegyenlítő alap létrehozását
Minél pontosabb fejkvótára lenne szükség Ez egy összetett, de ismert matematikai feladat (ld. KGFB) Be kell vonni olyan szakértőket, akik ebben jártasak!

11 Nem biztosítás Bevételt az állam határozza meg (Fejkvóta Bizottság, járulékok) Kiadást is az állam határozza meg (Díjtétel Bizottság) Tehát a rendszer működőképességére is az államnak kell ügyelnie A politikai befolyást minimálisra kell csökkenteni

12 Nem világos még Tartalékképzés, saját tőke ( §) Mindenesetre nagy tőkebefektetésnek nagyobb profitot is kell kitermelnie Milyen gyakran számol el az E. Alap kezelő és az EBP? Megkapjuk-e a tagjaink egészségügyi adatait a hatékony betegút menedzselés érdekében? (152.§)

13 Pályáztatás Tőkeemelésnél az állam is befizeti a maga részét?
Mi lesz azokkal a területekkel, amelyek nem keltek el? 145.§ (5) és 150.§ (2) szerintem ellentmond egymásnak!

14 Költséghányad 32.§ (7) „Működési célra az EBP a fejkvóta bevétel legfeljebb 3,5 százalékát fordíthatja, a fejkvóta bevétel 96,5 százalékát a ráfordítás mértékéig az EBP a (2) bekezdés a) pont szerinti ráfordításra használja fel, ideértve a vonatkozó céltartalékok képzését is.” Azaz fejkvótából nem lehet profit! Jó néhány adminisztrációs többletfeladat (pl. 27.§, 42.§ (5) és (8), 44.§ (6)