Filozófiatörténet előadások 1I. Márton Miklós marton@ajk.elte.hu

Szókratész Az első klasszikus filozófus (Kr. E. 469-399.) Gondolatait nem egyszerű rekonstruálni, mivel nem írt. Két magyarázat: A filozófiát nem végeleges tanításnak, hanem jelen idejű cselekvésnek tartja. Analfabéta volt. Nem nagyon lehet gondolatait Platónétól elválasztani. Platón műveinek korszakolása: Szókratikus dialógusok Átmeneti korszak Érett művek Időskori művek.

Szókratész Pere és halála. Két vádpont az ifjúság megrontása és új istenek imádata. Sztenderd értelmezés: a hagyományos athéni értékrend és az új racionális individuum saját értékrendjének ütközése. Ez utóbbit képviseli a daimónium,a belső hang: a lelkiismeret fogalmának egyik első megjelenése. A per politikai háttere: az arisztokrata és a demokrata erők küzdelme. Munkássága fordulópont: A szofistákkal együtt nem a természeti, hanem az emberi világ érdekelte: megismerés, erkölcs, boldogság.

Szókratész A szofisták relativista – szkeptikus tanításától eltérően azonban: Azt állítja magáról, nem tud semmit. Ezért nem is tanít – nem szed tandíjat beszélgetőpartnereitől. Nem foglalkozik retorikával. Feltételezi, hogy vannak objektív etikai mércék (vs. „Mindennek mértéke az ember”) Ezen objektív mércék betartása vezet a boldogsághoz.

Szókratész A korai Platón-dialógusok Szókratészt csak kérdezőként festik le, akinek nincs pozitív tanítása: e művek vége egy feloldatlan ellentét: apória. Módszere a cáfolat (elenkhosz): Egy fogalom (általában egy erény) definíciójára kérdez rá partnerétől (Mi a bátorság?). A kapott válaszból további tételeket vezet le, amelyeket a partner el kell ismerjen (bábáskodás). Kimutatja, hogy e tételek ellentmondanak a kiinduló definíciónak. Konklúzió: A partner azt hitte, tudja mi az adott fogalom, de be kell látnia, hogy nem. Nincs válasz.

Szókratész Ez egy beszélgetés során többször is megismétlődhet. Ugyanakkor az erény és az egyes erények meghatározását nagyon fontosnak tartja a helyes élet elérésének szempontjából. Az apória tehát nem a végpont, hanem a komoly kutatás kezdete. Szókratész nem szkeptikus vagy relativista. Az erények a lélekhez tartoznak, így a lélekkel kell törődnie az okos embernek, nem a testtel. De nem dolgoz ki részletes test-lélek elméletet, és lélekvándorlás-tant.

Szókratész Láttuk, hogy Szókratész szerint tudni kell, mi az erény, hogy helyesen éljünk. Intellektuális (racionális) etika: Mindenki a jóra törekszik, senki nem akar rosszat tenni. Mindenki a belátása szerint cselekszik, ami szerinte jó – nincs akaratgyengeség. A helyes cselekvéshez helyes belátás kell: Tudni kell, mi a jó. Az erény tehát a tudásból származik. Az erény = tudás. És mivel a tudás egységes, rendszerszerű, az erények is azok.

Szókratész Következmények: Aki rosszat tesz, tévedésből, butaságból teszi, A legokosabban, legtanultabbak a legerényesebbek. Nem lehet valaki egy dologban erényes, másikban nem. Egész lelkét kell bölcsebbé, jobbá tenni, hogy erényes legyen. Az erény tanítható – első lépés: Ismerd meg önmagad! A feladat: előcsalogatni a lélekben benne rejlő tudást. De hogyan? Honnan ered a tudás? Mire vonatkozik? E kérdések Platónra maradnak.