Tudományfilozófia ETR Kódok: BBN-FIL , FLN Hétfő szoba Rédei Miklós ELTE BTK LogikaTanszék Fogadó óra: Hétfő: szoba Kurzus weblap:

Jegyszerzés: Szóbeli vizsga Irodalom: A Tudományfilozófia tárgyhoz előírt irodalom listája letölthető a honlapomról (pdf formátumban) Az irodalom lista jelenleg változás alatt ! Nem lesz nagy terjedelmű, de az írásokat többször el kell olvasni ! Az előadásokon vetített fileok letölthetők a kurzus weblapjáról Kísérjék figyelemmel a kurzus weblapját !

A kötelező irodalom egy jó része letölthető a Nyitott Egyetem internetes könyvtárából: (Link a honlapomról küzvetlenül elérhető) A nehezen elérhető szövegek egy példánya a könyvtárban elhelyzeve ill. Letölthetők a honlapomról (nagy fileok)! Tanácsos a szövegeket a félév elején beszerezni/összegyűjteni

A félév programja Bevezető előadások (2 előadás) Tudomány és filozófia összefonódása a filozófia történetében Példák: Platon (matematika), Berkeley Newton kritikája, Newton-Leibniz vita (tér és idő), Kant, Bohr-Einstein vita A tudományfilozófia mint önálló filozófiai szakterület kialakulása A tudományfilozófia intézményesülése a 20. században A tudományfilozófia két nagy tradíciója “Bevett nézet”, ill. “post-pozitivista” tudományfilozófia Jelenkori tudományfilozófiai műhelyek és iskolák

A tudomány és filozófia megkülönböztetésének problémája (demarkáció probléma) A demarkáció problémája felmerülésének okai a 19-2 század fordulóján A századforduló tudományos helyzete A matematika és logika szerepének növekedése A matematika mibenléte kérdésének és a tudományos módszer probémájának kiéleződése Az axiomatikus módszer Elemi példán illusztrálva

A logikai pozitivizmus válasza a tudomány és filozófia (metafizika) viszonyára vonatkozó kérdésre A tudomány és filozófia (metafizika) szétválasztásának programja: tudomány = értelmes kijelentések filozófia = értelmetlen “kijelentések” értelmes = igazsága eldönthető tapasztalattal (verifikáció elve) Ha a filozófia (metafizika) értelmetlen, miért van (és keletkezik folyamatosan) mégis?

Karl Popper tudományfelfogása A tudományos állítások igazságáról nem lehet meggyőződni Ezért: Tudomány = ami elvileg megcáfolható (falszifikacionizmus) A cáfolhatóság (falszifikálhatóság) logikája: T elmélet igaz => e fennáll e-t nem tapasztaljuk => T nem igaz A cáfolhatóság (falszifikálhatóság) részletes logikája

Lakatos Imre tudományfelfogása 1. A cáfolhatóság logikája nem az, amit Popper állít, hanem ez: ( T elmélet igaz és T’ elmélet igaz ) => e fennáll e nem áll fenn => (T és T’) nem igaz 2. Tény: a tudományos elméleteket nem vetik el akkor sem, amikor (szigorúan szólva) meg vannak cáfolva (nem igazak) miatt: A Popper-i falszifikálhatósági kritérium (a tudomány és nem tudomány megkülönböztetésére) nem jó, hanem: Elméletek sorozatait (tudományos kutatási programokat) lehet csak minősíteni (haladó-nem haladó) A tudományos kutatási program szerkezete

A tudományos magyarázat Magyaráz-e a tudomány vagy csak leír? Mi történik, amikor tudományosan megmagyarázunk valamit? C. Hempel: Magyarázat két fajta van: Deduktív nomologikus (D-N) magyarázat A megmagyarázandó tényről kimutatjuk, hogy levezethető természeti törvényekből Induktív statisztikus (I-S) A megmagyarázandó tényről kimutatjuk, hogy nagy a valószínűsége A (D-N) magyarázat szerkezete, példák, ellenpéldák

A tudományos elméletek megerősítésének módjai Hogyan támasztjuk alá (konfirmáljuk) a tudományos elméleteket? Mit jelent az, hogy egy megfigyelés (evidencia) megerősít valamely elméletet? C. Hempel: Milyen logikai viszonyban kell állnia egy megfigyelésnek és egy elméletnek ahhoz, hogy a megfigyelés az elméletet alátámassza? Konfirmációs kritériumok Kvalitatív konfirmáció elmélete Konfirmációs (Hempel) paradoxonok Hempel konfirmációs paradoxon értelmezése

A tudomány és a tudományos forradalom T. Kuhn: a tudomány létezésének különböző módjai vannak Serdülőkor Normál (érett) szakasz Kivételes szakasz (forradalom) Az egyes szakaszok azáltal különülnek el, hogy mi a viszonyuk a paradigmához, és élesen különböző jellegzetességekkel bírnak Serdülőkor: kaotikus Normál szakasz: rejtvényfejtés (“favágó” munka) Kivételes szakasz: irracionális Tudománytörténeti példák, az egyes szakaszok részletes jellemzése

A tudásszociológia erős programja Az erős program tudásfelfogása és négy tézise Okság Pártatlanság Szimmetria Reflexivitás L. Laudan erős program kritikája

Valószínűség interpretációk Mi a valószínűség? Mit jelent az az állítás, hogy “Az a esemény valószínűsége p”? A valószínűségszámítás történetének néhány állomása (Pascal, Fermat, Hilbert, Kolmogorov) A valószínűség Klasszikus Relatív gyakorisági Szubjektív értelmezései Néhány érdekes valószínűségszámítási példa