Emlékezés, tanulás, felejtés, butulás

Agy folyamatosan tanul Hogyan? Raktár, ami megtelik Számítógép memória holográfia

Emberi agy nagyon sok idegsejtben, szerteszét, egyidejűleg bekövetkező változások révén kódolja, őrzi meg a látott, hallott, érzett dolgokat A tárgyak tulajdonságait jegyezzük meg Emlékezéskor újra felépítjük a tárolt tulajdonságokból

Emlékező központok: Halántéklebeny, Hippocampus Nem tárolók Feldolgozók Formálás, visszakeresés Egész agy minden idegsejtje egyben memória-sejt is

Eldobható és fontos jelek: emlékezés: 3 lépcső: eldobható memóriák tára: kétszer jön szembe valaki, leírni egy telefonszámot amit most hallok amíg ébren vagyunk folyamatosan működik pár másodperc, pár perc rövid memória: valamilyen jel fontossá válik átkerül ide pár óra, pár nap többit nem selejtezzük ki teljesen: sokkal több dolgot őrzünk meg mint tudjuk: pszichoanalízis, Freud hosszútávú memória: egész életünkben gyermekkori emlékek, sokszor ismétlődő élmények minél régebbi valami annál erősebben őrzi-› pont ellentétesen működik

nincsenek éles határok más-más folyamatok-› külön tudnak sérülni pl.: baleset után nem emlékszik semmire, de bármi újat meg bír jegyezni, Korszakov-betegség más tárolási mód: rövid memória: ideiglenes áramkör idegsejtek az egykéregben zárt köröket alkotnak, 8-10 is-en átfut az inger és ismét ingerelni tudja a kiindulási sejtet. Lecseng egy idő után sok nyomot hagy-› könnyebb lesz aktiválni ezt a kört legközelebb, tartósabb hatás tartós memória: sejtek fehérjéinek megváltoztatása

Emlékező idegsejtek: receptor: hatásokat felfogja kémiailag megváltozik hatást továbbítja a sejtben lévő enzimek felé enzimek: DNS részeket tesznek szabaddá új fehérjék szintézise kezdődik a megváltozott működés kihat a sejttel érintkező összes többi sejt működésére-› a hologram egy pontja

Emlékezés csomagokban: nem egyesével, hanem összefüggésekben emlékezünk pl.: december-Mikulás... felidézés összetartozás alapján, nem sorban ugyanaz a szó több nyelven: tartalom szerint tárolás ugyanaz a betű többféleképpen: jelentés szerint tárolás

Tanulás, emlékezés: ugyanannak a folyamatnak a két oldala tanulás: emlékek keletkezése soha nem sorban a tanultak beépülnek a tudatunkba, összekapcsolódnak a tudásunkkal minden ember máshogy tanul, emlékszik emlékezés: ezek felidézése nem csak a dolgokra érzésekre is amit a dolgok kiváltottak: a kettő elválaszthatatlan: nem létezik semleges emlék memória “takarékos” összefüggő, egységes, egyszerű szerkezet ha valami nem illik az összképbe inkább kidobja ⇉nem egyezik a belső rendezett, szubjektív emlékezetünk a külső rendezetlen, igazi dolgokkal ⇉ nem egyezik más emberével sem: egyénre jellemző a belső “rend”

Jutalom és Büntetés központ: ha az agy bizonyos pontjait ingerlik: érzelmek válthatók ki hirtelen és tartalom nélküli boldogság/ rémület... élet során állandóan működnek minden emlékre valamilyen érzelmet tesznek különböző agyterületet EEG-je változik meg kellemes, kellemetlen... emlékek felidézésekor

Többszörös személyiség emlékezési csomagok szétválnak agyban megszűnik közöttük a kapcsolat egy emberben több személyiség (akár több 100) közöttük pszichikai fal, nem tudnak egymásról eltérő személyiségekhez más élettörténet, baráti kör, emlékek, eltérő életstílus, modor, esetleg más nem

Emlékezés kémiája: alapja: az idegsejtek kémiai, szerkezeti változékonysága receptor indítja el⇉ hormonok, hírvivők, fehérjékre ható anyagok, gyógyszerek befolyásolni tudják Memóriafokozó anyagok: Vazopresszin: az emlékek megszilárdulását segíti kis koncentrációban is DE: sok mellékhatás pl.: emeli a vérnyomást Stresszhormonok:(ACTH, CRH) fokozzák az emlékezést agy: tanulékonyság-serkentő hatás: tanulási helyzetek, feladatok is stressz állapotot hoznak létre stressz-válasz során agyi dopamin és noradrenalin aktiválódik: segítik a tanulást amfetamin, kokain: saját receptoraikon át szintén fokozzák ezek kiáramlását + amfetamin: vazopresszint szaporít az agyban ⇉stimuláns szerek hatása alatt tanultakat jobban megjegyezzük, de nehezebb belefoglalni a rendszerbe ( felfokozott figyelem miatt csapongó lesz az ember )

Nemi hormonokat serkentő agyi hormonok Nők legtanulékonyabb periódusa: ciklus első fele rendellenes nemi kromoszómákkal rendelkező emberek: hiányzik ez a hormon általában nem éles eszűek ezzel a hormonnal, mint egyógyszerrel lehet rajtuk segíteni

Tanulást gátló anyagok: GABA: univerzális gátlóanyag minden idegsejtet válogatás nélkül fékez GABA gyógyszeres serkentői: nyugtatók vagy szorongásgátló szerek Xanax, Seduxen, Rudotel sokáig nagy adagban ( napi 8-12 tabletta ) akadályozza az új dolgok tanulását

Emlékezésgátlók: endorfinok, morfin, heroin fájdalom, szélsőséges stressz, maximális erőfeszítés, életveszély: elöntik az agyat pl.: súlyos baleset: sokk nők szülés: oxitocin is segít felejteni alvás: “amnesztikus folyamat” egyik legerősebb a friss, futó benyomásokat reggelre kitörli csak a fontosabbak maradnak meg

Tanulás és felejtés semmi sem törlődik ki vagy kopik el megváltoztatjuk az új információk nem helyettesítik, hanem módosítják a már meglévőket sok tanult készség jut alvó szakaszba pl.: sokáig nem beszélünk egy nyelven unalmas, ingerszegény köryezetben tanulás és a felejtés is szünetel mintha a kettő összetartozna alvásban tanulás lehetetlen csak koncentráláshoz segítik a tanulót igazi alvás közben nincs megjegyzés az agyban DE: ha közvetlenül tanulás után alszunk a tanultakra jobban emlékszünk: nincs új információ-› nincs ami kitörölje a frissen tanultakat

Elbutulás: korral az emlékezés és a tanulás képessége csökken idős ember elbutulása (demencia) gyakori jelenség: Európában 1990-2000: 60-65 évesek: 1% 70-75 évesek: 4% 80-85 évesek: 13% 90-95 évesek 32%-a már a mindennapi életben nem tud segítség nélkül boldogulni. Nem az öregedés okozza hanem: agyi erek betegsége (ritkább) idegsejtek sorvadásos betegsége (gyakrabban)

Agyérelmeszesedés: önmagában nem nagy baj ha az erek elzáródnak-› infarktus elzáródás helyén elhalnak az idegsejtek általában nem az oxigén és táplálék hiányba halnak bele az elhaló sejtekből egyre több glutamát szabadul fel ( izgató hatású hírmolekula) stimulálja a szomszédos még élő sejteket és azok a túlingerlésbe halnak bele glutamát receptorok blokkolásával 90%-kal csökkenthető az elhalt sejtek mennyisége helyükön heg vagy folyadék hirtelen rosszabbodás, majd lassú javulás szívbetegség, magas vérnyomás, járászavar, beszédzavar, bénulások szokták kísérni

Alzheimer-betegség feledékenység, figyelmetlenség majd egyre súlyosabb szellemi zavarok MRI, CT már korán ki tudják mutatni idegsejtekben egy abnormális fehérjeféleség van lerakódva agysejtek hártyájában egy nagy fehérjemolekulából képződik több hírmolekula receptora enzimek később kisebb darabokra hasítják ha az enzim hibás (ez örökölhető) rossz helyen történik a hasítás (a bontandó fehérje hibája is lehet: szintén örökölhető) a fehérjedarab lerakódik és megöli a sejtet egy idő után

Alzheimer-betegség: nem véletlenszerű folyamat bizonyos sejteket támad pl.: acetilkolin-sejtek: emlékezésben fontosak sejtpusztulás az agykéregben és a hippocampusban a legsúlyosabb: tanulás, emlékezés irányítása itt glutamát hiány gyógymód ma sincs acetilkolin fogyása okozza a tünetek egy részét-› gyógyszeres pótlással lehet lassítani kísérletek: életképtelen magzatokból idegsejtek beültetése agysejtek növekedését serkentő neuropeptidek