Készítette: Podolyák Tímea Verdi és Erkel Készítette: Podolyák Tímea

Giuseppe Verdi Verdi 1813-ban született egy Le Roncole nevű falucskában. Tizenkét éves korára kinevezték a helyi templom orgonistájának. 1836-ban feleségül vette Margherita Barezzit. 1838-ban meghalt a lánya, 1839-ben meghalt a fia, 1840-ben pedig a felesége. Ez nagyon megviselte. 1842-ben megírta a Nabucco-t, ami nagy sikert aratott. Giuseppina Strepponi-val kötött később házasságot 1859-ben. Gyerekük ugyan nemszületett, azonban örökbefogadták Verdi egyik unokatestvérének árvaságra jutott gyermekét, Maria Filoménát. Öt éviga az olasz szenátus tagja

 Mintagazdasággá fejlesztett hatalmas birtokán, amelyet műveinek jövedelméből vett, nincsteleneknek adott munkát, s a parasztokat arra tanította, hogyan kell termővé tenni a nehezen művelhető, köves földet. Végrendeletében rokkant zenészekre hagyta vagyonának tekintélyes részét. 1901-ben halt meg szélütésben. 30 operája közül a legismertebbek: Nabucco, Rigoletto, A trubadúr, Traviata, Álarcosbál, Don Carlos, Aida, Otello, Falstaff

Verdi szülőháza

Verdi arcképe

Verdi második felesége

Verdi aláírása

Verdi: Nabucco: Rabszolgák kórusa http://www.youtube.com/watch?v=OIpkUf5eF0c

Erkel Ferenc Fejes Bence Született 1810 november 7-én Gyulán. Magyar származású zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakknagymester. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és a zeneszerzéssel is megpróbálkozott. A Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó Körnél dolgozott karnagyként.  1837-ben a Pesti Magyar Színházhoz, a későbbi Nemzeti Színházhoz került előbb ügyelői, majd első karmesterként.  1840-ben írta meg első operáját, a Bátori Máriát. A szövegkönyv szerzője Egressy Béni.  1844-ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot. Vezetésével alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amelyet számtalan esetben vezényelt.  Bánk bán című operáját, amely egyben pályájának csúcsát is jelentette. Közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál (1875), amelynek ezután tíz éven át igazgatója és zongoratanára volt. Az Operaház főzeneigazgatója lett. Erkel nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. Neves sakkozó volt, az 1864-ben alakult Pesti Sakk-kör egyik alapítója.

Erkel szülőháza

Erkel kézírása, képe és sírja.

Erkel Ferenc: Hunyadi László: Palotás http://www.youtube.com/watch?v=dhk1IPExjnk

Verdi: Nabucco Verdi egyik leghíresebb operája 4 felvonásos Szövegkönyvét Temistocle Solera írta Anicet- Bourgeois és Francis Cornu bibliai témájú története alapján. Ősbemutatójára 1842. március 9-én került sor a milánói Teatro alla Scalában.  Magyarországon 1847. január 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban. A Nabucco premierjének hatalmas sikerével Verdi az európai zeneszerzők élvonalába került. A darab leghíresebb kórusműve a Va' pensiero(Zsidók kórusa), mely hazafias szövege miatt az olaszok egyik kedvelt dala lett az 1848-as forradalom során. A címszereplő II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király.

A történet: Játszódik Jeruzsálemben és Babilonban, i.e. 578-ban. Nabucco babilóniai király elfoglalja Jeruzsálemet, leromboltatja a várost, és Salamon templomát, a zsidó népet pedig fogságba hurcoltatja. Nabuccónak két lánya van: Fenena és Abigél. Fenena szerelembe esik egy zsidó fiúval, Izmaellel, aki megmentette az életét. Abigélről kiderül, nem Nabucco leszármazottja, így nem jogosult a trón öröklésére. Abigél mégis elhatározza, hogy átveszi az uralmat. A sors kedvez neki, mert Nabucco istennek kiáltja ki magát, ekkor egy villámcsapás sújt le rá, és ettől elméje megzavarodik. Abigél a hatalom birtokában halálra szánja a zsidókat, és velük Fenenát is, aki az ő oldalukon áll. Az ítéletet megerősítteti a zavart elméjű királlyal is. Nabucco azután egy világos pillanatában rádöbben, mit tett. Végső kétségbeesésében a zsidók istenéhez imádkozik, aki meggyógyítja, és visszaadja régi erejét. Még időben meg tudja akadályozni Fenena feláldozását Baál oltárán. Abigél megmérgezi magát. A király visszaadja a zsidók szabadságát, hazatérhetnek országukba.

Erkel Ferenc: Hunyadi László A Hunyadi László Erkel Ferenc háromfelvonásos operája. Szövegkönyvét Egressy Béni írta Tóth Lőrinc Két László című drámája alapján. Ősbemutatójára 1844. január 27-én került sor a pesti Nemzeti Színházban. Szereplők: V. László, Magyarország királya tenor Cillei Ulrik, a nagybátyja, Magyarország kormányzója (basszbariton) Szilágyi Erzsébet, Hunyadi János özvegye (szoprán) László, a fia (tenor) Mátyás, a fia (szoprán) Gara Miklós, Magyarország nádora (bariton) Gara Mária, a leánya (szoprán) Szilágyi Mihály, Erzsébet fivére (basszus) Rozgonyi, a Hunyadiak híve, a király tisztje (bariton) Hadnagy (tenor) Egy nemes (tenor)

A történet: Az opera Hunyadi János nándorfehérvári győzelem utáni halálától László lefejeztetéséig dolgozza fel a magyar történelem eseményeit. A fiatal és gyenge kezű uralkodó, V. László Czilley Ulrik grófot nevezi ki kormányzónak. Hunyadi László katonái elfogják Czilley követét, akit Brankovics György szerb fejedelemhez küldött a két Hunyadi fiú fejvételének ígéretével. Ennek következtében, amikor Nándorfehérvárra érkezik a király Czilleyvel a vár kulcsainak átvételére, László csak őket engedi be a várba, a kísérő katonaság előtt bezárják a kapukat. V. László ijedségét látva, Czilley teljhatalmat kér a királytól és megszervezi Hunyadi László megöletését. Rozgonyi, Hunyadi László hű híve, felfedi az aljas tervet, ezért Hunyadi hívei szóváltás után felkoncolják Czilleyt. A megrettent király bántatlanságot ígér, sőt temesvári látogatásakor kéri Szilágyi Erzsébetet, Hunyadi János özvegyét, hogy fogadja fiának, és ezzel a két Hunyadi fiú testvérének is. A király az ott adott fogadáson meglátja Máriát, Hunyadi László jegyesét, Gara nádor lányát, és első pillantásra beleszeret. Gara nádor aljas tervet sző, hogy hatalmi törekvéseit megvalósítsa. Pártütéssel vádolja Hunyadit, és lánya kezét V. Lászlónak ígéri, így kényszerítve ki Hunyadi László halálos ítéletét. A fiatal jegyesek budai menyegzőjén fogatja el Gara a király nevében Hunyadit, és börtönbe vetteti. Mária lefizeti az őrt, hogy László menekülni tudjon, de ő ártatlanságán bízva, elutasítja a szökést.  A budai Szent György téren felállított vérpadon a hóhér három csapása után is sértetlen maradt Hunyadi, de Gara intésére negyedszer is most már halálos csapással súlyt le a bakó.