Tudásmegosztás 2. szint – Szakmai Nap szikszó, 2014. december 3. Szikszó település önkormányzati szervezetfejlesztése a hatékonyabb működés érdekében Tudásmegosztás 2. szint – Szakmai Nap szikszó, 2014. december 3. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0023

Résztvevő önkormányzatok Projektgazda: Szikszó Város Önkormányzata Meghívott települési önkormányzatok Abaújlak Községi Önkormányzat Alsóvadász Községi Önkormányzat Aszaló Községi Önkormányzat Gagybátor Községi Önkormányzat Gagyvavendégi Községi Önkormányzat Halmaj Községi Önkormányzat Hernádkércs Községi Önkormányzat Homrogd Községi Önkormányzat Kupa Községi Önkormányzat Léh Községi Önkormányzat Nagykinizs Községi Önkormányzat Selyeb Községi Önkormányzat

Tartalomjegyzék ALAPADATOK 4 Lakossági igényfelmérés 7 ÁROP-1.A.2. felülvizsgálata 17 Költségvetési helyzet értékelése 19 Támogató infrastruktúra, intézményirányítási modell 25 Feladat-ellátási modell kidolgozása 36 Települési közszolgáltatások összehangolása 48 Funkcionális tevékenységek térségi szintű modellje 52 Humán erőforrás kapacitásgazdálkodás 58 Horizontális szempontok 66

Alapadatok • A projekt időtartama: • A projekt elnevezése: 2013. december 19. – 2014. december 31. • A projekt elnevezése: Szikszó Város szervezetfejlesztése a hatékonyabb működtetés és a költségcsökkentés jegyében • Lebonyolító: Vanin Kft.

Alapadatok • A projekt célja: • Magyary Program Önkormányzati feladatkörök tekintetében a szükséges változások felmérésének, megtervezésének, megvalósításának és az eredmények visszacsatolásának támogatása. Az önkormányzatok költségcsökkentésének, hatékonyságnövelésének módszertani és gyakorlati támogatása annak érdekében, hogy a megváltozott feladat-ellátási rendben és finanszírozási környezetben is ésszerűen és fenntarthatóan szervezett szolgáltatáskínálattal, kötelező és önként vállalt feladatokkal vegyenek részt. • Magyary Program A közigazgatás fejlesztése – kapcsolódás a projekttel: beavatkozási területek

Kötelező és választható tevékenységek Feladat Szervezet Eljárás Személyzet A települési közszolgáltatások összehangolása Funkcionális ellátási modell vizsgálata Támogató infrastruktúra és a szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata ÁROP pályázat felülvizsgálata Feladat ellátási és finanszírozási modell kidolgozása A költségcsökkentés, hatékonyságnövelés stratégia kidolgozása Intézkedések tanácsadói támogatása, nyomon követése Térségi feladat-ellátási modell kialakítása Humán erőforrás kapacitásgazdálkodás felülvizsgálata Szakmai és támogató folyamatok felülvizsgálata VIR CAF A közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettség felmérés

Lakossági igényfelmérés A kutatás célja A lakosság körében átfogó felmérés és elemzés készítése a közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségről és felmerülő igényekről. Módszere Telefonos kérdőíves felmérés két alkalommal Kétszer 290 fő (reprezentatív minta) Településen lakó 18 év feletti lakosok Telefonos megkeresés 2014 január és október hónapban

Lakossági igényfelmérés A tevékenység eredménytermékei: Lakossági elégedettség és igényfelmérés módszertan Két közvélemény felmérés Az eredmények értékelése A tevékenység részletes eredményei:

Az önkormányzat életminőség fejlesztésére irányuló tevékenységének megítélése enyhén csökkent 1. Az önkormányzat életminőség fejlesztés érdekében tett munkájának megítélése és ennek változása az érvényes választ adók százalékában (január, október) Értékelés módja: 1-10-es skála

Szikszó kiemelt szerepvállalása a hátrányos helyzetűek megsegítésében magas támogatottságot élvez 2. Egyetért Szikszó kiemelt szerepvállalásával a hátrányos helyzetűek megsegítésében? Egy következő kérdésben arra kértük a válaszadókat, válaszoljanak arra a kérdésre, hogy egyetértenek-e Szikszó kiemelt szerepvállalásával a hátrányos helyzetűek megsegítésében. Noha a kérdés első pillantásra talán egyszerűnek, a válaszok pedig eléggé kiszámíthatónak tűnhetnek, mégis, az eldöntendő kérdésre érvényes választ adók majd’ negyede nemlegesen válaszolt (19. ábra). Ez egyrészt betudható lenne annak is, hogy félreértve a kérdést, a település vezetőségének e téren nyújtott eredményeiről mondtak ezáltal véleményt, azonban a magyarázat más lehet. Mint majdnem minden kérdés kapcsán, itt is lehetőséget adtunk arra, hogy megkérdezetteink válaszukat bővebben is kifejthessék. Az e kérdés kapcsán nemleges választ adók közül e helyen többen is éltek a lehetőséggel, hogy néhány szóban árnyalják a választásukat. A válaszadók többsége úgy vélte, hogy csak az arra érdemeseknek járna a hátrányos helyzetűeket megillető támogatás, illetve többen említették, hogy a támogatások sokszor nem a megfelelő mértékben és célra állnak rendelkezésre. Többen vélekedtek úgy, hogy pénzbeli támogatás helyett munkahelyhez és megfelelő lakhatási körülményekhez kellene juttatni a rászorulókat. Így e válaszadók azért nem támogatják a kiemelt szerepvállalást, mert a szerepvállalás aktusa helyett annak tartalmával nem értenek egyet (20. ábra). 67% Értékelés módja: Igen – Nem (számszerű adat)

A Szociális bolt támogatottsága magas 3. Szívesen vásárolna szociális boltban? A kérdőívezés során arra kértük a válaszadókat, hogy értékeljék a településen tervezett szociális bolt létrehozásának ötletét. A kérdés úgy hangzott, szívesen vásárolna-e a megkérdezett a szociális boltban. E kérdést feltettük nem csak azoknak, akik részesülnek valamilyen fajta szociális támogatásban, hanem valamennyi válaszadónknak. Az elemzés során azonban külön kezeljük ezt a két csoportot. Mint az a 21. ábra esetén látszik, a szociális támogatásban részesülők mindösszesen 12-en voltak, így összehasonlításuk a szociális támogatásban nem részesülőkkel statisztikai értelemben nem lehetséges. Változás azonban a munka lezárását megelőzően készített gyorsjelentésben foglaltakhoz képest, hogy mindkét táborban jóval többen vannak a szociális boltban vásárolni szándékozók, így a szociális bolt ötletét támogatók, és összességében a városban a szociális bolt támogatottsága kétharmadosnak mondható. Akik nemmel válaszoltak, általában feltételhez kötötték választásukat: ha könnyen megközelíthető, olcsó és jó minőségű áruk lesznek, hátrányos helyzetűként valószínűleg igénybe vennék a szolgáltatást. Értékelés módja: Igen – Nem (számszerű adat)

Az inkubátorház támogatottsága magas 4. Inkubátorház megítélése Az inkubátorház vállalkozástámogató feladatának megítélésekor annak fontosságát a válaszadók 7,39-es átlagértékkel jellemezték, a leggyakoribb válasz erre a kérdésre a 8-as érték volt, vagyis ismét egy alapvetően igen népszerű programról beszélhetünk. A különböző demográfiai háttérváltozók mentén vizsgálva az derül ki, hogy a legnagyobb támogatottsága a felsőfokú végzettségűek körében tapasztalható, amennyiben a munkaerő-piaci státust vesszük alapul, az inkubátorház a munkanélküliek körében végez az élen, míg a vállalkozók körében kapja a legalacsonyabb pontszámokat (nem számítva a gyes-en lévőket és a háztartásbelieket, akik elenyésző számban találhatók a mintában). Fontos lehet megjegyezni tehát, hogy az inkubátorház, noha a vállalkozásokat ösztönzi, elsősorban a munkanélküliek körében talál leginkább hívekre, talán azért, mert ők bíznak leginkább abban, hogy e helyzetükből segíthet kitörni az intézmény. A vállalkozásösztönzés kapcsán a vállalkozók sokkal kevésbé optimisták. A jövőben érdemes lehet az ő problémáikra fókuszált megoldásokat is találni az inkubátorház keretei között, hogy annak létéből a helyi vállalkozói réteg is valamilyen formában profitálni legyen képes. Szintén az inkubátorház kapcsán fontos kiemelni a szolgáltatásból részesülők eddigi elenyészően alacsony számát. Mindösszesen 6-an nyilatkoztak úgy, hogy részt vettek az inkubátorház bármely tanfolyamán. Ők kivétel nélkül elégedettek voltak a tanfolyammal, azonban kiemelt figyelmet kell szentelni annak, hogy a közeljövőben többeknek is lehetősége legyen a programon, tanfolyamon történő részvételre. Értékelés módja: 1-10-es skála

A távmunka lehetőségre nagy igény mutatkozik 5. Élne-e a távmunka lehetőségével? Értékelés módja: Igen – Nem (számszerű adat) 49% A távmunkaprogram lehetősége felkeltette válaszadóink figyelmét, az e kérdésre érvényes választ adók 63%-a nyilatkozott úgy, hogy amennyiben megteremtődne a lehetőség, hogy a település által üzemeltetett távmunka központon keresztül végezhesse munkáját, élne ezzel a lehetőséggel. Ez a szám azt jelenti, hogy akár a felnőtt lakosság kétharmada is csatlakozna egy ilyen programhoz, ami óriási aránynak számít. A válaszadók egy jelentős része (az összes megkérdezett ötöde, főleg nyugdíjasok) nem válaszoltak erre a kérdésre, arra hivatkozva, hogy már nem aktívak a munkaerőpiacon. A távmunka lehetőségével főleg a mintánkban lévő néhány szülési szabadságon lévő és háztartásbeli válaszadó, valamint a munkanélküliek csoportja élne legnagyobb mértékben, ami jelezheti, hogy a távmunka jelentősen megkönnyítené az otthon dolgozók feladatát a munka és család összeegyeztetése kapcsán, illetve lehetőséget teremtene a munkanélküliek számára a munka világába való visszatéréshez. A legnagyobb potenciál e téren az eredmények tükrében az utóbbi csoport kapcsán merülhet fel. A tanulók és az alkalmazásban állók közel 70%-a is érdeklődne a lehetőség iránt, ami szintén magas számnak mondható, ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a nyugdíjasoknak is egy jókora hányada érdeklődne hasonló típusú program iránt, talán azért, hogy az otthonról végzett munkával lehetőségük nyíljon magukat elfoglalva nyugdíj-kiegészítéshez jutni. A saját vállalkozással rendelkezőknek csak egy töredéke, mindössze 17,5%-a válaszolt úgy, hogy érdeklődne a távmunka lehetősége iránt. Értékelés módja: Igen választ adók aránya az adott munkaerő-piaci csoporton belül

Az óvoda és a bölcsőde felújítása növelte a társadalmi elégedettséget 6. Elégedettség az óvoda, bölcsőde felújításával A beérkezett válaszok alapján a Szikszón működő óvodai, bölcsődei ellátás kapcsán kaptuk a legmagasabb átlagértékeket, így azt mondhatjuk, a 8,43-as átlaggal e projektet övezi a legmagasabb társadalmi támogatottság a felsorolt fejlesztési programok körében, és az óvoda, bölcsőde felújításának megítélésében teljes az egyetértés is a városban: mindössze a válaszadók 10%-a adott 7-esnél alacsonyabb értéket, és 1-essel egyetlen megkérdezett sem válaszolt. Értékelés módja: 1-10-es skála (számszerű adat)

A közbiztonság a lakosság szerint fejlesztendő terület 7. Milyennek értékeli a település közbiztonságát? Amint az a 21. ábra alapján látható, a válaszadók közepesre értékelik a közbiztonságot (az átlagérték: 5,63). Megkérdezetteink egy jelentős hányada e kérdés kapcsán is az 5 és 8 közötti értékeket választotta, azonban láthatóan többen vannak azok, akik a legnegatívabb két kategóriát választották, mint azok, akik a legpozitívabb kettőt. Nemek szerinti bontásban szemlélve a problémát, nincs különbség a közbiztonság megítélésében férfiak (5,56-os átlag) és nők (5,68-as átlag) között. Látható azonban (22. ábra), hogy korcsoportok szerint már valamivel (0,75 pont) nagyobb különbségek láthatók: a legkevésbé a fiatalok (18-35 éves korúak) érzik magukat biztonságban a városban, míg Szikszó város közbiztonsága a 60 éven felüliek szerint a legjobb. Érdemes lehet e különbségek okait a jövőben részletesebben megvizsgálni, különös figyelmet szentelve a fiatalok biztonságérzetének javítására. Értékelés módja: 1-10-es skála (számszerű adat)

Lakossági igényfelmérés - Összegzés - Az előző önkormányzati választási ciklus teljesítményének megítélése 10-es skálán 6,0 körüli, közepesnél jobb értéket mutat, kis, de nem szignifikáns elmozdulással negatív irányban a januári adatfelvétel eredményeihez képest. A legpozitívabb véleménnyel a városvezetés munkájáról az idős korosztályok vannak. Szikszó helyzetének változását a munkaerő-piaci csoportok szerint legnegatívabban a vállalkozók és a tanulók, legpozitívabban pedig a nyugdíjasok és a munkanélküliek ítélték meg. A Szikszó Jeggyel kapcsolatosan általános elégedettség mutatható ki, de kritikákkal illették a jegy korlátozott felhasználhatóságát és a nehézkes hozzájutást. A hátrányos helyzetűek megsegítésének fontosságával a lakosság háromnegyede ért egyet, a fennmaradó negyedrész a szerepvállalás tartalmával nem ért egyet. A szociális bolt szolgáltatásait szívesen vennék igénybe mind a rászorulók, mind hipotetikusan azok, akik nem tartoznak a rászorulók közé. Az egészségügyi ellátással kapcsolatban magasabb az elégedetlenek aránya, csupán a tanulók átlagértékei vannak 7,0 pont felett. Az inkubátorház megítélése pozitív, különösképp a munkanélküliek körében, ám a vállalkozók között nem örvend magas népszerűségnek. A munkahelyek számával nagy elégedetlenség mutatható ki, szinte valamennyi válaszadó üdvözölendőnek tartja bármilyen beruházás Szikszóra csábítását. A távmunkaprogram lehetőségét nagy érdeklődés övezi, különösen a munkanélküliek körében. Az alábbi grafikonon összesítve ábrázoltuk a különféle projektek megítélésekor kapott átlagértékeket. Valamennyi esetben 1-10-es skálán adhatták meg a megkérdezettek véleményüket. Értékelés módja: 1-10-es skála (a megjelölt területek megítélése, támogatottsága átlagosan)

1. Árop felülvizsgálat Főbb feladatok Főbb megállapítások ÁROP-1.A.2/A-2008-0192. számú a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat indikátorainak teljesülése, azok bevezetésének gyakorlati haszna, elmarad intézkedések indokainak feltérképezése Főbb megállapítások Az Önkormányzat és a Szikszói Polgármesteri Hivatal a hatékonyabb működés érdekében a megfogalmazott szakmai javaslatokat alapdokumentumain, belső szabályzatain átvezette, az ÁROP I. pályázat eredménytermékeit működése során hasznosította. A járási rendszer kialakulása, valamint a Szikszói Közös Önkormányzati Hivatal, mint új szervezeti forma létrehozásával járó feladat- és hatáskör módosulások azonban érzékenyen érintették a hivatali szervezetet, és a hatékonyabb működés érdekében szükséges a működési mechanizmusok felülvizsgálta és szükség szerinti módosítása. Eredménytermék ÁROP-1.A.2/A-2008-0198 számú Szikszó Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése c. pályázatában vállalt intézkedések felülvizsgálata 2014. január

1. Árop felülvizsgálat • Javaslatok • Jó gyakorlatok A Szikszói KÖH SzmSz-ének felülvizsgálata az új belső szervezeti felépítéshez igazodóan- aljegyzői státusztól függően A Szikszói KÖH feladatainak átláthatósága, vezetői szinten és ügyintézői szinten meghatározott kompetenciák leszabályozása, a döntési mechanizmus hatékonyságának növelése érdekében készüljön ütemterv a belső normák felülvizsgálatára igazodva az ÁROP pályázat tevékenységeinek ütemezéséhez. Szikszói KÖH belső jogi normáihoz való hozzáférés biztosítása a Kirendeltségen dolgozók részére Közérdekű adatok tartalmának,adatszolgáltatás rendjének felülvizsgálata • Jó gyakorlatok

2. Költségvetési helyzet értékelése • Főbb feladatok Feltárni az önkormányzat feladat-ellátására és gazdálkodására vonatkozó jogszabályi környezetét; Meghatározni az önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatokat; Az Önkormányzat 2013. évi költségvetési és zárszámadási rendelete, valamint a 2014. évi költségvetési rendelete alapján elemezni az Önkormányzat költségvetését, az Önkormányzat által alapított költségvetési szervek, és az Önkormányzat 100 %-os tulajdonát képező gazdasági társaságok költségvetési kapcsolataira is kitekintve; Megtakarítási forgatókönyveket készíteni a költségvetési egyensúly fenntarthatósága érdekében; Meghatározni a hosszú, közép és rövid távú költségvetési gazdálkodás hatékonyságát növelő opciókat; Cselekvési tervben összefoglalni az intézkedési javaslatokat. • Eredménytermék A fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly megteremtését szolgáló strukturális változtatások, ezzel összefüggésben az önkormányzat rövid- és középtávú költségvetési helyzetének, finanszírozási struktúrájának értékelése, valamint a költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid, közép- és hosszú távú opcióinak és stratégiájának kidolgozása és a legnagyobb potenciállal rendelkező opciók meghatározása 2014. február

2. Költségvetési helyzet értékelése • Főbb megállapítások Az Önkormányzat költségvetési helyzetét a vizsgált 2012-2014 évben az új önkormányzati feladat-ellátási modell, a központi költségvetési finanszírozás változása, az adósságkonszolidáció és a költségvetés tervezés szabályainak változásai jelentősen befolyásolták. Az Önkormányzat költségvetési gazdálkodásának elemzésében külön ki kell emelni a közfoglalkoztatás szervezését, mely a településen a magas arányú munkanélküliség miatt kiemelt jelentőségű, és az Önkormányzat gazdálkodására is hatást gyakorol, melynek két markáns területe a személyi jellegű kiadások valamint a szociális juttatások Az Önkormányzat költségvetési egyensúlyát a legnagyobb mértékben a központi költségvetési támogatások és az adóbevételek befolyásolják, azok csökkenése vagy elmaradása jelenti a legnagyobb kockázatot.

2. Költségvetési helyzet értékelése • Költségvetést érintő főbb jogszabályi változások A 2013-as év nemcsak a feladatstruktúra, hanem az ahhoz kapcsolódó finanszírozási modell tekintetében is alapvető változást hozott. A korábbi működés anyagi alapját képező normatív finanszírozás helyett a kötelezően ellátandó feladatok működési kiadásaira az Országgyűlés döntően feladatalapú támogatást rendelt a központi költségvetésről szóló törvényben. Ezt az önkormányzat az adott évben csak a kötelező feladatokra fordíthatja – ha nem így tesz, a támogatást kamatokkal kell visszafizetnie Az új államháztartási számvitelben költséghatékonysági szempontokból különösen jelentős az a változás, hogy a jövőben az ellátott feladatok (tevékenységek szerinti osztályozásban) pénzügyi eredménye mérhetővé válik, a feladatellátás önköltsége meghatározható lesz A két számviteli rendszer összességében zárt rendszert alkot: A költségvetési számvitel pénzforgalmi szemléletű, A pénzügyi számvitel módosított eredményszemléletű. A költségvetési számvitel a költségvetés végrehajtása szempontjából releváns információkat gyűjti, szerepe a költségvetés tervezésének, az évközi folyamatok központi mérésének, a helyben meghozandó döntéseknek és a zárszámadások elkészítésének alátámasztása. A pénzügyi számvitelben a vagyon összetételére és változására kialakított egységes vagyonértékelési elvek alkalmazásával biztosítható a vagyon összetételének konszolidálhatósága, valamint a nemzeti vagyon valós és áttekinthető számbavétele.

2. Költségvetési helyzet értékelése általános működési támogatás tervévet megelőző két év teljesítési adatain alapuló feladatfinanszírozás költségvetési törvényben meghatározott rendben feladatok közötti átcsoportosítás lehetséges köznevelési feladatok intézményi kihasználtsághoz és feladatellátáshoz igazodik, elismert költségeken alapul átcsoportosítás feladatok között nem lehetséges szociális és gyermekjóléti feladatok részben feladatalapú, elismert költéségen alapul, de még mutatnak normatív finanszírozási elemeket kultúrális feladatok feladatalapú finanszírozás Helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása költségvetési törvényben külön nevesített önkormányzati többlet feladatellátáshoz kapcsolódó támogatás igénylés, felhasználás és elszámolás rendje eltér a feladatalapú támogatásoktól Központosított előirányzatok rendkívüli támogatás az önkormányzatok működőképességének megőrzéséhez igénylés, felhasználás és elszámolás rendje eltér a feladatalapú támogatásoktól Kiegészítő támogatások

2. Költségvetési helyzet értékelése • Megtakarítási forgatókönyvek Önként vállalt önkormányzati feladatok költségvetési bevételeinek és kiadásainak felülvizsgálatával járó restriktív költségvetési gazdálkodás Települési szilárd hulladékszállítással összefüggő átvállalt fizetési kötelezettség csökkentése Önként vállalt humán közszolgáltatási feladatok csökkentése Felhámozási és működési jellegű támogatások csökkentése a nem önkormányzati szervezetek tekintetében Bevételi források szerkezetének átalakításával és a kiadási előirányzatok optimalizálásával járó költségcsökkentés Önkormányzat saját bevételeinek növelése Szolgáltatási díjak felülvizsgálatából várható többlet bevételek Helyi adópolitika- adóbevételek növelése Bevételhez igazodó feladatvállalás és költségoptimalizálás A helyi gazdaság fejlesztése a források növelése érdekében; Költséghatékonyság számítás alapján történő feladatvállalás az önként vállalható feladatok tekintetében Bevételi források realizálásához igazodó kiadás-telejésítés Önkormányzati működési bevételek növekedésének ösztönzése Hatékony vagyonhasznosítás

2. Költségvetési helyzet értékelése • Javaslatok A három megtakarítási forgatókönyv alternatívai közül kiválasztott opció alapján a költségvetési egyensúly fenntarthatósága érdekében meghatározott rövid távú feladatok: az Önként vállalt önkormányzati feladatok meghatározása, önkormányzati rendeletek felülvizsgálata a helyi standardok egyértelmű meghatározása; az Önkormányzati támogatási rendszer felülvizsgálata. Költségvetési egyensúly fenntarthatósága érdekében meghatározott középtávú feladatok: a szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata; az Önkormányzati működési bevételek növekedésének ösztönzése; az Önkormányzati vagyon megőrzése, hatékony vagyongazdálkodás. Költségvetési egyensúly fenntarthatósága érdekében meghatározott hosszú távú feladatok: a helyi gazdaság fejlesztése a források növelése érdekében; a stratégiai tervezés és költségvetési kapcsolatok erősítése. • Jó gyakorlatok Megtakarítási forgatókönyvek készítésének bevezetése a költségvetés tervezési időszakban. Jelenlegi támogatási rendszer fenntartása a helyi tanulók nyelvvizsga megszerzéséhez.

3. Támogató infrastruktúra, intézményirányítási modell • Főbb feladatok Támogató infrastruktúra és szerződéses kapcsolatok felülvizsgálatára: Feltárni az önkormányzati feladat-ellátásra vonatkozó jogszabályi környezetet; Bemutatni az önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatok ellátási rendszerét, szerződéses kapcsolatokat, és ezzel együtt elkészíteni az Önkormányzat feladat-kataszterét; a problématérkép alapján megvizsgálni a kiszervezhető feladatokat, és elkészíteni azok költség-haszon elemzését; Megfogalmazni a szerződéses kapcsolatok felülvizsgálatára vonatkozó javaslatokat. Intézményirányítási modell felülvizsgálatára: Bemutatni az Ezüst Gázló Kft., Turul Provincia Kft. és az Ipari Park Kft. szervezeti struktúráját, feladatait, szerződéses kapcsolatait az Önkormányzattal, valamint a jelenlegi irányítási modellt. Javaslatok készítése egy hatékonyabb irányítási modell kiépítésére, valamint a szerződéses kapcsolatok felülvizsgálatára, azok bevezetésének konkrét lépéseivel együtt. • Eredménytermék Intézményi struktúra, intézményirányítási modell kidolgozása, felülvizsgálata, átszervezése, a gazdasági társaságok tevékenységeinek hatékonyabb működésére irányuló szervezeti javaslatok kidolgozása és megvalósítása 2014. február Az önkormányzati feladatok átalakulásával kapcsolatban a támogató infrastruktúra és a szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata, valamint a kiszervezett és kiszervezhető önkormányzati feladatok felülvizsgálata az új feladat-ellátási rendben 2014. február

3. Támogató infrastruktúra, intézményirányítási modell • Főbb megállapítások Az Önkormányzat széles körben biztosítja Szikszó Város lakosságának az önkormányzati közszolgáltatási feladatokat. Az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátásába a saját tulajdonú gazdasági társaságait is és szerződéses partnereit is bevonja. A jelenlegi feladat-ellátási modellben két területen a közművelődés és a sportfeladatok ellátásában figyelhetők meg párhuzamosságok, feladatátfedések és hatáskör összeütközések, melyek csökkenthetik a feladat-ellátás hatékonyságát. Az Önkormányzat által a gazdasági társaságaihoz delegált önkormányzati feladatellátás kereteinek pontos meghatározása nem minden gazdasági társaság esetén teljes körű, és a felek jogainak és kötelezettségeinek meghatározása a jogszabályi környezet változása, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján újraszabályozást és kiegészítést igényel.

3. Támogató infrastruktúra, intézményirányítási modell Javaslatok Támogató infrastruktúra és szerződéses kapcsolatok résztanulmány javaslatai: Közművelődési feladatokban résztvevő szerveztek közötti új feladat-allokáció. Sportfeladatok ellátásának átalakítása – szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata, önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek feladatainak átalakítása. Társadalmi-gazdasági költséghatékonyság elemzés a gyermekek napközbeni ellátásának bevezetéséhez . Önkormányzati szerződéses állomány felülvizsgálata, nyilvántartási rendszer átalakítása Önkormányzat és saját tulajdonú gazdasági társaságai közötti közszolgáltatási –vagyonhasznosítási szerződések felülvizsgálata. Intézményirányítási modell résztanulmány javaslatai: Hatékony felelős társaságirányítás irányába történő előrelépések. Önkormányzat és saját tulajdonú gazdasági társaságai közötti közszolgáltatás-vagyonhasznosítási szerződések tartalmi elemeinek meghatározása. Irányítási és kontroll eszközök beépítése az irányítási rendszerbe. Felülvizsgálat ütemezése. Jó gyakorlatok Új közszolgáltatási feladat bevezetését megelőzően a gazdasági és társadalmi szempontok vizsgálata, költség-hatékonyság vizsgálatának módszertana

3. Költséghatékonysági számítások módszertana A költség-haszon elemzés egy döntéstámogató eszköz, amelyben a releváns költségek és hasznok beazonosítása és becslése kiindulópontként szolgál az alternatív projektjavaslatok értékeléséhez. Ideális esetben a költség-haszon elemzés bebizonyítja, hogy egy javaslattól remélt hasznok meghaladják a becsült költségeket. A gyakorlatban számos módszer és mérési szakasz létezik, kvantitatív és kvalitatív módszerek egyaránt. Fontos a költség-haszon elemzéseknél, hogy több típusú elemzést és módszertant is célszerű alkalmazni a teljes körűség érdekében!!! A pénzügyi-gazdasági költséghaszon elemzések során tisztán a közvetlenül keletkező többletbevételeket, vagy megtakarításokat tudjuk kimutatni, általában beruházások megterüléséhez és jövedelemtermelés tervezéséhez használjuk. A társadalmi szempontok figyelembevételének beépítésével a társadalmi- gazdasági költség haszon elemzés során tekintettel arra, hogy a társadalmi haszon általában nagyobb, mint a számvitelileg kimutatható árbevétel, így azok a fejlesztések is indokolhatók, amelyeket a magántőke méretgazdaságossági megfontolások miatt nem finanszírozna.

3. Költséghatékonysági számítások módszertana • Pénzügyi költséghaszon elemzés és társadalmi gazdasági költség-haszon elemzés összehasonlítása Pénzügyi költség-haszon számítás (beruházás gazdaságossági számítása) Társadalmi – gazdasági költség-haszon számítás Bevétel: árbevétel bevétel költségvetési támogatás társadalmi hasznosság (pl foglalkoztatási mutatók javítása, lakosság életszínvonalának jövedelmének emelkedése) költségvetési bevételek (pl: Áfa, Szja , Tb bevételek) szociális kiadások megtakarítása (pl: gyed, gyes, munkanélküli ellátás stb.)   Ráfordítás: élő munka költségei és járulékai holt munka ráfordítás költségei fenntartási és üzemeltetési költségek társadalmi károk (pl: környezetszennyezés) helyreállításának költségei

3. Költséghatékonysági számítások módszertana Pénzügyi-gazdasági költség haszon elemzés • Nettó jelenérték számítás A nettó jelenérték (net present value, NPV) az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer, amely szinte minden projekt esetében használható. Ha helyesen alkalmazzák, akkor a nettó jelenérték elég objektív módszernek tekinthető, amely alkalmas arra, hogy megítéljék: mennyiben járul hozzá a beruházás/projekt a hasznok növekedéséhez. Az NPV rendkívül hatékony módszer lehet az egyes projektjavaslatok, megoldási módok közötti összehasonlításra, ha ezek a megoldási módok a legtöbb paraméter tekintetében összehasonlíthatók és maguk a projektjavaslatok is lényegüket tekintve hasonlók. Az NPV a jövőbeli jövedelmek jelenértékének és a beruházási költségek különbsége. Különböző beruházások megtérülésének összehasonlítására használt mutató. • Haszon-költség arány A haszon-költség arány számítását a beruházásoknál, mint döntéstámogató eszközt akkor használják, ha több olyan megvalósítható javaslat közül kell választani, amelyek mindegyike nettó jövedelmet termelne, azonban szűkösek a finanszírozási források ahhoz, hogy valamennyit támogatni lehessen. A haszon-költség arány számításnál az egyes megoldási javaslatok közül kiválasztható a legtöbb jövedelmet termelő/megtakarítást hozó megoldás.

3. Költséghatékonysági számítások módszertana Társadalmi - gazdasági költség haszon elemzés Első lépésként a közvetlen és közvetett hatások kimutatására alkalmas indikátorokat kell meghatározni, valamint a közszolgáltatás élettartamának és az ágazati specialitásokkal összhangban a vizsgálat időhorizontját kell rögzíteni. Második lépésként számszerűsíteni kell az indikátorokat. Harmadik lépés a költségek, ráfordítások számszerűsítése. Élő és holtmunka ráfordítás, valamint ha van a társadalmi károk enyhítésének költségeinek meghatározása. A költségek összeszámítása után negyedik lépésként a haszon számszerűsítése következik, a bevételek, költségvetési támogatások a költségbecslésben számszerűsítésre kerültek, azonban a társadalmi hasznosságot még számszerűsíteni kell. A társadalmi hasznosság a közvetlen és közvetett hatásokból vezethető le, melynek három eleme van: Közvetlen haszon: a szolgáltatás megvalósításánál jelentkezik (pl.: többlet árbevétel, üzemanyag költség megtakarítás, karbantartási költség megtakarítás, stb.). Ezzel családi napközi kialakításánál nem számolhatunk. Közvetett haszon: a költségvetésnél jelentkező bevételek (pl.: személyi jövedelemadó, munkaadói járulék, társadalombiztosítási járulék, általános forgalmi adó, társasági adó, vám, stb.) a munkahely létesítésből származó jövedelem bevétel, mely nem közvetlenül a szolgáltatónál jelentkezik, hanem a lakosságnál. Tovagyűrűző haszon: a fejlesztési beavatkozás – szolgáltatás kialakítás és működtetés –eredményeként más vállalkozásoknál jelentkező bevétel. A ráfordítások és hasznok ismeretében ötödik lépésként végezhetők el a gazdasági költség-haszon elemzések, melyek alátámasztják a feladat-ellátás, beruházás hasznosságát.

3. intézményirányítási modell

3. Szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata Nemzeti vagyonról szóló törvényi előírások a vagyonhasznosításra vonatkozóan: Vagyonhasznosítás: a tulajdonosi joggyakorló vagy a nemzeti vagyon használója által a nemzeti vagyon birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely - a tulajdonjog átruházását nem eredményező - jogcímen történő átengedése, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását; A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. Közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, továbbá az állam nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeiből adódó közérdekű feladatokat, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is; Az önkormányzat gazdasági társaságban való részvételében, valamint közfeladata ellátását szolgáló szerződéses kapcsolataiban, ahol vagyonkezelésre vagy az önkormányzati közfeladat ellátással összefüggésben vagyonhasznosítás is eleme a szerződésnek, új korlátozást jelent a feladatellátás módjában, hogy csak átlátható szervezettel köthető ilyen szerződés, valamint az önkormányzat csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, melynek tulajdonosai átlátható szervezetnek minősülnek. Az átlátható szervezet fogalmát a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 3. §-a határozza meg.

3. Szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata Nemzeti vagyonról szóló törvényi előírások a vagyonhasznosításra vonatkozóan: Nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti, az átengedett nemzeti vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja, a hasznosításban - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként - kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt. A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést a hasznosításba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél - szervezet a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható Nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe.

3. Szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata Önkormányzati feladat-ellátási kötelezettséggel járó vagyonhasznosítási szerződés tartalmi elemei: Szerződő felek megnevezése, adatai; Szerződés célja, közfeladat meghatározása; Szerződés létrejötte; A szerződés céljából fakadó tevékenység pontos meghatározása, melyhez az átadott vagyonelemek vagyonkezelése, üzemeltetése kapcsolódik; Visszterhes szerződések esetén a vagyonkezelői díj, üzemeltetési díj mértéke, megfizetésének szabálya,hibás, késedelmes teljesítés jogkövetkezményei; A vagyongazdálkodási feladatok szabályai, a vagyonelemek nyilvántartása vonatkozó szabályok; Felek jogai és kötelezettségei, adatszolgáltatás rendje; Az ellenőrzés rendjének meghatározása; A szerződés módosításának, megszűnésének esetei; Együttműködés, viták rendezésének szabályai; A szerződés létrejöttét szabályozó központi és helyi jogszabályok meghatározása; Felhatalmazás a szerződés megkötésére; dátum képviselő aláírása; pénzügyi ellenjegyzés- kötelezettségvállalás ellenjegyzése; jogi ellenjegyzés (?)

4. Feladat-ellátási modell kidolgozása • Főbb feladatok Feltérképezni a városi intézmények jelenlegi feladat-ellátási és finanszírozási rendszerét, külön hangsúlyt helyezve a Konyha, Könyvtár, Szolgáltató Központ és Inkubátorház és az Ezüst Gázló Kft. feladatellátására, Kiválasztani az önkormányzat munkatársaival közösen a kiemelten kezelendő önkormányzati funkciókat, melyekhez kapcsolódóan áttekinteni az önkormányzati üzemeltetési, vagyongazdálkodási és ingatlanüzemeltetési feladatokat, Javaslatokat készíteni az új városüzemeltetési modell kialakítására, melynek bevezetéséhez intézkedési tervet kellett készíteni a kiválasztott megoldás implementálására. • Eredménytermék Önkormányzati fenntartásban, vagy működtetésben álló – különösen köznevelési-oktatási, valamint szociális, közművelődési, gyermekvédelmi intézményekkel, illetve az önkormányzat által üzemeltetett konyhákkal, diák- és felnőtt étkeztetési feladatokat ellátó - intézményekkel kapcsolatos feladat ellátási és finanszírozási modell kidolgozása 2014. április

4. Feladat-ellátási modell kidolgozása • Főbb megállapítások Az Önkormányzat széles körben látja el önkormányzati közszolgáltatási feladatait, a feladatellátásban mind államháztartási, mind azon kívüli szervezetek részt vesznek. A szervezeti térkép alapján a sport és kulturális feladat-ellátásban mutatkoznak párhuzamos feladatellátások, melyek megszűntetése érdekében az Önkormányzati Konyha, Könyvtár, Általános Szolgáltató Központ és Inkubátor Ház feladatellátását javasolt átalakítani, és profiltisztítást végrehajtani. A városüzemeltetési feladatokon belül a létesítményüzemeltetési feladatokon belül a adatkezelés, vagyon nyilvántartása nem teljes körű. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek – ingatlanok – állagmegóvása, felújítási tevékenységek tervszerűsége tovább optimalizálható. A költségvetés folyamatos likviditásának folyamatos fenntartása érdekében a finanszírozási rendszer módosítása szükséges.

4. Feladat-ellátási modell kidolgozása • Javaslatok Párhuzamos feladat-ellátások megszüntetése, a sportlétesítmények üzemeltetési feladatainak áttelepítése a sportszervezési feladatokat ellátó költségvetési szervhez. Éves felújítási terv készítése az éves költségvetési rendelet elfogadását követően. Önkormányzati vagyont hasznosító szerveztek év közbeni rendszeres adatszolgáltatásának bevezetése, állagmegóvásra, felújításra fordított források részletes kimutatása, beszámoltatás előírása Likviditási terv és finanszírozási igényre vonatkozó rendszeres adatszolgáltatás bevezetése a költségvetési szervek részéről Önkormányzat gazdasági társaságainak finanszírozási, elszámolási szabályainak rögzítése a közszolgáltatási-vagyonhasznosítási szerződésekben (korábbi résztanulmányban rögzítetteknek megfelelően) • Jó gyakorlatok Éves felújítási terv készítése, annak adattartalma Likviditási terv- finanszírozási igény bejelentés folyamata annak adattartalma

4. Feladat-ellátási modell kidolgozása Feladatellátást szabályozó jogszabályi környezet változása Települési önkormányzatok hatásköréből kikerült feladatkörök 2013. január 1-től: alap- és középfokú oktatás szociális és gyermekvédelmi ellátási rendszer egyes elemei egészségügyi szakellátó intézmények államigazgatási feladat- és hatáskörök részbeni áttelepítése a járási hivatalokhoz. Települési önkormányzatok feladatkörei 2013. január 1-től a Möt. alapján: Möt. 13. §-ának rendelkezései alapján 20 nevesített feladatkör Möt 10; 12 § rendelkezései – önként vállalt feladatok államtól átvállalt feladatok a nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátásának átvállalása azok az önként vállalt feladatok – helyi közügyek -, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe

4. Feladat-ellátási modell kidolgozása Feladatellátást szabályozó jogszabályi környezet változása Szakágazati jogszabályok rendelkezései a feladatellátásra vonatkozóan: Általános jogelv, hogy települési önkormányzatoknak feladatot csak törvény határozhat meg Nkt.; Sztv.; Gyvt.; Eütv.; Közművelődési törvény, Sportról szóló tv. stb; VET; Hgt., vízi-közmű szolgáltatásról szóló tv; közúti közlekedésről szóló tv. stb; Szakágazati jogszabályok a feladatellátást biztosító intézmény tevékenységi körének korlátozására: Nkt. Többcélú köznevelési intézmény: Egységes óvoda – bölcsőde Általános Művelődési Központ: Nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenység: A közművelődés, a kultúra, a művészet, a könyvtár, a muzeális intézményi feladat, a sport, minden olyan gyermekvédelmi, gyermekjóléti, szociális és egészségügyi ellátás, amely gyermekek, valamint tanköteles tanulók számára nyújtható. Közművelődési törvény: 15.000 fő feletti településekre vonatkozó előírás

4. Feladat-ellátási modell kidolgozása Települési önkormányzat feladat-ellátási rendszere Kiszervezni, vagy nem kiszervezni? Jogszabály lehetővé teszi-e a kiszervezés lehetőségét. Amennyiben igen, van-e jogszabályi korlátozás a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetére (pl: települési szilárd hulladékszállítás, víziközmű-szolgáltatás). A feladat-ellátó jogi státusza alapján az ellátott feladathoz kapcsolódó állami támogatásban van-e különbség (pl: gyermekétkeztetés elismert költség). Számviteli, adózási szempontok (pl: vagyonnyilvántartás, amortizáció elszámolása, ÁFA elszámolás). Hatékonyabban szervezhető-e meg a feladat gazdasági társaságban a költségvetési szervhez képest. Humán erőforrás gazdálkodási szempontok. Irányítási jogkörök gyakorlásának szempontjai.

4. Feladat-ellátási modell kidolgozása Önkormányzati feladat-ellátás államháztartási körbe tartozó feladat-ellátókkal történő megszervezésének SWOT elemzése Erősségek (Stengths) Stratégiai döntéshozók és feladat-ellátók közti szoros kapcsolat Feladat-ellátók közti szakmai kapcsolat Közvetlen beszámoltatás, és ellenőrzés Gyengeségek (Weaknesses) Piaci igényekhez történő lassabb alkalmazkodás Bevétel orientáltság hiánya Lehetőségek (Opportunities) Közvetlen irányítási jogkör Költségvetési finanszírozási szabályok Veszélyek (Threats) Humánerőforrás gazdálkodásra vonatkozó szigorú szabályok Gazdálkodási szabályok változása, korlátai

4. Feladat-ellátási modell kidolgozása Önkormányzati feladat-ellátás államháztartási körön kívüli feladat-ellátókkal történő megszervezésének SWOT elemzése Erősségek (Stengths) Piaci igényekhez igazodó feladatszervezés Bevétel orientált Rugalmas munkaszervezés Gyengeségek (Weaknesses) Stratégiai döntéshozók közti és feladat-ellátók közti közvetett kapcsolat Beszámoltatás, ellenőrzés rendszere Lehetőségek (Opportunities) Humánerőforrás gazdálkodás rugalmasabb szabályai Kedvezőbb számviteli, adózási szabályok Veszélyek (Threats) Közvetett irányítási jogkör Költségvetési finanszírozási szabályok Szakmai és törvényességi felügyelet korlátozottsága

4. Feladat-ellátási modell kidolgozása Rendelkezésre álló erőforrások tárgyi és környezeti feltételek humán erőforrás finanszírozási források Központi költségvetési támogatások rendszerének változása Feladat alapú támogatások: Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása; Köznevelési feladatok finanszírozása; Szociális és gyermekjóléti ellátás finanszírozása; Közművelődési feladatok támogatása; Előadó-művészeti támogatás és egyéb kulturális célú támogatások; Egyéb támogatások az önkormányzatok részére;

4. Feladat-ellátási modell kidolgozása Finanszírozási modellek Működtetés finanszírozása A költségvetési szerv rendes gazdálkodási körében felmerülő, a feladat-ellátását szolgáló működési támogatás rendelkezésre bocsátást foglalja magába. A működési finanszírozás körébe tartozik a rendszeres személyi juttatások, és hozzá kapcsolódó járulékok, a dologi kiadások között a létesítményüzemeltetéshez kapcsolód közüzemi és szolgáltatási díjak, valamint a feladat-ellátást szolgáló szakmai anyag, alapanyag kiadásai. Feladat finanszírozása A költségvetési szerv feladat-ellátásához szükséges, tervezett, de nem rendszeres, időszakonként, vagy eseti jelleggel szükséges kiadások finanszírozását foglalja magába. A feladatfinanszírozás körébe tartozik pl: az éves tervezett karbantartások kiadásai, jubileumi jutalom kifizetés vagy eseti támogatások, mint a tanévkezdési támogatás kiadásai Projekt finanszírozás A költségvetési szerv feladat-ellátásához kapcsolódó, meghatározott feladat, vagy program megvalósítását szolgáló, időtávban meghatározott, de több ütemben megvalósuló finanszírozás. A projekt finanszírozás általában pályázati programhoz, vagy nagyobb beruházáshoz kapcsolódik, melynek előre meghatározott külön finanszírozási ütemezése van.

Feladat ellátási és finanszírozási modell Likviditási tervek - finanszírozási igény KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK FINANSZÍROZÁSI IGÉNYBEJELENTÉSE Költségvetési szerv neve   FINANSZÍROZÁSI IDŐSZAK ADATAI ssz FINANSZÍROZÁSI IGÉNY JOGCÍME BEVÉTEL/ KIADÁS INDOKOLÁS 1 NYITÓ PÉNZKÉSZLET FINANSZÍROZÁSI IDŐSZAK 1. NAPJÁN 2 Működési bevételek (3+..+7) 8 Működési célú támogatások államháztartáson belülről (9+…+11) 12 Működési célú átvett pénzeszközök (13+…+15) 16 TERVEZETT BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN (1+2+8+12) 17 Személyi juttatások (18+…+25) 26 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 27 Dologi kiadások (28+…+34) 35 tervezett felújítások (részletes költségvetési tervvel alátámasztva) 36 tervezett beruházások (részletes költségvetési tervvel alátámasztva) 37 TERVEZETT KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (17+26+35+36) ÖNKORMÁNYZATI FINANSZÍROZÁSI IGÉNY (16-37)

Feladat ellátási és finanszírozási modell Gazdasági társaságok finanszírozási szabályai finanszírozási forma Törzstőke megállapítása (pénzbeli hozzájárulás/apport) törzstőke módosítása Tagi kölcsön Feladatellátáshoz szolgáló vagyon rendelkezésre bocsátása, mely nem képezi a GT. törzstőkéjét Működési támogatás Közszolgáltatás ellátáshoz kapcsolódó támogatás Egyedi megrendelés feladat ellátásra, tevékenység elvégzésére jogszabályi hivatkozás Ptk. Nvt. Ptk.; Möt; Nvt. Áht; Áfatv Áht, Ptk, Kbt, Áfatv Ptk, Kbt, Áfatv. döntéshozó Képviselő-testület Képviselő-testület vagy általa meghatalmazott személy

5. Települési közszolgáltatások összehangolása • Főbb feladatok Feltárni a lakossági igények megjelenésének és becsatornázásának szerepét az önkormányzati közszolgáltatási rendszerben a közszolgáltatások kategorizálásával együtt, Bemutatni az önkormányzati feladatszervezésben a lakosság jelenlegi részvételének platformjait, és Javaslatokat készíteni a lakossági igények megismerését szolgáló lehetséges eszközökre egy módszertani útmutatón keresztül, figyelemmel a jelen projekt keretében megvalósult lakossági elégedettségmérés eredményeire. • Eredménytermék A települési közszolgáltatások összehangolása állampolgári szempontok figyelembe vételével a nem önkormányzati szolgáltatásnyújtók bevonásával 2014. április

5. Települési közszolgáltatások összehangolása Főbb megállapítások A jelenlegi gyakorlat alapján mind az egyéni lakossági igények, mind az általuk alkotott helyi közösségek, mind a lakosság egészének biztosított a szerepvállalás lehetősége az Önkormányzat munkájában. Az állampolgári szempontok általában a helyi közösségeken keresztül jelennek meg, és mind az önkormányzati célkitűzések megfogalmazásában, mind a megvalósításában szerepet vállalhatnak. A lakosság által igénybevett közszolgáltatások megszervezésében mind az állami, mind az önkormányzati, mind azon kívüli szervezetek részt vesznek. A nem önkormányzati/állami közszolgáltatók és az Önkormányzat közötti kapcsolat jó, az Önkormányzat aktívan közreműködik a lakossági igények közvetítésében a közszolgáltatók felé. Javaslatok A lakossági igények megjelenítése a helyi döntéshozatali mechanizmusban már a stratégiai tervezés során. A helyi döntéshozatali mechanizmusban a lakosság részvételének felülvizsgálata az önkormányzati rendeletekben a helyi nép kezdemény megszűnésére tekintettel. Módszertan a lakossági igények becsatornázására igénybe vehető eszközök és módszerek ismertetésével. Jó gyakorlatok Már működő utca-bizalmi rendszer működtetése

5. Lakossági igény/elégedettségmérés becsatornázásának folyamata Tervezés célkitűzések meghatározása (SMART elemzés) érvényességi és eredményességi pontok meghatározása célcsoport meghatározása módszer kiválasztása mérési terv kidolgozása próba-mérés Megvalósítás igény- és elégedettségmérés elvégzése minta értékelése adatok rögzítése, értékelése elemzések összegzése Adaptálás kommunikáció, prezentáció elemzések felhasználása a célkitűzések megalapozásához, a fejlesztési irányok kijelöléséhez standardizálás, eljárásrendek kialakítása

5. Települési Önkormányzatok stratégiai dokumentumai

6. Funkcionális tevékenységek térségi szintű modellje • Főbb feladatok Feltárni a települési önkormányzat településüzemeltetési feladatainak jogszabályi környezetét, Bemutatni a közös önkormányzati hivatalt alkotó településekre vonatkozóan a feladatellátás jelenlegi gyakorlatát Elkészíteni a szolgáltatások közös ellátására vonatkozó SWOT elemzést, Meghatározni az önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatokat; Javaslatokat készíteni a településüzemeltetési szerződéskötés és beszerzési lehetőségek közös megvalósítására, annak bevezetésének lépéseivel együtt.   • Eredménytermék Térségi szinten, önkormányzatonként a funkcionális tevékenységek, vagyongazdálkodási, település- és intézményüzemeltetési feladatok közös megszervezésének, ellátási modelljének vizsgálata, új modell meghatározása 2014. június

6. Funkcionális tevékenységek térségi szintű modellje Főbb megállapítások Az Önkormányzat az új önkormányzati feladat-ellátási rendhez igazodva a Szikszói Közös Önkormányzati Hivatal alkotó települési önkormányzatokat is be kívánja vonni, kihasználva a közös feladat-ellátásban rejlő potenciális előnyöket. A községi önkormányzatok településüzemeltetési feladataikat saját maguk közvetlenül látják el, ezen feladataikra költségvetési szervet nem alapítottak, míg Szikszó Város Önkormányzata településüzemeltetési feladatait mind közvetlenül saját maga, mind általa alapított költségvetési szervei és gazdaági társaságainak közreműködésével látja el. A településüzemeltetési feladatok közös ellátása a Közös Önkormányzati Hivatalon belül nem, csak önkormányzati társulás formájában lehetséges, annak megvalósítását befolyásolják a rendelkezésre álló szabad kapacitások, földrajzi távolságok, és a rendelkezésre álló költségvetési források. Javaslatok Közös beszerzési gyakorlat kialakítása, közös beszerzések megvalósítása kihasználva az összeadódó igényekből származó vásárló-erő előnyeit. Településüzemeltetési közszolgáltatók közös pályáztatása, kiválasztása Közfoglalkoztatási programok – szociális szövetkezet kialakítása Pályázati projektekben való közös részvétel különös tekintettel az EU 2014-2020-as költségvetési időszakában megnyíló pályázati lehetőségekre Jó gyakorlatok

6. Funkcionális tevékenységek térségi szintű modellje Településüzemeltetési feladatok a Möt. alapján településfejlesztés, településrendezés; településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); lakás- és helyiséggazdálkodás; helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; helyi közösségi közlekedés biztosítása; hulladékgazdálkodás; távhőszolgáltatás; víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. helyi közfoglalkoztatás; ahol a közfoglalkoztatásban résztvevők bevonhatóak a településüzemeltetési feladatokba helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

6. Funkcionális tevékenységek térségi szintű modellje Településüzemeltetési feladatok térségi feladatellátásának SWOT elemzése Közös településüzemeltetés a Szikszói Közös Önkormányzati Hivatal alkotó települések szemszögéből Erősségek (Stengths) Stratégiai döntéshozók és feladat-ellátók közti szoros kapcsolat Feladat-ellátók közti szakmai kapcsolat Azonos feladat-ellátási kötelezettségek Gyengeségek (Weaknesses) Kistelepülések humán erőforrás gazdálkodási szempontjai Kistelepülések szűkös költségvetési forrásai A kistelepülések feladatai szinte kiüresednek, ha a településüzemeltetési feladatot is átadják Lehetőségek (Opportunities) Közvetlen irányítási jogkör A társult községek és városok a nagyobb feladatok ellátásában egymásra vannak utalva, Közös pályázati lehetőségek Veszélyek (Threats) Földrajzi távolság és munkaszervezés problémái Gazdálkodási szabályok változás Költségvetési finanszírozási szabályok Feladat szervezésre vonatkozó jogszabályi környezet változása

6. Térségi együttműködési modell - szociális szövetkezetek 2006. évi X. törvény II. fejezet 3. szakasza szabályozza a szociális szövetkezeteket Egy 2013-ban született módosítás alapján a szociális szövetkezetben a természetes személyeken kívül helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása is lehet tag. Nem csak szociális tevékenységek végzésére lehet létrehozni, és tagjai sem kizárólag munkanélküliek és hátrányos helyzetben élő személyek lehetnek. Olyan szükségletek kielégítésére törekszik, melyet a piacgazdaság nem tud felvállalni. A 2011. évi CVI. törvény alapján a szociális szövetkezet lehet közfoglalkoztató. 2007-2013-as ciklusban TÁMOP és LEADER forrásokat lehetett megpályázni. Az új költségvetési ciklusban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív (GINOP) program a szociális gazdaság fejlesztését kiemelt helyen kezeli. A GINOP 1. prioritás munkahelyteremtést célzó fejezete így fogalmaz: „A szociális gazdaság fejlesztését szolgáló beruházások célja a társadalmi gazdaság azon szegmensének támogatása, amely a társadalmi célú vállalkozásokkal ellentétben nem képes gazdasági önfenntartásra. A kedvezményezettek körét elsősorban szociális szövetkezetek jelentik, amelyek fő feladata a hátrányos helyzetű foglalkoztatás feltételeinek megteremtése.”

6. Térségi együttműködési modell - szociális szövetkezetek Tapasztalatszerzés 1. hónap Hazánkban sikeresen működő szociális szövetkezetek megismerése, tapasztalatgyűjtés. Lehetséges minták: Ózd Város Szociális Szövetkezete (energia erdők gondozása, önkormányzati, úgynevezett hagyományos erdők ápolása, szociális tüzép működtetése, elhanyagolt önkormányzati területek rendbetétele, levendulatermesztés) Hajdúnánás szociális szövetkezete Völgység Kincse és Kapos Aranya szövetkezetek (gyümölcsfeldolgozás) Bioszentandrás projekt (Hernádszentandrás, biogazdálkodás) Cserdi biogazdaság Koncepció készítés 2-3. hónap 2-4 potenciális tevékenységi kör meghatározása a gazdasági programmal összhangban Igényfelmérés helyi vállalkozások segítségével (potenciális támogatók gyűjtése), lakossági felmérés a felvevőpiac becslésére Használható ingatlanvagyon felmérése Térségi önkormányzatok együttműködési készségének felmérése Beruházási igények előzetes becslése, nagyságrendi bevételi becslések Rövid összefoglaló koncepcióanyagok előkészítése Potenciális résztvevők kiválasztása (kezdetben 7 fő elégséges lehet) Koncepciók értékelése, a legnagyobb potenciállal rendelkező koncepció kiválasztása 4. hónap Egységes szempontrendszer kialakítása A 2-4 kiválasztott tevékenység értékelése a megvalósíthatóság szempontjából Képviselő-testületi döntések a javasolt koncepcióról Pályázat előkészítése 5. hónap Üzleti terv megalkotása Pályázatfigyelés pályázat elkészítése kommunikáció a partnerek felé

7. Humán erőforrás kapacitásgazdálkodás • Főbb feladatok Feltérképezni a Szikszói Közös Önkormányzati Hivatal feladat- és hatáskörét érintő jogszabályi környezetváltozást; Bemutatni a megváltozott feladat-és hatáskörök alapján a Szikszói Közös Önkormányzati Hivatal új szervezeti struktúráját, elemezni az új működési formát és azt szabályozó belső dokumentumokat; Javaslatokat készíteni a szükséges belső szabályozók módosítására, a munkakörök átalakítására a szervezeten belüli munkaköri és hatásköri szabályozottság növelése érdekében. • Eredménytermék Az önkormányzati feladatok átalakulásával kapcsolatban a polgármesteri hivatalok és a települések intézményei, jelentősebb foglalkoztatói humán erőforrás kapacitásgazdálkodásának, a munkatársak munkaköri és szervezeti besorolásának, illeszkedésének felülvizsgálata, átszervezése 2014. július

7. Humán erőforrás kapacitásgazdálkodás Főbb megállapítások A Szikszói Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti struktúrája, belső működési rendje jelentősen megváltozott az ÁROP I. pályázatban javasolt szervezeti struktúrához képest, melynek oka az önkormányzat és a jegyző feladat- és hatáskörének módosulása, A Szikszói Közös Önkormányzati Hivatal működését meghatározó alapdokumentumok – alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat - a jogszabályi előírásoknak megfelelnek és szinte teljes körűek. A munkavállalók körében végzett kérdőíves felmérés során a munkavállalók többségében pozitívan nyilatkoztak a munkahelyi körülményekről, azonban látható, hogy a munkavállalók munkakörében a vizsgált időszakban a munkavállalók több mint felének változott a munkaköre, és a munkakört befolyásoló jogszabályi környezet. A belső szervezeti struktúra, a munkaköröket befolyásoló jogszabályi környezet változást követően azonban a belső jogi normák, a munkakörökhöz tartozó feladatok és átruházott hatáskörök nem kerültek újraszabályozásra teljes körűen. Javaslatok Szikszói Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt rendelkezések módosítása az eljegyzői státusz megszűnésével összefüggő hatáskörök újraszabályozása Egységes munkaköri leírás elemeinek meghatározása. Szikszói Közös Önkormányzati Hivatal részére új közszolgálati szabályzat-tervezet elkészítése 5 átalakított munkakör figyelemmel jelen projekt keretében tett javaslatokra. • Jó gyakorlatok Közszolgálati szabályzat-tervezet

7. Humán erőforrás kapacitásgazdálkodás Az önkormányzati hivatalok és intézmények feladatváltozásai települési önkormányzatokhoz telepített feladatok változása jegyzői hatáskör változás Az önkormányzati és közigazgatási reformban legjobban érintett intézmények köznevelési intézmények önkormányzati hivatalok Az önkormányzati hivatalok humánerő forrás gazdálkodását érintő változások közös önkormányzati hivatalok létrejötte költségvetési finanszírozás szabályainak módosulása

7. Humán erőforrás kapacitásgazdálkodás Az önkormányzati hivatalok szervezeti felépítését meghatározó tényezők önkormányzati hivatal feladatai önkormányzati hivatal létszáma település lélekszáma Kttv. előírásai Humán erőforrás gazdálkodás kapacitás felülvizsgálatával összefüggő feladatok önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálata munkakör elemezések önkormányzati hivatal szervezeti struktúrájához, feladataihoz igazodó új szervezeti struktúra kialakítása szervezeti struktúrához igazodó munkakörök meghatározása, szükséges munkakör módosítások

7. Humán erőforrás kapacitásgazdálkodás Jó gyakorlat szervezeti struktúra kialakítására önkormányzati feladatok ellátásának és hatósági feladatoknak szétválasztása belső szervezeti szinten Jegyzői közvetlen irányítása alá olyan feladatok rendelése, mely a hivatal működtetésével függ össze önkormányzati társulások „munkaszervezeti feladatainak” szétosztása szakterület szerint, koordinatív feladatokat ellátó szervezeti egység/személy kijelölésével

7. Humán erőforrás kapacitásgazdálkodás Jó gyakorlat munkaköri leírás tartalmi elemeire munkavállaló neve, munkaköre; munkáltató neve, címe; szervezeti egység neve; munkáltatói jogkör gyakorlója; munkahelyi közvetlen felettese; munkavégzés helye; munkaidő tartalma, jellege; munkavállaló legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése (ami a munkakör betöltéséhez releváns), nyelvvizsga típusa; munkavállaló munkaköréhez tartozó feladatok meghatározása (az egyes feladatcsoportok szerinti bontásban); érvénybelépés időpontja; vezető beosztású munkavállaló esetén a vezetői feladatok, jogkörök és felelősség meghatározása; felelősségi kör, kötelezettségek;

7. Humán erőforrás kapacitásgazdálkodás Jó gyakorlat munkaköri leírás tartalmi elemeire munkakapcsolatok; kiadmányozási jogosultság; hozzáférési jogosultságok (informatikai eszközök, központi programok stb.); helyettesítés (a munkatársat ki helyettesíti, és ő kit helyettesít); amennyiben a munkavállaló munkarendje eltér az általános munkarendtől (pl. anyakönyvvezető-házasságkötés esetén); záradék a munkavállaló részéről, hogy a munkaköri leírásban foglaltakat megismerte, megértette és azt magára nézve kötelezőnek ismeri el; dátum; munkavállaló, munkahelyi vezető, aki készítette a munkaköri leírást és a jegyző, mint munkáltató aláírása

7. Humán erőforrás kapacitásgazdálkodás Jó gyakorlat közszolgálati szabályzat tartalmi elemeire Általános rendelkezések- szabályzat hatálya; (polgármester?) Munkáltatói jogkör gyakorlása, annak átruházása; Köztisztviselői jogviszony létrejöttével összefüggő rendelkezések (kiválasztási eljárás, eskü, kinevezés, munkakör meghatározása, díjazása) Munkavégzés szabályai (munkaidő, eltérő munkarend, szabadság) Kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás rendje (átirányítás, kirendelés, belföldi kiküldetés, határozott idejű áthelyezés, külföldi kiküldetés) Egyéb jogviszony létesítés szabályai Teljesítményértékelés jutalmazás, elismerés rendje Előmenetel, képzésben való részvétel rendje Szociális, cafetéria és egyéb juttatások rendje Vagyonnyilatkozat tétel rendje, vagyongyarapodás vizsgálat rendje Mellékletek - Standardizált nyomtatványok

8. Horizontális szempontok • Feladatok Az Esélyegyenlőségi Terv elkészítése Az ET tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen a nők, a negyven évnél idősebb munkavállalók, a roma emberek, a fogyatékos személyek, valamint a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének - így különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek - elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait, és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő bármely programokat. Jogszabályi összefoglalók elkészítése és közzététele

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!