Tranzitfoglalkoztatás – a módszertani fejlesztés célja és eddigi eredményei Fehérvári Anikó - Mártonfi György Székesfehérvár, OFA szakmai műhely, 2015. febr. 26.

Az előadás aktualitása A “FoglalkoztaTárs – Társ a foglalkoztatásban” kiemelt projekt keretében fejlesztő munka folyik Cél: a tranzitfoglalkoztatás módszertani megújítása, működőképes modell eltervezése A fejlesztést az OTE / EMDTIA végzi – Zalaegerszeg – Debrecen – Budapest Fehérvári Anikó, Györgyi Zoltán, Jávorné Bodó Kriszta, Mártonfi György,Tóth Ibolya (Hátterük: civil szervezet és kutatóhely) 5 fős SZIT – együttgondolkodás, kontroll, források A műhelymunka célja az előadók szempontjából Tájékoztatás, beszámolás (előadás) Gondolatok, ötletek begyűjtése a fejlesztéshez (vita)

Az előadás vázlata A hazai tranzitfoglalkoztatás története dióhéjban A fejlesztés céljának bemutatása Röviden a most folyó, a fejlesztést támogató háttérkutatásról A fejlesztő munka vázlata, eddigi produktumai Nyitott kérdések, témák a beszélgetéshez

Mi a fejlesztés tárgya? Mi a tranzitfoglalkoztatás? A válasz még magyar kontextusban sem egyértelmű (nem terminus technicus) – Definiálása egyik feladatunk Az „átmenet” problémájáról általában A szokásos (másfél évtizede honos) értelmezés lényege: olyan program, amelynek célja az elsődleges munkapiacra történő (re)integráció Támogatott foglalkoztatást, képzést és személyes (pszicho-szociális) segítést tartalmaz.

A „tranzitok” története dióhéjban I. OFA – 1996 óta, külföldi minta alapján – hangsúlyozottan pilot, a későbbi elterjesztés céljával – kulcsfigura: Szántó Tamás Összesen 15 civil szervezet vett részt Értékelés 2001-ben, majd várakozás az ESZA forrásokra 2005-ig MPA finanszírozással, csak a régi civilekkel folytatódik OTE megalakulása, tranzitfoglalkoztatási kézikönyv

A tranzitok története dióhéjban II. 2005 – HEFOP 2.3.1 (a tranzit szó már NEM szerepel a felhívásban!) 5 mrd fölötti keretösszeg! Százas nagyságrendű pályázó Eredményeikről nincs publikus információ (monitoring, értékelés – talán most…) TÁMOP 1.4.1 - Alternatív munkaerőpiaci programok támogatása (2007-8-as AT-ben 12,5 mrd Ft, 2007-es felhívás – 3 mrd Ft, 2012-es felhívás – 7,5 mrd Ft) Sajnos a korábbi fejlesztésekről (várhatóan) most sem lesz sok információ a szervezetek instabilitása miatt.

A tranzitok története dióhéjban III. TÁMOP (folyt.) 1.4.3 - Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok (2009-es AT-ben 3,2 mrd Ft, 2012-es felhívás: 4,7 mrd Ft) – rugalmasabb keretek 1.4.6 – Tranzitfoglalkoztatás az építőiparban (csak ez nevezi nevén) – a 2012-es felhívásban – 3 mrd Ft – „foglalkoztatási paktumok”, partnerségek pályázhattak Összesen 10 milliárdos nagyságrendben, de alighanem nem a „klasszikus” tranzitok teljes körű megvalósítása

A fejlesztés céljai Hatékony, széles körben megvalósítható, intézményesíthető tranzitfoglalkoztatási programok megvalósításának elősegítése, minimum feltételeinek, kereteinek megfogalmazása, megvitatása. E célból: A tranzitfoglalkoztatás modelljének módszertani és minőségi szempontú továbbfejlesztése, lehetséges keretek kijelölése Szakmapolitikai javaslatok megfogalmazása, alternatívák megfogalmazása Itt még a brandépítés is fontos lehet, magának a tranzit szónak, mint terméknek az elterjesztése

A fejlesztés fontossága, értelme Az alapmodell a kísérleti szakaszban bevált, minden szereplő (független külső értékelés is) sikeresnek ítélte A széles körű elterjesztés – „felhígult formában” – sok éve és akadozva zajlik, eltérő keretekkel. Ezek tapasztalatainak összegyűjtése csak most történik meg Olyan alapmodellről – komplex, többkomponensű modellről – van szó, amely nem váltható ki (sokak számára „mindhárom láb” nélkülözhetetlen) A modell teljes mellőzése hiba volna (személyes vélemény) Könnyű pazarlóan bánni vele, nem mindig kell „a 3 láb” Működtetése továbbfejlesztést és egységes kereteket igényel – és mellette rugalmasságot

A fejlesztést segítő kutatás háttere, indoka A tranzitfoglalkoztatás története 2005-ig jól dokumentált, tapasztalatai feldolgozottak A HEFOP-os és TÁMOP-os kiírások tapasztalatairól nincs nyilvánosan hozzáférhető információ A kutatás most zajlik, a kereteket a fejlesztő csapat határozta meg A fejlesztők háttér-információt kapnak egy viszonylag tömeges megvalósulásról + kontrollt előzetes elképzeléseinkhez

A fejlesztést segítő kutatás keretei, módszere Információgyűjtés a HEFOP-2.3.1, TÁMOP-1.4.1, TÁMOP-1.4.3, TÁMOP-1.4.6 programokról, és az EQUAL projektekről Módszerek: Dokumentumgyűjtés és -elemzés (pályázatok, beszámolók, alapadatok, monitoring jelentések), alapadatok, fajlagosok számítása Interjúk Megvalósítókkal A támogatók képviselőivel, szakértőkkel Kérdőíves (online) kutatás a megvalósítókkal

Alapkérdések, a kutatás, az interjúk fő témakörei Programelemek, a kiírások állította korlátok és alternatívák, innovatív (egyedi) elemek Kontollálhatóság, átláthatóság Szakmai támogatás és ennek igénye/hiánya A célcsoport tagoltságának következményei A projektek eredményessége, az eredményesség indikátorai, mérhetősége Partnerségek Az állami támogatásokkal való összevetés

A fejlesztés előkészítése A legfontosabb korábbi dokumentumok áttekintése (2001-es értékelés, módszertani kézikönyv, 100 szó a tranzitfoglalkoztatásról, 2005-ös empirikus anyagok feldolgozása) Előzetes definíció / minimum feltételek meghatározása (mitől lesz „tranzit”?) Kutatási elvárások megfogalmazása Állami támogatások áttekintése

Részanyagok készítése és megvitatása A tranzit ideiglenes definíciója (munkahipotézis) A korábban elkészült modell-leírások feldolgozása A tranzitfoglalkoztatás költségei A tranzit projektekben dolgozó szakemberek támogatásának lehetőségei A 2006-ban készült, a tranzitfoglalkoztatás elterjesztését akadályozó tényezők leírásának felülvizsgálata, aktualizálása A munkaadók által elvárt és a tranzit által fejleszthető kulcskompetenciák Szakképzettség, munkatapasztalat, elhelyezkedési esélyek Pszicho-szociális támogatás módszereinek vizsgálata, jó gyakorlatok A civil szervezetek és a munkaadók közötti kapcsolatépítés A közfoglalkoztatási programokhoz való kapcsolódás Az állami támogatások szabályainak vizsgálata

A tranzit ideiglenes definíciója 1. A tranzitfoglalkoztatás célja a tartós, piaci körülmények között megvalósuló foglalkoztatás mindazoknál, akiknél ez reális cél lehet. 2. A tranzitfoglalkoztatás háromkomponensű, amennyiben mindig képzés, foglalkoztatás, amely rendszerint, de nem feltétlenül támogatott és támogató szolgáltatások, amelyek többségében, de nem kizárólag pszicho-szociális támogatások összehangolt tevékenységeivel valósul meg. Nyitott kérdések: Milyen képzés (csak OKJ-s?) Csak támogatott foglalkoztatásban gondolkozzunk (pénz, pénz, pénz) Tartós integráció (pl. kizárjuk a közfoglalkoztatásba vezető utat) Célcsoportról nem beszéltünk – az egyik legnehezebb kérdés (definiálásuk, elhatárolásuk és a velük foglalkozó projektek eltérő kezelése) A személyre szabottság, az egyéni bánásmód szerepeljen? (vagy magától értetődő)

A korábban elkészült modell-leírások A 2001-es értékelés anyaga, az ott felvázolt modell 2004: Módszertani gyűjtemény a hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásra épülő szakképzési projektjeihez 2006: 100 szó a tranzitfoglalkoztatásról 2010: A termelőiskolai modell – Módszertani gyűjtemény magyar és szlovén szakemberek számára A probléma: valamennyi a „hőskor”, a pilot időszak tapasztalataira épül (alapjában véve a 2010-es anyag is) Eltérő színvonalúak (mind mögött egy projekt állt)

A tranzitfoglalkoztatás költségei Magasak vagy alacsonyak? Költséghatékonyság Cost-benefit elemzés, Egyéb támogatásokkal való egybevetés Intézményfinanszírozás vs projektfinanszírozás Költségarányok (célcsoport függő, munkaerőpiac függő – nem standardizálható) Fajlagosok és szabad felhasználású költségek Rövid távú és hosszú távú szempontok (projektezünk vagy integrálunk) A hiedelmek, meggyőződések elleni érvek felsorakoztatása

A tranzit projektekben dolgozó szakemberek támogatása Szakmai segítség és/vagy kontroll 96-2005 + KID (Komplex, Integrált, Differenciál) tapasztalatai a döntőek Elmélet és gyakorlat összekapcsolása Tapasztalatcsere (a tranzitok sokfélék, egyediek!) Szervezetépítés Külső tanácsadók (főleg volt tranzitosok) A szakmai vezető / támogató számára kellő betekintést is nyújt

A tranzitfoglalkoztatás elterjesztését akadályozó tényezők Minőségi standardok hiánya v. korlátozottsága (bemeneti, folyamat és kimeneti indikátorok egyidejű meghatározása szükséges). Finanszírozási anomáliák (projektfinanszírozás- alacsony likviditás, magas fluktuáció) – megoldás lehet: minősített szervezet. Kapcsolatok, beágyazottság hiánya (toborzás, képzés, foglalkoztatás)- főleg ez utóbbi gond.

A projekttervezés alapkérdése – függ a keretektől (idő, pénz) A munkaadók által elvárt és a tranzit által fejleszthető kulcskompetenciák A probléma értelmezése (két kompetenciakészletről van szó – megválaszolhatatlan a probléma általában) Munkaadó: nem általánosítható (illetve annak kevés a hozadéka) Empirikus vizsgálatok: szinttől és munkakörtől függően eltérő igények Alapkompetencia-fejlesztés (iskola diszfunkcionális működésének korrekciója)?? A projekttervezés alapkérdése – függ a keretektől (idő, pénz)

Szakképzettség, munkatapasztalat, elhelyezkedési esélyek I. „A szakképzettség és a munkatapasztalat együttes hatása az elhelyezkedési esélyekre” – túl szűk felvetés Egy több évtizedes alaptrend: a képesítés relatív fontosságának lassú háttérbe szorulása, a képzettségi szint és a kompetenciák meglétének növekvő szerepe A munkatapasztalat fontossága – empíriát nem ismerünk rá, de mindenki fontosnak véli A rekrutáció döntő szerepe (pl. előzetes munkaszocializáció) – lefölözés és költséghatékonyság Tót Éva szkepszise: „az informális úton szerzett tudások egy részének közvetlen munkapiaci hasznosítása egyelőre döntően a szociális gazdaság eszméjéhez közel álló kezdeményezések révén lehetséges”

Szakképzettség, munkatapasztalat, elhelyezkedési esélyek II. Adler Judit kutatási eredménye (klaszteranalízissel alakított ki típusokat): a négy csoport elnevezése és hozzávetőleges létszáma 2006 körül: Elszántak és aktívak (rendelkeznek munkatapasztalattal, aktívan próbálkoznak – 66 ezer fő) „Vigyenek így” (sokuknak van munkatapasztalata és munkavállalási hajlandósága, de kevesebb áldozatra készek, mint az előző csoport – közel 100 ezer fő) Tapasztalatlanok és motiválatlanok (Csak ímmel-ámmal keresnek munkát, ez a legfiatalabb átlagéletkorú klaszter! – 106 ezer fő) Reményvesztettek és kilátástalanok (harmaduknak van csak munkatapasztalata, jelentős az önbizalomhiány – 60 ezer fő) A MOTIVÁCIÓ, A PSZICHÉS ÁLLAPOT ÉS ELSZÁNTSÁG KULCSKÉRDÉS

Pszicho-szociális támogatás Bizalmi légkör nélkül nincs siker Az integrációhoz nélkülözhetetlen, de mindenkinek másra van szüksége – nem standardizálható Egyéni szükségletfelmérés és fejlesztési terv A keretei folyton változtak (bizonytalanság) Formái: egyéni szociális munka, családgondozás, csoportos szociális munka, életvezetés segítése, pályaorientáció, segítő pszichológus, mentor Utánkövetés – eredménymérés és „fokozatosan engedjük el a kezét”

A civil szervezetek és a munkaadók közötti kapcsolatépítés Kiszolgáltatottság az aktuális munkaerő-piaci helyzetnek A célcsoport számára szinte mindenhol kevés a munka(hely) Fehér, szürke, fekete – elvek és realitás A projekt eltervezését megelőző és azt követő kapcsolatokról Helyi beágyazottság – tartós szereplők helyzeti előnyben

A közfoglalkoztatási programokhoz való kapcsolódás „Összességében elmondható, hogy a közfoglalkoztatás és a tranzitfoglalkoztatás markáns különbségeket mutat az elérendő célok, azok jellege, a bevontak köre és jellemzői, valamint a hosszú távú hatások szempontjából is” Különbség: „mint a teológia és a geológia között” Megjegyzés: a témák a megrendelés részei voltak – ezzel az eggyel nem értünk egyet

Az állami támogatások szabályainak vizsgálata Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályozás (800/2008) Egyéb támogatásokkal való összevetés (szabályozás és mérték) Képzési és bértámogatási lehetőségek Egyéb támogatásokkal való összekapcsolhatóság Önrész összetétele

A hátralévő időszakról A kutatás anyagait március 10. körül kapjuk meg (rohammunka) A korábbi részanyagainknak az ezek alapján való véglegesítése márc. 31-ére esedékes A fejlesztési csoport javaslatainak megfogalmazása és indoklása, valamint a „megfeleltetési vizsgálatot” előkészítő munkaanyag elkészítése – ápr. 20. Utómunkálatok, kiadvány, disszemináció, további műhelyviták – legkésőbb június 30-ig

A beszélgetés lehetséges témái Célcsoportok (hogyan határolhatók le – fizikai-szellemi, előképzettség, egyéb hátrányok /szegénység, drog/, életkor, járás) A tranzit eltérő időigénye (egyén és célcsoport szerint) Sikerkritériumok és/vagy indikátorok (hasznuk és korlátjuk) Fölösleges kötelező elemek Szűk keresztmetszetek (szükség lett volna rá, de nem volt rá forrás) A munkaadók bevonásának lehetőségei

feherv@ella.hu martonfi.gyorgy@gmail.com Köszönjük a figyelmet! feherv@ella.hu martonfi.gyorgy@gmail.com