A közoktatás tanárképzéssel kapcsolatos elvárásai Budapest, június 10. Csillag Márta Közoktatási Főosztály

„ A megrendelői” szerep tudatos vállalása A tanárképzés minősége meghatározza a közoktatási gyakorlatot, befolyásolja a közoktatási intézmények teljesítményét A tanári hivatás kihívásai napjainkban egyre összetettebbek Egyértelmű összefüggés mutatkozik a tanárképzés minősége és a tanulói eredményesség között /Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának évi jelentése a tanárképzés minőségének javításáról/

Miről lesz szó? Sok szó esik a pedagóguspolitikáról Európában és itthon. Miért? Mi történt/ történik a pedagógusfejlesztés területén? A tanárképzés gyakorlati féléve - közoktatási szempontok

EURÓPAI PEDAGÓGUSPOLITIKA  Előtérbe került a pedagóguspolitika  a minőség és eredményesség összekapcsolódik a tanári munkával  tanári kompetenciák meghatározása, fejlesztése  pedagógusképzés tartalmi fejlesztése (Lisszabon ) 1.Lisszaboni folyamat: 2002-es munkaprogram céljai között: „a tanárok és oktatók képzésének fejlesztése” 2. Tanács és Bizottság közös ajánlásával „közös európai alapelvek a tanárok és oktatók kompetenciáira és végzettségére vonatkozóan”

Hazánkban is előtérbe került a pedagóguspolitika  Tanulói teljesítmények értékelése, mérése  Iskoláskorú népesség csökkenése  Szociokulturális különbségek erőteljes megjelenése a közoktatásban  Tanulói összetétel változása a középfokú intézményekben  Tanári állomány lassú elöregedése várható OKOK: Vészjelzések Bologna előtt: A pedagógusképzésre jelentkező hallgatók száma csökkenni kezdett a 1990-es években… A pedagógusdiplomával rendelkezők 60%-a nem a pedagógus hivatást választotta… Negatív önszelekció…

Kihívások a közoktatásban…  Eredményességi problémák  Általános készségek hiánya  Jelentős társadalmi egyenlőtlenség és az iskolai eredményesség párhuzama  A rendszer nem csökkenti a különbségeket  Munkaerő-piaci következmények

 ismeretátadás és képességfejlesztés  reális tananyagmennyiség kiválasztása Fejlesztési alapelvek a közoktatásban  tanulóközpontú, differenciált módszertan  változatos tanulásszervezési megoldások  tevékeny tanulói magatartás  kooperáció, csapatmunka  a gondolkodási képesség fejlesztése  probléma-megoldási stratégiák kialakítása

OECD-AJÁNLÁS MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA (szakértői látogatás ajánlásai – 2003.)  „A hatékony pedagógus pályára vonzása, képzése és a pályán való megtartása” c. OECD-program ( )  évi nemzetközi szakértői látogatás  ajánlások Magyarország számára – nem hivatalos

AJÁNLÁSOK  PEDAGÓGUSKÉPZÉS - posztgraduális képzések fontossága - paraprofesszionális út - a tanári pálya legyen alternatíva más képzésekben - gyakorlati képzés, pályakezdő gyakornoki év

 Hatékony továbbképzések szervezése  Programértékelés a továbbképzési rendszerben  120 óra követelmény lazítása, rövidebb képzések  A pedagógus értékelésének fontossága SZAKMAI FEJLESZTÉS

Adatok, kutatás A tanulók teljesítményének rendszeres mérése Pályakövetési rendszer a pedagógusképző intézményeknél, visszacsatolás A képzési- és továbbképzési programok értékelése KÜLÖNÖSEN:

Hazai eredmények, tennivalók Pedagógusképzés reformja Pedagógus továbbképzés (szakmai fejlődés – élethosszig tartó tanulás) Pályakezdők „betanító programja” (gyakornoki rendszer) Visszacsatolás (pedagógus teljesítmény- értékelése, ösztönzés) ÚMFT- pedagógusfejlesztés

Pedagógusképzés Bologna erényei, közoktatás reményei tudatosabb pályaválasztásra ösztönöz gyakorlati ismeretek erősítése pedagogikum felértékelése módszertan felértékelése rugalmasabb foglalkoztatás lehetősége

A pedagógus - szakvizsgáról, a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet módosítása  A rendszer tartalmi elemeit érintő változások: Bővül az a kör, amely beszámítható a pedagógus továbbképzésbe. részismereti képzés (a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. 44/A. §-ában meghatározott részismereti képzés, amennyiben a képzés teljesítéséért kapható kreditpontok száma legalább a harminc pontot eléri) önképzés ÚMFT TÁMOP programban résztvevők tapasztalatainak továbbadás, a pedagógus továbbképzésben résztvevő előadók képzési ideje az adott szakképzettséghez kapcsolódó alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez kapcsolódó ún. szakmai megújító képzés.

A pedagógus - szakvizsgáról, a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet módosítása Nagyobb figyelmet kap a vezetői továbbképzés a vezetői kompetenciák fejlesztése, naprakész információt biztosítanak az intézményvezetőnek, az intézményvezetők a kedvezményeket és juttatásokat akkor vehetik igénybe, ha olyan továbbképzésben vesznek részt, amely hozzájárul a vezetői ismeretek megszerzéséhez, a vezetői jártasságok elsajátításához.

A pedagógus - szakvizsgáról, a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet módosítása  A pedagógus továbbképzési rendszer ellenőrzését érintő változások Cél: Az egyéni pedagógus érdekek - az intézményi érdekeket - az intézményfenntartó érdekeinek szolgálata A foglalkoztatási problémák - az esetleges pedagógus munkanélküliség megelőzése - a fenntartó által fontosnak tartott szakmai elképzelések megvalósulása A fenntartó ellenőrzési tevékenysége a továbbképzési program, beiskolázási terv, nevelési, pedagógiai program, valamint az intézményi minőségirányítási program és a fenntartói munkaerő-gazdálkodási rendszer koherenciájára, valamint a költségvetési források felhasználására is kiterjed Szükséges a továbbképzési rendszer minőségbiztosítása ellenőrzésének erősítése, kiterjesztése a programok megvalósítására, beválásának vizsgálatára A felhasználói értékelést a pedagógus továbbképzést szervező szervezet köteles nyilvánosságra hozni, honlapján hozzáférhetővé tenni

A gyakornoki rendszer a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, és a közoktatási intézményekben történő végrehajtásról szóló 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet  Célja Intézményesített formában lehetőséget adni a kezdő tanárnak, hogy bármilyen problémával bizalommal fordulhasson szakmai segítőjéhez, mentorához. Segíti a z iskola tanuló szervezetté válását, a jó gyakorlat átadását, az oktatás színvonalának emelését. A program lényege, hogy a kezdő tanár munkája során egy nála tapasztaltabb kolléga, vagy tanári csapat segítségére, irányítására, támogatására számíthat. A kezdő tanárnak nyújtott segítség többszörösen megtérül, a kezdők nagyobb gyakorlatra tesznek szert, megtanulnak szakmailag felelősséget vállalni.

A gyakornoki rendszer  A gyakornoki program a hatályos szabályozás alapján Kötelező kikötni a gyakornoki időt Kötelező az intézményvezetőnek szakmai segítőt/ segítőket kijelölni Kötelező a gyakornokot minősíteni Kötelező a gyakornoki program részleteit belső szabályzatban rögzíteni Kötelező a gyakornokot az általános és speciális követelmények szerint felkészíteni A felkészítés részletes szabályait - a jogszabály keretei között – az intézmény feladata meghatározni

A pedagógus teljesítményének értékelése  Előzmények kialakultak az önkormányzati ellenőrzési, értékelési rendszerek, melyek az önkormányzati minőségirányítási programok (ÖMIP) részét képezik a rendszeressé váló az állami mérések a visszacsatolás lehetőségét adják meg a pedagógusok munkájával szemben támasztott követelmények megfogalmazása intézményi szinten megtörtént a pedagógus teljesítményértékelést támogató differenciált ösztönzőrendszer, a minőségi munkát jutalmazó érzékelhető bértöbblet kialakítására az Új tudás program tesz javaslatot

Elsődleges elvárások a gyakorlati félév kialakításával kapcsolatban  A „valóságos” közoktatási intézmény legyen a gyakorlóhely  A hallgató „az iskola világát” ismerje meg…  A gyakorlóiskola és partneriskola tevékenységének meghatározása  A működés szabályainak kialakítása  A partneriskola feladatainak meghatározása  A gyakorlatvezető mentor feladatainak kialakítása  A gyakorlatvezető mentor fejlesztése, szakképesítése, elismerése  A félév finanszírozási kérdéseinek tisztázása

A tanárképzés gyakorlati féléve - közoktatási szempontok A közoktatási intézmény felelős résztvevője a tanárképzésnek Közoktatás és felsőoktatás szoros szakmai együttműködése Kölcsönös tanulás A közoktatási intézmény fejlesztése (szakmai hozadék) Mentor tanári szerep megjelenése - kiemelkedés, megbecsülés Mentor tanár feladatainak, juttatásainak tisztázása Az iskola szakmai elismertségének lehetősége

Ki a partnere a felsőoktatási intézménynek? Mentor: az együttműködés legközvetlenebb szereplője Intézmény: az iskolai gyakorlat szervezője, természetes felelőse és irányítója Fenntartó: a feltételek biztosításáért felel, megkerülhetetlen

„Szakértői javaslatok..” című munkaanyagról Jogszabályi környezet Hallgatói jogviszony Kjt. gyakornoki státusz A gyakorlati félév „tanévi” helyzete Miről nem szólt a megrendelés? Pedagóguspálya egészét meghatározó policy A tanárképzés egészét elemző szakmai koncepció Az utolsó gyakorlati félév szakmai és gyakorlati kérdéseiről szóló javaslatok Determinációk:

„Sikeres pedagógus”  szakmailag felkészült,  teljesítménye elismert,  munkafeltételei megfelelőek,  karrier-lehetőségei vannak,  munkájának középpontjában a nevelés és oktatás áll.