Nyelv, beszéd, gondolkodás

Vázlat I. Bevezető áttekintés 1. Mi a nyelv, mi a beszéd, mi a gondolkodás? 2. Összefüggések II. Néhány mélyfúrás 1. Nyelv és nyelvhasználat, nyelv és beszéd 1.1. A nyelv szimbolikus és társadalmi-kommunikációs szerepe 1.2. Beszédprodukció – beszédpercepció 2. Beszéd és gondolkodás Beszédmodellek 3. Nyelv és gondolkodás 3.1. Nyelvi relativizmus 3.2. A világ nyelvi képe

I. Bevezető áttekintés 1. Mi a nyelv, mi a beszéd, mi a gondolkodás? Jelrendszer : nyelvi jelekből, elemekből és szabályokból álló rendszer, amely a beszélő/hallgató tudatában létezik, és amelyet szükség esetén mozgósít a nyelvhasználó. Kulturális termék: a közösség által történetileg létrehozott kód, amely változó és változékony, a közösség számára az összetartozás szimbóluma, önmeghatározásának és kommunikációjának eszköze. Ösztön: olyan készség, amely biológiailag van kódolva az emberbe.

A beszéd = nyelvhasználat NYELV ─ BESZÉD NYELVI RENDSZER ─ NYELVHASZNÁLAT LANGUE ─ PAROLE írott és beszélt Beszélt (↔ írott) nyelvhasználat

A gondolkodás A gondolkodás olyan szellemi tevékenység, melynek révén a megismerő lény tudatában megjelenik a megismerendő dolog jelentése, lényege, általános jellegű, univerzális tartalma (, és amelynek célja általában a megoldáskeresés). asszociációs logikus képzeleti ---- tudományos (különböző szaktudományok) – problémamegoldás mindennapi– általában nem logikai és statisztikai szabályokat követnek, hanem heurisztikákat (megközelítő szabályokat vagy ökölszabályokat), de a problémamegoldás igénye sokszor jelen van

2. Összefüggések Nyelv – beszéd elvont rendszer – konkrét megvalósulás Beszéd – gondolkodás a gondolkodás szerepe a beszédfolyamatban Nyelv – gondolkodás Hogyan függ össze a nyelv a gondolkodással? (Nyelvi relativizmus, nyelvi determinizmus – nyelvi univerzalizmus)

II. 1. Nyelv és nyelvhasználat, nyelv és beszéd 1.1. A nyelv szimbolikus és társadalmi-kommunikációs szerepe a) Szimbolikus szerep: a valahova tartozás érzésének, önazonosságunk meghatározásának hordozója A közösség, a nemzet összetartozásának egyik szimbóluma Önazonosságunk és a másoktól való elkülönülésünk meghatározásának egyik legfontosabb alapja (a kultúra mellett) Érzelmi viszony: Az otthonosság, az otthon levés biztonsága Közösséghez tartozás: a közös gondolkodás, a közös múlt, a közös előismeretek adta biztonság

A nyelv (szimbolikus) szerepe a társadalom életében Különböző (nyelvtudományi) felfogások: „hagyományos” nézet: „a 16. sz.-tól kezdve a nyelv mellett a közösség egyre fontosabb tényező lesz: a nagy múlt, a megmaradás szükségessége, az egység létrehozása, majd megőrzése” (Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza) A 20. sz. végétől kezdve a nemzetállamok „válsága” mint a a globalizáció velejárója a – nemzeti-nyelvi identitás válságát is hozta.

A „társaslélektani felfogás” (Karácsony Sándor: Magyar nyelvtan társaslélektani alapon. 1934.) megújulása kognitív alapon (Tolcsvai Nagy Gábor, Szilágyi N. Sándor) „a nyelv egy nép, egy nemzet olyan megnyilvánulási formája, amelyet e közösség alakít ki, általa egyedi módon képezi le a világot, és egyedi módon azonosítja önmagát” (Tolcsvai Nagy Gábor: Nyelv, érték, közösség 2004. 19.)

Generatív-strukturalista irányzat arra alapoz, hogy az egyén nyelvtudása egyetemes nyelvtudás, bármely nyelvet egyaránt elsajátít, ha az adott környezetben nő fel. Tehát nem lényeges a nemzeti nyelvközösség, az egyetemes nyelvközösség határoz meg mindent, sőt, a nemzeti nyelvközösség korlátoz, az egyetemes szabadságot ad a nyelvet (anyanyelvet) nem kell tanítani, hiszen elvont tudásunk alapján mindazt létrehozhatjuk, amire szükségünk van.

A szociológiai, antropológiai irány Nem veszi figyelembe a történeti közösséget és kultúrát, hanem a jelen közösség felépítését tekinti irányadónak. Legfőbb tényezőknek az egyént és a (kis)csoportot tartja, ezek önmeghatározása elsősorban az egyes nyelvváltozatokban valósul meg. Az ezen a nézeten alapuló szociolingvisztika ezért hagy figyelmen kívül olyan tényezőket, mint a nemzeti közösség, annak múltjával, kultúrájával, nyelvével, változásaival együtt.

A nyelv változékonysága A nyelv szerepe az idők folyamán változik (ahogy láttuk). A nyelv az idők folyamán változik a társadalmi mozgásokkal együtt. A nyelv változékony: nem őriz egy bizonyos állapotot, legföljebb könyvekben, nyelvtankönyvekben lehet rögzíteni egy időszak, hosszabb-rövidebb időtartam nyelvhasznála- tát, nyelvét. Mindenkori állapota a múltat is őrzi. Múltja kb. 3000 éves – történeti változatok: a leglátványosabbak a szókincs területén Pl. ëmdöl (HB) > eendel > eszel (enni fogsz) húr ‘bél, belsőség’ > ‘rugalmas szál, mely kifeszítve hangadásra képes’ > ‘ a kör kerületének két pontjá összekötő egyenes’

Változó körülmények, változó igények A nyelvtörténet korszakai Előmagyar kor – ie. 4. évezredtől ie.1000-500-ig: együtt éltünk a rokon nyelvet beszélő népekkel Ősmagyar kor – ie. 1000-500–9. század (honfoglalás): nyelvemléktelen korszak Ómagyar kor – 896–1526: megjelennek az írásos emlékek: Tihanyi alapítólevél, Halotti beszéd, Ómagyar Mária- siralom, később kódexek 4. Középmagyar kor – 1526–1772: a könyvnyomtatás, a fordítások, az írásbeliség kezdetének kora: Biblia- és zsoltárfordítások, A magyar költészet gyökerei:Tinódi Lantos Sebestyén, Bornemissza Péter, Balassi Bálint, Heltai Gáspár , Szenczi Molnár Albert, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós, Mikes Kelemen munkássága.

5. Újmagyar kor – 1772 –1920: nyelvtudomány, a nyelvvel való 5. Újmagyar kor – 1772 –1920: nyelvtudomány, a nyelvvel való tudatos foglalkozás kezdeteinek kora Kazinczy vezetésével megindul a nyelvújítás mozgalma 1772: Bessenyei György: Ágis tragédiája, Magyarság című röpirata: „Minden nemzet a maga nyelvén lett naggyá, de idegenén soha sem.” 1825: MTA: Széchenyi István a létrehozója 1832: az első helyesírási szabályzat: A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai (Vörösmarty Mihály) 1844. évi II. törvénycikk: a magyar nyelv államnyelvvé tételéről 1872: Magyar Nyelvőr 1905: Magyar Nyelv 6. Legújabb magyar kor – 1920–napjainkig: a trianoni döntés utáni nyelvállapot

A nyelv változatossága A nyelvnek a múltban is és a mindenkori jelenben is többféle változata van. Területi: dialektus Társadalmi: szociolektus Etnikai: etnolektus Politikai: politolektus Egyéni: idiolektus A normatív változat: közös (normatív-irodalmi) nyelv

A normatív nyelv viszonylagos egysége A magyar nemzet nyelvileg (majdnem) egységes, hiszen kevés nemzetisége van. A 19. század közepére megvalósult normatív változat nem abszolút, hanem viszonylagos egység. Mit jelent ez? Olyan egység, amelyben a normatív változat képviseli a változatok fölöttiséget, ezt tanulják a gyerekek az iskolában, ezen jelennek meg a sajtótermékek, ezt használják a rádiók és a tévék bemondói stb., de mellette az egyéb változatok természetes módon élnek.

A nyelv társadalmi-kommunikációs szerepe Az emberi kommunikáció és a természetes nyelv Az emberi kommunikáció leggyakrabban használt eszköze a nyelv. (A nyelv nem kizárólagos eszköze az emberi kommunikációnak A nyelvet nem csak kommunikációs interakcióban használjuk.) ↓ A nyelvet és a kommunikációt sosem azonosíthatjuk egymással.

A) Kommunikatív nyelvhasználat „külső beszéd” Szükség van partnerre (címzettre)!!!! Funkciók: Informatív (tudás) Imperatív (viselkedés) Performatív (szociális tudás) Emotív (érzelmi állapot) Interperszonális (a felek közti viszonyok) formális – informális

B) Nem kommunikatív nyelvhasználat „belső beszéd” Nincs szükség partnerre (címzettre)!!!! Funkciók: Expresszív: egyfajta önkifejezés Kognitív: ún. belső beszéd, a nyelv gondolkodásra való használata

1.2. Beszédprodukció – beszédpercepció Beszédtervezés, beszédprodukció: a beszéd létrehozásának folyamata Beszédpercepció: (a beszéd)észlelése és megértése sémák, forgatókönyvek

A beszédprodukció Mi a beszédprodukció? Az a folyamat, amely a megszólalás szándékától a kiejtésig tart. Az érdeklődés középpontjában: a spontán beszédprodukció Interpretatív Félspontán (félinterpretatív) Spontán: Narratív Párbeszéd Társalgás (lehet benne rövid narratíva) Beszéd alapú játékok Irányított spontán beszéd

A beszédprodukció A beszédprodukció vizsgálata Közvetlenül nem tanulmányozható. Vizsgálati lehetőségek: Megfigyelések (spontán beszéd közben ill. kísérleti helyzetben) Megakadásjelenségek, nyelvbotlások vizsgálata (ezeket néha szándékosan indukálják)

Beszédprodukció Beszédprodukciós modellek Garret, a Clark házaspár, Fromkin, Dell (interaktív modell) Levelt (beszédpercepció is!)

Levelt modellje a) Fogalmi szint b) Átalakító lemmaszint (mentális lexikon) grammatikai kódolás fonológiai kódolás c) Artikulátor_____________________ d) Akusztikai-fonetikai feldolgozó e) Elemző Fonológiai dekódolás Lexikai reprezentáció Grammatikai dekódolás f) Fogalmi szint

Levelt modellje Levelt beszédprodukciós modelljének jellemzői Az egyes alrendszerek nem függenek egymástól (nem kell információt megosztani ahhoz, hogy eredményesen elvégezzék feladatukat). Az egyes alrendszerek csak a saját működésüknek megfelelő inputot veszik be. Az információ csak előre halad. Nincs interakció a modulok között. Ugyanakkor a párhuzamos működést is engedi (pl. elemek aktiválása a mentális lexikonban). Inkrementális produkció (ahogy az egyik modult elhagyja az output, már kezdődik a következő input feldolgozása). A feedback (önellenőrzés) központi szerepe – a dadogás magyarázatára alkalmas. Egyszerre megértési modell is.

Fogalmi szint Fogalmi szint: beszédtervezés Amikor mondani szeretnénk valamit, az először fogalmi szinten jelenik meg Nem konkrét nyelvi jellegű – az egyén által ismert bármely nyelven megfogalmazódhat később A beszédszándék tartalmazza Amiről mondani akarunk valamit Amit mondani szeretnénk A tárgyakra vonatkozóan: egy (több) határozott-határozatlan oppozíciót A cselekvés/történés idejére/módjára vonatkozó információkat

Fogalmi szint Milyen mentális folyamatok játszódnak le a fogalmi szinten? Figyelem- és memóriafolyamatok A deklaratív tudás aktiválása (szemantikus és epizodikus memória) A fogalmi háló aktiválása és építése

Fogalmi szint A folyamat jellemzői: Konvencionális és egyedi egyszerre Nem nyelvi jellegű! Fogalomkörök: Tárgyakra, helyekre, élőlényekre, személyekre stb. utaló fogalmak Eseményekre, cselekvésekre, történésekre, viszonyokra utaló fogalmak Tulajdonság- és viszonyfogalmak

Az átalakító B. Az átalakító Az átalakítás nyelvspecifikus! a) A lemma szintje b) A grammatikai kódolás c) A fonológiai kódolás Egynyelvű anyanyelvi beszélőnél automatizálódott a folyamat!

Az átalakító a) A lemma szintje A szemantikai és a fonológiai szint között elhelyezkedő absztrakt forma Szintaktikai és szemantikai információt tartalmaz (hogyan használható a mondatban, nyelvtani neme stb.), de morfológiait és fonológiait nem A mentális lexikon: egy konkrét nyelvhez tartozó tetszőleges, tanulás útján megismerhető nyelvi egységek (lexikális tételek) listája, valamint olyan információk, amelyek az adott egység használatához szükségesek a kommunikáció során: lemmák és lexémák

Az átalakító – a lemma szintje Szerepe az átalakításban A preverbális terv aktiválja a lexikont. A lexikonban számos lemma aktiválódik, amelyek illeszkednek az üzenethez. Az adott fogalomhoz legjobban illeszkedő lemma választódik ki. A lemmában található szintaktikai információk aktiválják → a grammatikai kódolást

Az átalakító b) A grammatikai kódolás A grammatikai kódolóban procedurális tudás aktivizálódik. Elkészül a szintaktikai struktúra = felszíni struktúra. Egyeztetések: szám-személy, ige-tárgy stb. A lemma és a lexéma közötti kapcsolat → a lexémák aktivizálódnak. A lexémák szintje: a lemma megtalálása után konkrét szóalakot keresünk Morféma- és szótagstruktúra Hangsúlyviszonyok Beszédhangok és azok sorrendje

Az átalakító c) A fonológiai kódolás Fonetikai alapú egyeztetések: magas-mély hangrendű, ajakkerekítés szerinti illeszkedés, hasonulások, összeolvadások Fonetikus-artikulációs terv készül

Az artikuláció C. Az artikuláció A fonetikus terv motoros kivitelezése A „mondandó” egy ideig a pufferben várakozik – belső beszéd

Beszédpercepció L. Levelt modelljének jobb fele! Tágabb értelmezés: Beszédpercepció (a beszédfeldolgozás tevékenysége) Beszédészlelés Beszédmegértés (mondatértés, szövegértés) Beszédértelmezés (szövegértés, szövegértelmezés)

Beszédpercepció Milyen kapcsolatban van a beszédészlelés minősége egyes képességek kialakulásával? A precíz észlelés és a szegmentálási készségek meghatározzák az olvasás és írás technikai színvonalát. A beszédmegértés a feltétele az olvasottak értésének, értelmezésének A nyelvi zavarok egy része (beszédhiba, diszfázia, diszlexia) mögött a beszédpercepció hiányosságai állnak. A beszédészlelés időzítési zavarai, a gyenge memória stb. technikai olvasászavarhoz vezetnek. A beszédészlelési zavarok következménye lehet a gyenge helyesírás.

Beszédpercepció A beszédpercepciót meghatározó néhány fontosabb tényező A beszédtempó és a beszédpercepció összefüggése A túl gyors (követhetetlen, téves észlelés)és túl lassú beszéd (türelmetlenné tesz)nehezen appercipiálható. A gyors beszéd tanulási nehézségekhez is vezethet. A beszédbeli hangkihagyás és az íráshibák között korreláció van.

Beszédpercepció A beszédhibák és a beszédpercepció összefüggése (alsó tagozat) Elhúzódó beszédhiba esetén csekélyebb a szókincs aktiválása a mentális lexikonból A beszédhibások nehezebben értik a mondatokat Következtetés: a beszédprodukció hibái kihatnak a beszédpercepcióra, az írott szövegek megértésére → tanulási, helyesírási, szövegértelmezési nehézségek A beszédpercepció hatása a helyesírásra A helyesírási, írási, olvasási nehézségekkel küzdőknek rosszabbak a percepciós mutatói

Sémák, forgatókönyvek A beszédpercepció és a szövegértés, -értelmezés Bartlett (1932): A sémák szervezett tudáscsomagok, amelyek lehetővé teszik, hogy értelmet adjunk a világnak (és a leírásainak). A sémaképzés 4 központi folyamata: kiválasztjuk a beérkező ingerek megfelelő aspektusait a jelentést elvonatkoztatjuk, aktiváljuk a megfelelő előzetes tudást, az információt egyetlen holisztikus reprezentációba integráljuk.

Sémák, forgatókönyvek Schank & Abelson, 1977 A forgatókönyvek olyan sémák, amelyek a rutinszerű cselekvésekre és ismerős, ismételt cselekvéssorokra vonatkozó tudásunkat reprezentálják pl. Étterembe menés Orvoshoz menés Eladás Vagyis a sémák és a forgatókönyvek is a tudás szervezését szolgálják.

Sémák, forgatókönyvek A forgatókönyvet használhatjuk arra, hogy a segítségével megértsük a szöveget (Hogyan szokott történni?). • A forgatókönyv használata magyarázatot ad arra, hogy miért emlékszünk a szöveg lényegére, és milyen következtetéseket vonunk le, de azt nem magyarázza meg, hogyan vonjuk le ezeket a következtetéseket • A forgatókönyvek/sémák használata megmagyarázza Bartlett eredeti eredményeit is: az eltérő kultúrákból származó történeteket az emlékezet úgy torzítja, hogy azok a lokális kulturális normákhoz illeszkedjenek (a Drakula-történetek, a Báthory Erzsébet-történet Nyugat-Európában).