Másodlagos jog bevezetés Bándi Gyula. Szempontok Kiindulás: EUMSZ 288-296. cikk Szempontok: Hatálybalépés Alkalmazási kör Környezetvédelmi szerep.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályai (Seveso II.) - polgármesterek felkészítése Lakossági tájékoztatás A lakosság.
Advertisements

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET
A hatályos és a január 1-jén hatályba lépő közbeszerzési szabályozás
Új közbeszerzési törvény évi CVIII.
EMCS RENDSZER JOGSZABÁLYI HÁTTERE
Harmadik országbeli állampolgárok a magyarországi munkaerőpiacon
A JOGHARMONIZÁCIÓ. Az államok konszenzusa alapján elfogadott, szerződéses és szokásjogi magatartási normák összessége, amelyek a nemzetközi jogalanyok:
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
EURÓPAI UNIÓ - VÍZÜGYI KERETDIREKTÍVÁK Bemutató Általánosan a VKI-ről és Magyarország helyzetéről 2005 április.
ENVI-ART Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
A környezetvédelem intézményrendszere
Az európai fogyasztóvédelmi magánjog fejlődési tendenciái Dr. Hajnal Zsolt FOME elnök/ DE-ÁJK egyetemi tanársegéd május 31.
Az egyes termékek kiegészítő oltalmára vonatkozó európai közösségi szabályozás (SPC) és annak hazai végrehajtása dr. Kiss Marietta Magyar Szabadalmi Hivatal.
Munkavédelmi előírások rendszere
EU KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE. IDŐZÍTÉS Április 1-ig: tervezett összegek Július 1-ig: becslések Szeptember 1-ig: előzetes költségvetési.
Levegőtisztaság-védelem 10. előadás Engedélyezési eljárások, eljáró hatóságok, eljárások menete, engedélykérelmek tartalmi követelményei.
A vasúti ágazatot érintő aktuális szabályozási feladatok
FÜGGETLEN KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI
A POLGÁRMESTEREK VÉDELMI IGAZGATÁSI FELADATAI A JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK TÜKRÉBEN MISKOLC, JÚNIUS 06. FAZEKAS GYÖRGY ALEZREDES.
Az Európai Unió környezetpolitikája Asszisztens hallgatók 19. tételéhez
A kiskorúak védelme a hatósági gyakorlatban dr. Futó Gábor Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiafelügyeleti főosztály szeptember 28.
Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet
Európai Parlament kontra az Európai Közösségek Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága C-181/91. és C-248/91.
Miként viszonyul egymáshoz az EU általános költségvetése és az Európai Fejlesztési Alap?
Simon Gábor a Fogyasztóvédelmi Bizottság elnöke Budapest, június 16. Fogyasztóvédelem és jogalkotás napjainkban.
Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia január 26.
Magyar Controlling Egyesület 1113 Budapest, Bartók Béla út 152. Telefon / fax: 06/1/ Honlap: Számviteli.
Transzparencia, információszabadság és közérdekű adatok nyilvánossága Dr. Fazekas Judit Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős helyettes.
Vasútszabályozási Osztály
Európai közjog és politika Jogász szak (nappali/levelező képzés) 2006/2007./I. félév Széchenyi István Egyetem (Győr)
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
EU szabályozás Általános környezetvédelmi jogtár Forrás:
EU szabályozás SZENNYEZETT TERÜLETEKET ÉRINTŐ UNIÓS JOGSZABÁLYOK.
A szociális biztonság koordinációja az Európai Unióban
A felszíni vizek védelmének új szabályozása Botond György vezető főtanácsos Környezetvédelmi Minisztérium Környezeti Elemek Védelmének Főosztálya.
Polgári Légiközlekedési Hatóság
A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSE 2013
Az európai és hazai vasúti szabályozás aktuális kérdései
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről Hatályos: január 1-től.
Földes Ádám A Paksi Atomerőmű és az információszabadság egy fejlődő demokráciában.
Az Európai Unió költségvetése Balogh Zoltán Nyíregyházi Főiskola – főiskolai tanársegéd Az Európai Unió pénzügyei2006/2007. tanév.
Időközi adatszolgáltatások teljesítése
Az EU környezetvédelmi jogának végrehajtása: az Európai Bizottság és a nemzeti bíróságok szerepe (bevezetés) Budapest, január 11. Koller Péter Európai.
Magyar Ekvivalencia és Információs Központ
Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP)
Szabályozási módszerek Bándi Gyula. A módszertanok rendje Szektorális vagy integrált  az aktuális jogszabály  A jog és állam A környezethasználat beavatkozásaelfogadható.
Allergének jelölése a nem előre csomagolt élelmiszerek esetében
Jogi alapfogalmak. Társadalmi normák A társadalmi normáknak nevezzük az emberek életét, tevékenységét meghatározó magatartási szabályok összességét, amelyeknek.
A társadalmi részvétel elve és az NGO-k jogai dr. Pánovics Attila március 5.
Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere; Versenyjog.
ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐFELÜGYELŐSÉG 1 Gábriel Edit Engedélyezési Főosztály január 21. felsőfokú ügyintéző.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény tervezete
A közbeszerzések elméleti háttere I. A szeptember 15-től hatályos Kbt. alapján.
MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET Az információ szükségessége Piaci verseny (piacra jutás, piacon maradás, piacbővítés) Alkalmazkodás, feltételek.
Az Európai Unió gazdasági joga III. Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens.
A pénzügyi szolgáltatások közvetítőit érintő jogszabályi változások
A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv.
A közigazgatási eljárás II.
A hivatalos statisztikára vonatkozó új jogszabályok bemutatása Dr
Másodlagos jog bevezetés
A hivatalos statisztikáról szóló évi CLV. törvény bemutatása Dr
Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD)
A jogforrási rendszer II.
Időközi adatszolgáltatások teljesítése
Közbeszerzési Hatóság
Jogharmonizáció az Európai Unióban Dr
AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA NKE.
Jogharmonizáció az Európai Unióban
Az LMBTI-személyek egyenlőségének előmozdítása az Európai Unióban
ECRIS-TCN dr. Borza Gabriella Nemzetközi és Belső Koordinációs Osztály
Előadás másolata:

Másodlagos jog bevezetés Bándi Gyula

Szempontok Kiindulás: EUMSZ cikk Szempontok: Hatálybalépés Alkalmazási kör Környezetvédelmi szerep Tagállami feladatok Kötelezettség jellege

Rendelet C-203/96. „35. A Dusseldorp cég és a Bizottság véleménye szerint a rendelet (ez a hulladékok nemzetközi szállítását szabályozó 258/93. sz. rendelet – Szerző megjegyzése) a hulladékok tagállamok közötti szállításának teljes harmonizálását célozta meg, tehát elviekben az utóbbiak csak azokban az esetekben ellenezhetik a nemzetközi szállítást, amelyekre a rendelet lehetőséget ad…”

Rendelet EUMSZ 288. cikk Hatálybalépés, 20 nap OJ, vagy határozott nap Egységesítés, Közvetlen hatály, közvetlen kötelezés Tagállami feladatok megjelennek (eljárás, szervezet, hatályon kívül helyezés, kapcsolatrendszer, stb.)

Irányelv EUMSZ 228. cikk Hatályba lép 20 nap OJ 2-3 év általában Jogközelítés, jogharmonizáció Jogalkotást vár el Kötelező, kivételesen közvetlenül hatályos

Irányelv típusai Francia égetők ügye – C-60/01.) „25. A Bizottság jogalkotási gyakorlata azt mutatja, hogy jelentős eltérések lehetnek azok között a kötelezettségek között, amelyeket az irányelv a tagállamra hárít, és ennek következtében hasonlóképpen ilyen különbségek lehetnek az elérni célzott eredmény tekintetében. 26. Egyes irányelvek azt kívánják meg, hogy tagállami szinten jogszabályokat alkossanak, és ezek közigazgatási és igazságszolgáltatási felülvizsgálat körébe tartozó módon érvényesüljenek… (itt az ítélet a félrevezető hirdetésekre vonatkozó 84/450/EGK irányelvre hivatkozik példaként – Szerző megjegyzése). 27. Más irányelvek azt kívánják meg, hogy a tagállamok tegyék meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az általános és nem számszerűsíthető módon megfogalmazott célok teljesüljenek, miközben bizonyos mérlegelési lehetőséget engednek a szükséges intézkedések természetét illetően… (példaként a hulladékokról szóló 75/442/EGK irányelv egyes szabályai jelennek meg – Szerző megjegyzése). 28. Más irányelvek pedig azt kívánják meg a tagállamoktól, hogy nagyon pontos eredményeket érjenek el meghatározott határidon belül… (példaként itt egyebek között a fürdésre alkalmas vizek minőségéről szóló 76/160/EGK irányelv látható - Szerző megjegyzése).”

Határozat A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2014. október 9.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek az ásványolaj- és gázfinomítás tekintetében történő meghatározásáról AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről) szóló, november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 13. cikke (5) bekezdésére, (1) mivel: … (9)A Bizottság az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 13. cikke értelmében az információcserével foglalkozó fórum létrehozásáról szóló, május 16-i határozattal (2) létrehozott egy fórumot a tagállamok, az érintett iparágak és a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervek képviselőiből.(10)A 2010/75/EU irányelv 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően a Bizottság szeptember 20-án megkapta a május 16-i határozattal létrehozott fórum véleményét az ásványolaj- és gázfinomításra vonatkozó BAT- referenciadokumentum javasolt tartalmával kapcsolatban, és azt nyilvánosan hozzáférhetővé tette.(11)Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2010/75/EU irányelv 75. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével, (2) MELLÉKLET AZ ÁSVÁNYOLAJ- ÉS GÁZFINOMÍTÁSRA VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

Határozat EUMSZ 288. cikk Hatálybalép közzététellel, közléssel Sajátos kérdések, számos esetben végrehajtás Meghatározott cél, alkalmazás Kötelező, tartalma szerint, lehet közvetlenül hatályos is.

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Magyarország évi konvergenciaprogramját 10796/1/14 REV 1 Brüsszel, június 18. (12) … Különösen az áfacsalások elleni küzdelem hatékonyságának erősítése érdekében indokolt lenne az ellenőrzési intézkedések szigorítása (14) A magyarországi üzleti környezetet a szabályozási keret gyakori változtatásai és az ágazatok egyre nagyobb számában a korlátozott verseny jellemzi. AJÁNLJA, hogy Magyarország 2014 – ben tegyen intézkedéseket a következők érdekében 3. Atársaságok számára stabil, a jelenleginél kiegyensúlyozottabb és egyszerűsített adórendszert hozzon létre, mégpedig többek között azáltal, hogy kivezeti a torzító hatású ágazati különadókat. Csökkentse az alacsony jövedelmű munkavállalók adóterhét, egyebek mellett a környezetvédelmi adók hatékonyságának javításával. Különösen az áfacsalások visszaszorítása érdekében erősítse meg az adószabályoknak való megfelelés javítására irányuló intézkedéseket és összességében csökkentse a megfelelés költségeit

Jogszabály szerkezete 1. Cím az intézmény, amelyeik elfogadta a kérdéses normát; megjelöli a norma típusát (rendelet, direktíva, határozat, javaslat); hivatkozási szám, amely három részből áll - évszám, sorozatszám és a Szerződés (ma már EU); azt a dátumot, amikor a normát elfogadták; a norma tárgykörét. 2. Felhatalmazások A kérdéses jogi norma érvényességéhez meg kell jelölni az elsődleges jogi alapot 3. Preambulum és hivatkozások Részletesen l. később 4. Tartalom A norma lényegi része, tartalma cikkere osztott. Mellékletek 5. Záró rendelkezések

IED mint példa A/ Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) B/ Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére, tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére, rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: C/ Preambulum, 48 tétel

(2)A „szennyező fizet” és a megelőzés elvével összhangban az ipari tevékenységekből származó környezetszennyezés megelőzése, csökkentése és, amilyen mértékig csak lehet, megszüntetése érdekében ki kell alakítani a főbb ipari tevékenységek szabályozásának általános kereteit, amely a környezeti károkat elsődlegesen a forrásnál hárítja el, biztosítja a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást, és figyelembe veszi szükség esetén az ipari tevékenység helyszínéül szolgáló hely gazdasági helyzetét és helyi sajátosságait. (3)A levegőbe, vízbe vagy a talajba történő kibocsátások egymástól független csökkentésére vonatkozó, eltérő megközelítések a környezet egészének védelme helyett a szennyezés egyik környezeti elemből a másikba való átkerülését segíthetik elő. Ezért indokolt egy olyan integrált megközelítés kialakítása, amely a levegőbe, a vízbe és a talajba történő kibocsátások megelőzését és csökkentését, a hulladékgazdálkodást, az energiahatékonyságot és a balesetmegelőzést is magában foglalja. Egy ilyen megközelítés hozzá fog járulni az Unióban azonos versenyfeltételek eléréséhez is az ipari létesítmények környezeti teljesítményére vonatkozó követelmények összehangolása révén.

(27)A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló aarhusi egyezménynek (15) megfelelően a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő hatékony részvétele szükségszerű ahhoz, hogy lehetőség nyíljon a nyilvánosság számára az adott határozatok szempontjából lényeges vélemények és aggályok kifejezésére, illetve a döntéshozók számára azok figyelembevételére, növelve ezzel a döntéshozatali folyamat számonkérhetőségét és átláthatóságát, valamint hozzájárulva a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések tudatosításához és a meghozott döntések támogatásához. A nyilvánosság érintett tagjai számára biztosítani kell az igazságszolgáltatáshoz való jogot, hozzájárulva ily módon az emberi egészség és a jólét követelményeinek megfelelő környezetben való élet jogához. (15) (46)Az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek tartalma a korábbi irányelvekhez képest jelentős változtatásnak minősül. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvekből adódik.

D/ elfogadta ezt az irányelvet: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk Tárgy Ez az irányelv az ipari tevékenységekből származó környezetszennyezés integrált megelőzésére és csökkentésére vonatkozó szabályokat határozza meg. Emellett olyan szabályokat tartalmaz, amelyeket a szennyező anyagok kibocsátásának megelőzésére vagy, ahol az nem lehetséges, a levegőbe, vízbe vagy a talajba történő kibocsátások csökkentésére és a hulladék keletkezésének megelőzésére dolgoztak ki a környezet egészének magas szintű védelme érdekében. 10. cikk Hatály Ezt a fejezetet az I. mellékletben meghatározott és – adott esetben – a kapacitásra vonatkozóan ugyanitt megállapított küszöbértékeket elérő tevékenységekre kell alkalmazni. I. MELLÉKLET A 10. cikkben említett tevékenységek kategóriái (Ez az IPPC engedélyezési lista (314/2005. rendelet 2. melléklet))... IX. MELLÉKLET A. RÉSZ A hatályukat vesztett irányelvek és későbbi módosításaik

E/ VII. FEJEZET A BIZOTTSÁG, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 71. cikk Illetékes hatóságok A tagállamok kijelölik azokat az illetékes hatóságokat, amelyek felelősek az ezen irányelvből származó kötelezettségek végrehajtásáért. 72. cikk A tagállamok által benyújtott jelentések (1)... A tagállamok az információt elektronikus formátumban teszik hozzáférhetővé.... (3) A tagállamok január 1-jétől minden évben kimutatást készítenek az ezen irányelv III. fejezetének hatálya alá tartozó valamennyi tüzelőberendezésből származó kéndioxid-, nitrogénoxid- és porkibocsátásról, valamint az ezen berendezésekbe irányuló energia- bevitelről.... (4) A tagállamok január 1-jétől évente jelentik a Bizottságnak az alábbi adatokat:

73. cikk Felülvizsgálat (1) A Bizottság január 7-ig, és azt követően háromévente a 72. cikkben említett információk alapján ennek az irányelvnek a végrehajtását felülvizsgáló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.... A jelentést szükség szerint jogalkotási javaslatnak kell kísérnie cikk A mellékletek módosításai Ezen irányelv rendelkezéseinek a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazíthatósága érdekében... a Bizottság a 76. cikkel összhangban és a 77. és 78. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el. 75. cikk A bizottság eljárása (1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

76. cikk A felhatalmazás gyakorlása (1) A Bizottság felhatalmazást kap a 48. cikk (5) bekezdésében és a 74. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a január 6-tól számított ötéves időszakra.... (2) Mihelyt elfogad egy felhatalmazáson alapuló jogi aktust, a Bizottság arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (3) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit a 77. és a 78. cikk határozza meg. 77. cikk A felhatalmazás visszavonása (1) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 48. cikk (5) bekezdésében és a 74. cikkben említett felhatalmazást cikk A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal szembeni kifogások...

79. cikk Szankciók A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat. Az így előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok e szankciókról január 7-ig, továbbá az azokat érintő valamennyi későbbi módosításról is haladéktalanul értesítik a Bizottságot. 80. cikk Átültetés a nemzeti jogba (1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ITT KÜLÖNBÖZŐ HIVATKOZÁSOK január 7-ig megfeleljenek. A tagállamok ezeket a rendelkezéseket ugyanezen időponttól kezdődően alkalmazzák.... (2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el. 81. cikk Hatályon kívül helyezés...

82. cikk Átmeneti rendelkezések (1) január 7-től alkalmazzák, a III. fejezet és az V. melléklet rendelkezéseinek kivételével. (2) július 7-től alkalmazzák a III. és IV. fejezet és az V. és VI. melléklet kivételével. (3) január 1-jétől alkalmazzák. (4) január 7-ét követően nem alkalmazzák többé a 2001/80/EK irányelvet.... (8) Az 59. cikk (5) bekezdését június 1-jétől kell alkalmazni cikk Hatálybalépés Ezen irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. 84. cikk Címzettek Ezen irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt Strasbourgban, november 24-én.