Képesítési keretrendszer Képesítési keretrendszer alapfogalmak, alapértelmezések, alapkérdések Derényi András Országos Kredittanács, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az Országos Képesítési Keretrendszer kialakítása: helyzetkép és javaslatok. Műhelykonferencia. Budapest, január 21.

Alapfogalmak Történeti elemek Alapértelmezések Alapkérdések

A képesítési (képzési) rendszer egy eleme, eszköze. qualification system /qualifications framework Qualifikationssysteme / Qualifikationsrahmen Képesítési keretrendszer

Nemzeti képesítési (képzési) rendszer Magában foglalja az összes struktúrát, intézményt és aktivitást, ami egy képesítés elnyeréséig vezet.

Képesítés (szakképzettség, végzettség; qualification) Értékelési és validálási folyamat formális eredménye, amely akkor nyerhető el, ha egy kompetens testület megállapítja, hogy egy egyén elérte a meghatározott standardok szerinti tanulási eredményeket.

Tanulási eredmények Tudás, készségek és kompetencia szempontjából meghatározott megállapítások arra vonatkozóan, hogy a tanuló egy tanulási folyamat befejezésekor mit tud, ért és képes elvégezni.

Szintleíró jellemzők (deskriptorok) Egy adott szint eléréséhez megfelelő tanulásra vonatkozó általános állítások, amelyek megadják a tanulás kontextusát és jellemzőit. A képesítési keretrendszerek vonatkozásában a szintleíró jellemzők alkalmasak valamely képesítési szint leírására, meghatározására, a szintek közötti különbségek természetének megvilágítására. Többnyire tanulási eredmények formájában jelennek meg.

Képesítési keretrendszer (ismét) Osztályozás (klasszifikáció), amely – horizontálisan és vertikálisan – meghatározza a különböző képesítések közötti kapcsolatokat. Egy leírási logika mentén kritériumokat definiál, amelyeknek megfeleltethetők az egyes képesítések, és így besorolhatók a képesítési keret adott helyeire.

A képesítések feletti ellenőrzés működtetése, képesítési hierarchia kialakítása nem új találmány - a szakmai szervezetek (pl. céhek) évszázadok óta számos országban ellenőrzést gyakoroltak a szakma művelésének joga felett a szakmai felkészültség (tudás) világosan definiált hierarchiája mentén. - párhuzamos hierarchiákat tartottak fenn az egyetemek is, amelyek az akadémiai előmenetel széles körben elfogadott szabályozói voltak nemzeti és nemzetközi viszonylatban.

Az előző példák előfutárai a mostanában létrejövő modern – szektorális (pl. szakképzési; transzport), – nemzeti és – nemzetközi (pl. EKKR, EFT-KKR, CARICOM, SADC) képesítési keretrendszereknek. 20 éve (Új-Zéland: 1990; Dél-Afrika: 1991; Ausztrália: 1995–2000); ma >70 országban

A modern képesítési keretrendszerek… … újdonsága abban áll, hogy megjelent a kormányok érdeklődése / érdekeltsége olyan átfogó keretrendszerek létrehozására, amelyek magukban foglalják a különböző oktatási és képzési szektorok (általános, szakképzési és felsőoktatási) képesítéseit.

A modern keretrendszerek… gyakran kapcsolódnak LLL stratégiákhoz, nyitottak az oktatási-képzési szektoron túl más szektorokban kiadott képesítésekre, nyitottak a formális képzés világán kívül, a munkában, a múltban végbement tanulás befogadására, tanulási eredményekben határozzák meg / írják le a kritériumokat.

A modern keretrendszerek… … túlmennek az osztályozó szerepen (képesítési mátrix, GRID), … a képesítések egymáshoz való kapcsolódási módjainak újradefiniálását célozzák, … befolyásolni kívánják, hogy a társadalom, a munkaerőpiac hogyan értékeli és veszi használatba a képesítéseket (a képesített egyéneket).

A modern keretrendszereket ezért úgy lehet leírni, mint (politikai v. stratégiai) vízióval rendelkező eszközöket, amelyek megkérdőjelezik a jelenlegi oktatási és képzési gyakorlatot, és kikezdik a meglévő szakmai és szektorális érdekeket.

Egy keretrendszer létrehozása ezért egy sor technikai jellemző (pl. szintek száma, deskriptorok) feletti egyetértés kialakításánál jóval több: egy párbeszédre és kölcsönös bizalomra épülő (intézményközi és szektorok közötti) platform létrehozása. Sokszor maga a létrehozás folyamata hoz létre új helyzeteket, együttműködéseket, partnerségeket, kölcsönös megértést a másik/mások gondolkodását, igényeit illetően (vö.: Ausztria, Németország).

A képesítési keret sokféle célra használható tudás, készség és kompetenciák nemzeti standardjainak létrehozására; az oktatás minőségének támogatására; a képesítések koordinálására vagy/és integrálására irányuló rendszer kialakítására, és a képesítések összehasonlítására egymáshoz viszonyítva őket; a tanuláshoz való hozzáférés, a tanulási eredmények hordozhatósága és a tanulásban való előrehaladás támogatására.

A képesítési keretnek többféle besorolása, tipizálása lehetséges az egyes képesítésekre való hatása alapján a nemzeti szakpolitikai célok alapján az egyes (al)szektorokkal kapcsolatos céljai, kiterjedése alapján

Az egyes képesítésekre való hatás alapján regulatív (szabályozó): a keretrendszer a képesítésekre vonatkozóan kötelezettségeket, eljárási szabályokat stb. tartalmaz, a képesítési keretbe való bekerüléshez különféle formális előírásoknak kell eleget tenni stb., útmutató (informáló): nincs a képesítésekre ható szabályozás, a keretrendszer célja elsősorban a tanulók, valamint az érintettek és a partnerek informálása.

A nemzeti szakpolitikai célok alapján passzív: a meglévő helyzetet az átláthatóság céljából rögzíti (ez általában több leíró szintet eredményez); aktív: valamely vízió, cél, reform érdekében a jelenlegitől eltérő helyzetet tervez meg és rögzít azzal a céllal, hogy a meglévő helyzet változását idézze elő.

Az egyes (al)szektorokkal kapcsolatos céljai, kiterjedése alapján implicit szektorális áthidaló, összekötő (overarching; bridging) integratív

Implicit képesítési keretrendszer Minden országban, amelyben nincs formalizált képesítési keretrendszer, jelen van a társadalomban a képesítésekre vonatkozó közismeret, látens tudás az adott képesítés valamilyen értelemben vett szintjéről, bemeneti feltételeiről, kimeneti követelményeiről és a képesítés birtokában ellátható foglalkozásokról, további tanulási lehetőségekről. Implicit képkeret esetén nincs kapcsolat a különböző szektorok (oktatási alszektorok) képesítései között.

Szektorális képesítési keretrendszer Egy szektorban betölthető foglalkozásokhoz (azok képesítési előfeltételeihez) kapcsolódóan definiált képesítési szintek. Az oktatási szektorban általában alszektoronként eltérő keretrendszerek találhatók (kivéve azokat az országokat, amelyek integratív képesítési keretrendszert fejlesztettek ki). A szektorális képesítési keretben nem feltétlenül találhatók szinteket leíró jellemzők. Sokszor csak egy szintbesoroló mutató jelzi, az ország/szektor mely képzési szintjéhez tartozik az adott képesítés. A szektor és más szektorok képesítései, képesítési keretrendszerei között nem feltétlenül léteznek kapcsolódások. Egy szektorális képesítési keret lehet nemzetközi kiterjedésű is (amikor egy képesítési keretrendszert több ország azonos szektora alkalmazza képesítései számára).

Áthidaló / összekötő keretrendszer Gyenge formájában az összes (oktatási al)szektor számára kialakított közös szintek rendszeréből áll, amely alapot nyújt a szektorális képesítési keretrendszerek egymáshoz való viszonyításához. Erős formájában e közös szinteknek lehetnek olyan szintleíró jellemzőik, amelyek különböznek azoktól a szektorális szintleíró jellemzőktől, amelyeket a keretrendszerhez viszonyítanak. Az elkülönült szektorális keretrendszerek alapként szolgálnak az összekötő keretrendszer számára, amely formális kapcsolatot hoz létre közöttük.

Integratív képesítési keretrendszer Egyetlen szintstruktúra és szintleíró jellemzősor fedi le az összes (oktatási al)szektort, amelyek mindegyike ezt az egyetlen szintstruktúrát és szintleíró jellemzősort használja saját keretrendszereként. Nincsenek elkülönült szektorális képesítési keretrendszerek. Az integratív keretrendszer formális kapcsolatot hoz létre a különböző (oktatási al)szektorok között.

Alapkérdések – általában A felsorolt ismérvek, jellemzők közötti választás a fejlesztés során – a vízió, a cél érdekében, az ország képesítési rendszerének állapota, és a szektorok közötti koordinatív képesség és hajlandóság alapján.

Alapkérdések – konkrétan Az OKKR viszonya az EKKR fő elemeihez tanulási eredmények alkalmazása szintek száma – EKKR-referenciaszintek önkéntes együttműködésen alapuló elvek és eljárások – szintek illesztése a formális képesítési rendszeren és kereteken kívül létrejött képesítések befogadása

Alapkérdések – felsőoktatásra Az EFT számára 2005-ben Bergenben elfogadott keretrendszer, a hazai felsőoktatási keretrendszer és az OKKR viszonya; A felsőoktatást érintő szintek leíró jellemzőinek nyitottsága az OKKR-ben; Az EKKR-hez illesztés és az EFT-KKR-nek való megfeleltetés folyamata – együtt vagy külön

Kongruencia Az EKKR és nyomában a létrejövő NKKR-ek egyik fontos – ha nem a legfontosabb – szerepe a tanulási eredmények alapú, kimenet felőli tanulásszervezési szemlélet elfogadtatása és elterjesztése lehet. Ugyanez igaz az EFT-KKR-re is. A két folyamat időben és térben is összeér.

Köszönöm figyelmüket, várom kérdéseiket. Derényi András