1 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA AZ AKKREDITÁLÓ SZEMÉVEL Dr. Veress Gábor egyetemi tanár Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 2008.augusztus 27.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Prof. Dr. Veress Gábor egyetemi tanár
Advertisements

Dunaújváros, A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGÜGYE Hová tart a külföld? Áttekintés a külföldön megvalósult felsőoktatási minőségről Dr. Veress Gábor.
Az intézményi akkreditáció folyamatábrája. Intézményi akkreditáció második köre (2007) Cél: „…értékelje az eltelt 8 év tevékenységét, de egyben teremtse.
Intézményi akkreditáció 2008 (hogy készüljünk?) MAB 2008 szeptember 19. Topár József.
A felsőoktatási minőségbiztosítás európai A felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjei Szántó Tibor Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság.
AZ EURÓPAI KIVÁLÓSÁG MODELL ÉS SZEREPE AZ EU CSATLAKOZÁSBAN STRATOSZ KIADVÁNY 2003.
LB értékelési módszerek, technikák MAB Budapest, január 22. Topár József.
Az IMIP-ek kötelező felülvizsgálata és kiegészítése
A MAB AKKREDITÁCIÓ értékelési szempontjai Dr. Veress Gábor 1Veress
MINŐSÉGMENEDZSMENT 5. előadás PTE PMMK MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK 2011.
Minőségi oktatás hatékony vezetéssel az európai dimenzióban
Minőségirányítás a felsőoktatásban
2007-es minőségügyi tevékenység BTK. A feladat Önértékelés készítése - szervezeti felépítés - oktatási és kutatási tevékenység személyi és infrastrukturális.
1 Munkatársi képzések a Debreceni Egyetemen HEFOP / /1.0 A képzési programmal és annak megvalósításával kapcsolatos akkreditációs.
Győr, NYME Minőségbiztosítási Bizottság munkaértekezlete Az EFQM modell - rövid ismertetés- Vas Beatrix Minőségfejlesztési és Informatikai Központ.
Minőségbiztosítás és tanúsítás
Munkatársak minőség iránti elkötelezettsége a siker kulcsa Készítette: Taksonyi Bea és Horváth Viktória.
Könyvtárvezetési stratégiák, vezetési típusok
A KÖZPONT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA. Szabvány Ismétlődő műszaki, gazdasági és más feladatok optimális megoldásának MINTÁJA.
Szilágyi Barnabás Minőségi oktatás hatékony vezetéssel az európai dimenzióban HEFOP/2004/3.3.1-P /1.1 NYF MIR rendszere, minőségfejlesztési.
Cseke Istvánné, Szilágyi Barnabás Nyíregyházi Főiskola Minőségi oktatás hatékony vezetéssel az európai dimenzióban HEFOP/2004/3.3.1-P /1.1.
A minőségirányítási rendszerek fejlesztésének aktuális kérdései Dr. Borda Jenő alprogramvezető.
Turcsányi Károly, DSc. egyetemi tanár
Az intézményi akkreditáció feladatai és lebonyolításának rendje
2009. december 8. Pomázi Gyula SZTE felsőoktatási stratégiai szakértő
A fejlesztések hasznosulása az ágazati tervezésben október 18.
Ellenőrzés, visszacsatolás
A Mezőgazdaságtudományi Kar minőségbiztosítási rendszere
Az elektronikus tanulmányi nyilvántartás mint minőségbiztosítási eszköz dr. Princzinger Péter ELTE Oktatási Igazgatóság január 25.
Készítette: Hegyesi- Németh Márta MPI Győr, április 29.
3. hét: az ISO 9001:2008-es szabványnak megfelelő
Emberi erőforrás menedzsment Munkakörök elemzése, tervezése
Szervezeti viselkedés Bevezetés
Minőség menedzsment 6.előadás
Az EEM helye a menedzsmentben
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK (ISO, TQM, HACCP)
LB felkészítő: március
1 NÉHÁNY GONDOLAT AZ (INTÉZMÉNY) AKKREDITÁCIÓ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEIRŐL Dr. Veress Gábor egyetemi tanár MAB, január 22.
LB értékelési módszerek, technikák MAB Budapest, 2007 január 17. Topár József.
Értékelési javaslat az LB tagjai számára Bernáth Lajos.
A MAB főbb tevékenységei Szántó Tibor Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Minőségügyi tájékoztató,
Az intézményakkreditáció eljárásrendje, az LB feladatai
Mottó: A tudás gyakorlatban történő alkalmazása
Záró konferencia Dr. Bíró Zoltán.
© Veress, Záró konferencia június „Partnerközpontú önértékelési modell a foi humánerőforrásainak fejlesztéséért” Eredmények az EU ajánlások.
Farkas Katalin – Vilmányi Márton június 15.
Minőségstandardok a PSZ-ek működésében?
MINŐSÉG A SZAKFELÜGYELETBEN
Projekt eredményeinek disszeminációja – 2. és 12. fejlesztési elem ÁROP- 1.A „Szervezetfejlesztés a konvergencia régióban lévő önkormányzatok számára”
INTÉZMÉNYI KÖR NYILVÁNTARTÁS AKKREDITÁCIÓ ENGEDÉLYEZÉS.
Kutatás, fejlesztés és innováció az oktatásban: javaslat egy ágazati innovációs stratégiára Halász Gábor Innováció az oktatásban Szakmai konferencia.
Az önkormányzati feladatellátást támogató informatikai infrastruktúra felülvizsgálata (ÁROP-1.A „Szervezetfejlesztés megvalósítása a.
Emberi Erőforrás Menedzsment Bevezetés
2009/2010. tanév Pestszentimre Ady Endre Utcai Általános Iskola.
VÁLTOZÁSOK AZ ISO 9001 SZABVÁNYBAN 2015.
A közszolgáltatásokra kifejlesztett általános együttműködési modell GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL Gyál, szeptember 30.
2003. A környezeti helyzetfelméréstől a környezetirányítási rendszer auditálásáig Dr. Szegh Imre.
Minőségmenedzsment a felsőoktatásban UNI-EFQM Vas Beatrix ügyvivő szakértő Minőségfejlesztési és Informatikai Központ
1 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE Dr. Veress Gábor egyetemi tanár.
1 Szervezet és minőség 2. előadás 1. 2 Az előadás tartalmi elemei Alapfogalmak A minőségfejlesztés jogszabályi háttere Minőségfejlesztési megközelítések.
1 SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL (SZÖM) 1 2 A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL Komplex eszköz a teljes körű intézményi önértékeléshez, és ez által az.
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TERVEI 2008
Az ISO 9001 jelenlegi helyzete
3. hét: az ISO 9001:2008-es szabványnak megfelelő
SZAKKÉPZÉSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZER (SZMBK) 11. előadás
A képesítési keretrendszer a felsőoktatás szempontjából
Králik Tibor igazgató, minőségfejlesztési szakértő
Egészségügyi ellátás tárgyi és humán erőforrás feltételeinek szabályozása.
Az SZMBK Intézményi Modell
Az ÁFSZ minőségirányítási rendszerének kialakítása
Előadás másolata:

1 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA AZ AKKREDITÁLÓ SZEMÉVEL Dr. Veress Gábor egyetemi tanár Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 2008.augusztus 27.

2 MI A MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS? kötelező, értelmetlen adminisztráció? bürokrácia? papírtigris? hasznos szemlélet, módszer? MI A MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS LÉNYEGE? holnap jobban akarjuk csinálni, mint ma!

3 ÉRTELMES (CÉLIRÁNYOS) ÉLET mi a célom, kit szolgáljak (érdekeltek)? mit csináljak, hogyan csináljam? mi a cselekedetem eredménye? (mérés) elértem a célomat? mit tegyek, hogy még jobb legyen?

4 SZABÁLYOZÁSELMÉLET irányítási cél beavatkozás mérés szabályozó döntés: mért érték és a cél eltérése beavatkozás

5 MIT JELENT A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS? AMIT CSINÁLUNK, AZT EGYRE JOBBAN CSINÁLJUK! „ösztönös” minőségbiztosítás „tudatos” minőségbiztosítás –célok (kinek az érdekében?) –rögzített folyamatok –megfigyelések –tökéletesítő intézkedések formális minőségbiztosítás

6 MIT VIZSGÁL EGY ÉRTELMES (MINŐSÉGÜGYI)LÁTOGATÓBIZOTTSÁG TAG? akarjuk jobban csinálni? vannak célok? vannak szabályozott folyamatok? vannak mérések, megfigyelések? van-e elemzés, döntés? van-e tökéletesítő beavatkozás?

7 MAB „KÖVETELMÉNYEK” ÚTMUTATÓ (2007.OKT.16.) INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓ 1.Intézményi, kari szintű vezetés és szervezet 2.Oktatás-, kutatásvezetés és -fejlesztés 3.Minőségbiztosítás és -fejlesztés

8 MAB „KÖVETELMÉNYEK” csak javaslat ! bármilyen „önértékelés”! de: adatokkal alátámasztott állítások

9 ÖNFELMÉRÉS („ÖNÉRTÉKELÉS”) (self) assessment minőségi díj alapú MBNQA EQA-EFQM NMD FMD ISO 9004 A melléklet egyéb, pl CSWOT MAB ajánlás

10 MAB „KÖVETELMÉNYEK” koncepció 1. Intézményi, kari szintű vezetés és szervezet 1.1 Az intézmény küldetése, jövőképe és stratégiája, az intézményfejlesztési koncepciók és tervek megalapozottsága, átláthatósága Az intézmény szervezete, működtetése, nyilvánossága Humánerőforrás (oktató/kutató/alkalmazott) tervezés, fejlesztés Az intézmény infrastrukturális feltételei, képzési kapacitása A működés pénzügyi, gazdálkodási feltételei Kompetencia és felelősségi körök megosztása Regionális funkció, hazai és nemzetközi kapcsolatok.

11 MAB „KÖVETELMÉNYEK” értékelési szempontok 1. Intézményi, kari szintű vezetés és szervezet döntési rendszer a források elosztása a személyi kiválasztás külső kapcsolatok

12 MAB „KÖVETELMÉNYEK” koncepció 2. Oktatás-,kutatásvezetés és -fejlesztés 2.1. Oktatásszervezési koncepciók és tervek, azok megalapozottsága, időtállósága. A képzési program folyamatmenedzselése Kutatási – fejlesztési – innovációs stratégia és gyakorlat Oktatás és kutatás koordinációja. Az oktatás, az oktatásfejlesztés, valamint a kutatás – fejlesztési (K+F) munkák összhangja.

13 MAB „KÖVETELMÉNYEK” értékelési szempontok 2. Oktatás, - kutatásvezetés és -fejlesztés a hallgatók segítése oktatáson kívüli eszközökkel a kutatás és az oktatás kapcsolata a hallgatók részvétele az oktatás segítése adminisztrációval, infrastruktúrával javaslatok a stratégia kialakítására

14 MAB „KÖVETELMÉNYEK” koncepció 3. Minőségbiztosítás és - fejlesztés (Az ESG alapján a MinBiz. által javasolt értékelési szempontok) 3.1. Minőségpolitika, -stratégia és eljárások a minőség biztosítására Képzési programok indítása, követése, rendszeres belső értékelés A hallgatói teljesítmények értékelése Az oktatói minőség biztosítása Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások Belső információs rendszer Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása.

15 A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS POLITIKÁJA ÉS ELJÁRÁSAI (ESG 1.1) A képzési programok minőségbiztosítási rendszere a minőségbiztosítás célrendszere (minőségpolitika) –szándékok –eszközök –megvalósítás módja a minőségbiztosítás eljárásrendszere –felelősség és hatáskör –oktatás és kutatás kapcsolata –a hallgatók bevonása –a célok megvalósításának figyelemmel kísérésének felülvizsgálatának eljárásrendje

16 A KÉPZÉSI PROGRAMOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA (ESG 1.2/1) A képzési programok tervezése és felügyelete a végzettekkel szembeni igények meghatározása előrebecslés és beválás alapján a képesítési követelmények meghatározása az igények és az értékrend alapján a képzési program meghatározása a képesítési követelmények alapján

17 A KÉPZÉSI PROGRAMOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA (ESG 1.2/2) A képzési programok minőségbiztosítása a képzési programok engedélyezési eljárása a hallgatók előrehaladásának követése szabályozott visszacsatolások az érdekeltektől szabályozott időszakos felülvizsgálat

18 A HALLGATÓK (TELJESÍTMÉNYÉNEK) FELMÉRÉSE (ESG 1.3.) A hallgatók képességének, képzettségének, teljesítményének felmérésére, értékelésére (assessment) szolgáló módszerek (osztályozás, tesztek, stb.) A hallgatók felmérésére szolgáló eljárások, módszerek a képzési program követésére alkalmasak a képesítési követelmények teljesülésének követésére alkalmasak szakszerűek következetesen alkalmazottak szabályzatokban rögzítettek közzétettek.

19 AZ OKTATÓGÁRDA MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA (ESG.1.4.) A hallgatók oktatásában résztvevők minősítettek és kompetensek teljes mértékben ismerik és értik az oktatott tárgyat a tudás átadására képességgel és tapasztalattal rendelkeznek a hatékony hallgatói megértésre képességgel rendelkeznek a teljesítményükre vonatkozó visszacsatolásokhoz hozzáférhessenek Az oktatók minőségének biztosítása érdekében alkalmas felvételi és kinevezési eljárások továbbképzési lehetőségek megbecsülés a gyenge oktatók fejlődésére lehetőség vagy felmentés

20 A HALLGATÓK TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSA (ESG 1.5.) A hallgatók tanulásának támogatására hozzáférhető erőforrások: megfelelőek és rendelkezésre állnak minden felkínált program számára Ennek érdekében eljárásrend az erőforrások könyvtárak informatikai eszközök tutorok, tanácsadók stb. tervezésére, figyelemmel kísérésére, felülvizsgálatára és a szolgáltatások tökéletesítésére.

21 INFORMÁCIÓS RENDSZER A KÉPZÉSI PROGRAMOK HATÉKONY MENEDZSELÉSÉRE (ESG1.6.) Biztosítani kell a képzési programok hatékony menedzseléséhez szükséges releváns információk –gyűjtését –elemzését és –használatát. Az információs rendszernek tartalmaznia kell legalább –a hallgatók előmenetele és boldogulási aránya –a végzettek elhelyezkedhetősége –a hallgatók programokra vonatkozó elégedettsége –az oktatók hatékonysága –a hozzáférhető erőforrások és költségeik –kulcs teljesítménymutatók, stb.

22 A KÖZVÉLEMÉNY TÁJÉKOZTATÁSA (ESG 1.7.) A felkínált programokra vonatkozó részrehajlás nélküli, tényszerű, naprakész információk szabályozott közzététele. Célja „a fogyasztóvédelem,” a közérdekű adatok nyilvánossága.

23 AZ (INTÉZMÉNYI) AKKREDITÁCIÓ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEI Összefoglalás a lényeget jól tükrözi az ENQA –ESG a képzési programok (1.2), a kapcsolódó hallgatói felmérések (1.3.), az oktatók minőségbiztosítása (1.4.) és a tanulás-támogatás (1.5.) minőségbiztosítási rendszere (1.1) megfelelő információs rendszerrel (1.6.) a közvéleményt tájékoztatva (1.7.) a kutatás minőségbiztosítása?

24 SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS Összefoglalás 3 fejezet 1. és 2. felépítése vagylagos 3. felépítése 7 alfejezet átfedések  kereszthivatkozások tömör fogalmazás tényekkel részletek a mellékletekben kívülálló értse rokonértelmű szavak kerülése

25 A KÉPZÉS MINT SZOLGÁLTATÁS közös szolgáltatási rendszer! kiinduló állapot: képzési rendszer oktatók bemenetek: hallgatók (beszállított termékek) külső körülmények mérés szabályozás: folyamatszabályozás hallgatók megfelelősége végállapot: képzési rendszer oktatók kimenet: hallgatók cél – igénykielégítés : helytállás

26 AZ INTÉZMÉNY CÉLRENDSZERE kultúra, értékrend küldetésnyilatkozat, jövőkép alaptevékenységek képzés (szakonként) kutatás (projektenként) szolgáltatások: cél-igénykielégítés! alaptevékenységek érdekeltjei alaptevékenység érdekeltjeinek igényei, elvárásai (intézmény politikája, minőségpolitikája)

27 AZ INTÉZMÉNY CÉLRENDSZERE (folytatás) alaptevékenységek politikája, minőségpolitikája alaptevékenységre vonatkozó stratégia alaptevékenységre vonatkozó éves minőségcélok

28 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERVEZET rektor (intézményi minőségpolitika) felelősség, hatáskör, munkaköri leírások minőségbiztosítási bizottságok minőségügyi vezető szakonként, projektenként minőségügyi megbízott belső auditorok

29 A (SZAKONKÉNTI) KÉPZÉS MINŐSÉGSZABÁLYOZÁSA a képzési folyamat leírása a képzési folyamatban érdekeltek a képzési folyamat minőségpolitikája a képzési folyamat mérése folyamatjellemzők, teljesítményjellemzők megfelelőségmegállapítások elégedettség, minőségmutatók a képzési folyamat folyamatszabályozása a képzési folyamat megfelelőségszabályozása a képzési folyamat minőségszabályozása

30 A SZAK/KAR/INTÉZMÉNY MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE minőségbiztosítási rendszer (dokumentációs rendszer) a vezetőség felelőssége erőforrásgazdálkodás (támogató tevékenységek) alaptevékenységek szabályozási rendszer

31 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉGEK a rendszer működtetése minőségügyi oktatás minőségügyi belső audit minőségügyi vezetőségi átvizsgálás