A Visegrádi - hegység

A Visegrádi-hegység a Dunakanyarban - a Duna jobb partján- fekvő hegyvonulat, amely földrajzilag az Északi-középhegység része, geopolitikai szempontból viszont többnyire a Dunántúli-középhegységhez sorolják. A mintegy 250 km2 -nyi hegység a Duna és a Dera-, valamint a Szentléleki-patak között helyezkedik el

A Visegrádi-hegység szorosan összefekszik a magasabb és jóval kiterjedtebb Pilissel (ezért a turistatérképek is együtt említik) ám kőzeteinek különbözősége révén attól szerkezetileg merőben különbözik (a Pilis jól karsztosodó mészkőből és dolomitból, a Visegrádi-hegység andezitből épül fel).

Kialakulása: A földtörténet újkorában, 60-70 millió évvel ezelőtt az eocén időszakban elöntötte hazánkat a tenger, melyből szigetként emelkedett ki a Dunántúli-középhegység. Az éghajlat egyre hűlt, a miocén vége felé a tenger beszűkült és több kisebb medencére esett szét. E részmedencék egyike volt a pannon beltenger. Ekkor érkeztek meg mai helyükre a lemezdarabok, és szubdukciós folyamatok kezdtek lejátszódni. A szubdukciós környezetben, az alábukás mentén aktív vulkáni tevékenység indult meg. Ekkor jöttek létre az Északi-középhegység andezit és riolit vulkánjai, többek között a Visegrádi-hegység. (A Visegrádi-hegység a Kárpátok belső vulkáni ívének tekinthető). A vulkanizmus a nyugati részen kezdődött 18-19 millió éve (a Visegrádi- és a Börzsöny-hegység területén) és kelet felé haladt, Tokaj környékén 9-10 millió éve fejeződött be. A Visegrádi-hegység vulkáni kőzetei a Pilisben ma is megtalálható mészkőre rakódtak le. Tehát a miocén vulkánok kb. 10 millió éve kialudtak, ugyanis ekkor (pliocén időszak) megkezdődött a pannóniai-medence kialakulása. A Szentendre-Visegrádi andezithegység ekkor még összefüggött a Börzsönnyel.

Kőzetei, felépítése Az eredendően főleg andezit-agglomerátumból és andezittufából, valamint kevés andezites lávakőzetből álló sztratovulkáni vidék törések mentén feldarabolódott, és az így létrejött rögök különböző mértékben kiemelkedtek, vagy lesüllyedtek. Ennek megfelelően különböző mértékben, de általában jelentősen lepusztultak. A felszíni vizek és a fagy munkájának eredményeképpen völgyek alakultak ki. A puha tufában magas, függőleges falak, a víznek ellenálló keményebb lávarétegeken pedig zúgók, vízesések alakultak ki. A hegység legnyugatibb részén néhány kisebb dolomitrög is van (pl. az esztergomi Várhegy).

Dobogó-kő A Visegrádi-hegység vulkanikus hegyvonulatai közül legmagasabbra Dobogó-kő emelkedik. Pilisszentkereszttől északra, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontján, a Balti-tenger szintje felett 699,746 méter magasan fekszik, Budapest és Esztergom között, nagyjából félúton. Tetejéről kiváló kilátás nyílik a Duna-kanyarra, sőt, tiszta időben a Magas-Tátra is kivehető. Dél felé lankásan emelkedik, észak felé viszont meredek sziklafalak és ezekbe vágott völgyek vannak. Dobogókő mint település Pest megyében található, Pilisszentkereszthez tartozik. Állandó lakosainak száma 133 fő.

A Visegrádi-hegység barlangjai A Visegrádi-hegységben eddig 75 természetes keletkezésű nem karsztos barlangot és 7 barlangnak mondott mesterséges üreget ismertünk meg. A barlangok döntő többsége 63 db alakult andezit-agglomerátumban, 10 db andezittufában és 2 db kompakt andezitben.

A Visegrádi-hegység 10 métert meghaladó természetes barlangjai: 1.       Sas-kövi-barlang                        andezittufa                        Szentendre            63          2.       Vasas-szakadék I. sz. bg.           andezit-agglomerátum         Szentendre           50          3.       Apát-kút-völgyi-barlang              andezittufa                        Visegrád               40   4.       Vasas-szakadék III. sz. bg.         andezit-agglomerátum        Szentendre            29,5     5.       Vasas-szakadék IV. sz. bg.         andezit-agglomerátum        Szentendre            25       6.       Vasas-szakadék II. sz. bg.          andezit-agglomerátum         Szentendre            25       7.       Ötlyukú-barlang                          andezit-agglomerátum        Dömös                  18,5    8.        Kőtorony-alatti-barlang              andezit-agglomerátum        Dömös                  16       9.        Domini-barlang                          andezittufa                        Pomáz                   15,9    10.      Dömörkapui-barlang                  andezit                             Szentendre             13       11.      Hársas-zsomboly                       andezit-agglomerátum         Visegrád                10,5   12.      Varga-lyuk                                andezit-agglomerátum         Pilisszentkereszt     10       13.      Tűfok-barlang                            andezit-agglomerátum         Esztergom             10       A Visegrádi-hegység 75 természetes keletkezésű nem karsztos barlangjának hossza összesen 512 m, a 7 mesterséges üregé pedig 513 m. A hegység nem karsztos barlangjaiban leggazdagabb települések: Dömös 24, Pomáz 18, Szentendre 9 barlanggal.

A Rám szakadék Rám-szakadék Dobogókő és Dömös között, mintegy 1 km hosszan húzódik. Hazánk egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja, természeti látványossága.

Vízrajz A térség vízrajzát alapvetően a Duna(A visegrádi Duna-szorost utólagos folyóvízi tevékenység alakította ki.) határozza meg. A Visegrádi-hegységben a vulkanikus kőzetek nem engedik át oly könnyen a vizet (ellenben például a mészkővel), így ez a vidék alkalmasabb a patakok kialalkulására. Ezek a patakok kis vízhozamúak és mind a Dunába folynak. A hegységben számos forrás is fakad.

A Visegrádi-hegység növényzete A Visegrádi-hegységre (és a Pilisre) is jellemző a zárt erdőtakaró. Közöttük sok a tisztás és a virágos rét. Uralkodó fafajok a bükk és a tölgy. Az aljnövényzet a tölgyerdőkben gazdagabb, mint a lényegesen kevesebb fényt átbocsátó bükkösökben. A fagyal, a galagonya, a kökény, a szeder általánosan elterjedt az erdők aljnövényzetében.

A hegység névadója: Visegrád (németül Plintenburg) város Pest megyében A hegység névadója: Visegrád (németül Plintenburg) város Pest megyében. Magyarország egyik legkisebb, és egyben egyik legrégibb városa. Népszerű kirándulóhely, régészeti jelentősége kiemelkedő. A Dunakanyarban, a Duna folyam jobb partján, Budapesttől északra 30 km-re található, a Visegrádi-hegységhez tartozó hegyek koszorújában. A Várhegy 328 m magas. Területe: 33,27km² Népessége: 1718fő (2005)

A fellegvár

VÉGE