Dr. Szél Ágoston Budapest, 2003.

A többi elméleti tárgy oktatói is elfogadnák az anatómia leépítését. Fenyegető veszély: az anatómia veszít az orvosképzésben eddig betöltött meghatározó szerepéből Új, speciális klinikai tárgyak (pl. reumatológia, hematológia, immunológia, idegsebészet) követelnek maguknak helyet a graduális képzésben, és igénylik az anatómia leépítése után felszabaduló órákat. Világosan megfogalmazott cél: a klinikai tárgyak „lejjebb hozása” az alacsonyabb évfolyamok felé. A többi elméleti tárgy oktatói is elfogadnák az anatómia leépítését.

Fenyegető veszély: az anatómia visszaszorítása Egy igen drága ágazat (cadaver, boncolás, boncterem, stb.) „leírható” lenne az egyetemi, kari költségvetésből. Nem lenne többé gond az elaggott boncterem felújításával, a tetemek beszerzésével, a kegyeleti jogok betartásával. Talán a hallgatók is örvendeznének, mert a képzés egyik legnehezebb tárgya megszűnne vagy visszaszorulna (felvételi számok emelkedtek, pl. a Genti Egyetemen, Belgiumban).

Miért merül fel éppen mostanában az anatómia visszaszorításának gondolata? A kreditrendelet nagyon alapos latolgatásra kényszerítette a karokat. Az egyes tárgyak óraszámai tüzetes összehasonlítás tárgyai lettek. A régóta emlegetett kurrikulum-reform szükségessége ismét előtérbe került („verkehrte Welt”). Mindenki (OM, Kari vezetés) hangsúlyozza, hogy nem a kreditpontok fogják majd a normatív elosztás alapját képezni, az intézetek mégis nyugtalanul próbálják megtartani vagy megnövelni tárgyuk kredipontjait.

Az anatómiaellenesség néhány konkrét oka: „Túlságosan magas óraszám (anatómia: 31, míg az élettan csak: 21, a patológia csak: 14)” „A hallgatók nem azt tanulják (és tudják), amire a klinikumnak szüksége van.” „A hallgatók úgyis mindent elfelejtenek mire elérkeznek a klinikai tárgyak tanulásához.”

Az anatómiaellenesség további konkrét okai: „A klinikus jobban tudja, mint az anatómus, hogy milyen anatómiai ismeretekre van szükségük orvostanhallgatóknak.” „Az anatómia, mint tudomány eljutott a csúcshoz, új ismeretek szerzésére nemigen adódik lehetőség.” „A modern (pl. képalkotó) diagnosztikai módszerek feleslegessé teszik a fizikális vizsgálómódszereket (nota bene: Sahlgrenska Sjukhuset, Göteborg).” - Az anatómia orvosszakmai presztízse lecsökkent.

Objektív nehézség: orvosi végzettséggel rendelkező és klinikai szemlélettel oktató anatómusok hiánya. A kétféle posztgraduális képzés (PhD – rezidens) beindulása miatt nincs igazán utánpótlása az orvosi végzettségű anatómus szakembereknek. Az anatómia nem szakvizsgtárgy, így a szakma presztízse valóban nehezen tartható fenn. A szakvizsga kifejezetten a betegellátás kapcsán felmerülő jogi garanciák biztosítása miatt szükséges, az anatómiát oktató orvos esetében az ilyen garancia felesleges.

Quo vadis anatomia? A régi szakképzési rendszerben az anatómiai intézetek közkedvelt előszobái voltak a manuális szakmáknak. A mai rendszerben a képzési idő igen hosszú, az anatómiai gyakorlattal töltött évek a szakorvosképzés szempontjából „veszteségnek” számítanak. Az anatómusok utánpótlása egyre inkább a természettudományi karon végzett kutatókra támaszkodik.

Igazi klinikai szemlélet azonban nehezen várható el a nem-orvos végzettségűektől. Az orvosi gyakorlat (a személyes példa) hiánya csökkenti a meggyőző erőt a medikusok oktatása során. Az anatómiai intézetben elhelyezkedő fiatalok számára sokkal inkább „kifizetődő” a tudományos fokozat (PhD) megszerzése. Tudományos aktivitásuk jelentősen javítja a tanszék publikációs és szcientometriai mutatóit.

Hát akkor mit tegyünk ?

Az orvosképzés klasszikus kurrikuluma Anatómia, szövettan Struktúra Élettan Funkció Patológia Kóros struktúra Kórélettan Kóros funkció Belgyógyászat, sebészet, stb. Betegségek pl. Sebészeti műtéttan Gyógyítás

Az anatómia klasszikus szerepe az orvosképzésben: Az emberi test felépítésének szisztematikus bemutatása („rendszeres boncztan”). Általános orvosi (latin) nómenklatúra bevezetése és begyakorlása a mindennapi szóhasználatban. „A gyógyítás anatómia nélkül hasonlít a vakondok munkájához, aki a sötétben dolgozik és tevékenységét földhányások jelzik„ (Tiedemann, 1754)

Az anatómia klasszikus szerepe az orvosképzésben: Átfogó és részletes kép (leírás) az egészséges emberi testről. A klinikus az így megszerzett ismeretekre épít, amikor a beteg szervezet gyógyítását magyarázza, legfeljebb további információt nyújt a klinikai tárgy speciális igényeinek megfelelően. Alapozó tárgy, amely nélkül az orvosi diszciplínák egyike sem értelmezhető vagy tárgyalható. Cél-e az emberi test minél tökéletesebb leírása? Elegendő-e (szükséges-e) a morfológiai ismeretek minél tökéletesebb formában való átadása?

A növényszervezettan (természettudomány) elsődleges feladata a növényi szervezet bemutatása. Az állatszervezettan (természettudomány) elsődleges feladata az állati morfológia megismertetése. Az orvosi anatómia (orvostudomány) elsődleges feladata NEM és NEM CSAK az emberi test morfológiájának megismertetése.

Az anatómia oktatásának célja az orvosképzésben: NEM anatómus szakemberek (anatómus „specialisták”) kinevelése, hanem….. …a képzés célja: a betegségek diagnosztizálására és gyógyítására felkészült klinikusok (általános orvosok) képzése. Az orvosi anatómia oktatása nem lehet öncél, igazi célja az orvosi gyakorlat számára nélkülözhetetlen morfológiai ismeretek átadása kell, hogy legyen.

Orvosi (klinikai) anatómia, de nem klinikum ! Szkülla és Kharübdisz: deskriptív (tisztán leíró) morfológia versus klinikai (patológiai, belgyógyászati, stb.) ismeretek átadása. Megoldás: a betegségek és a gyógyítás szempontjából releváns adatokra koncentrálni és a hallgatók figyelmét felhívni ezen ismeretek klinikai jelentőségére. Orvosi (klinikai) anatómia, de nem klinikum !

Orvosi (klinikai) anatómia, de nem klinikum ! Egyik véglet: deskriptív anatómia: a struktúra korrekt és szabatos demonstrációja - anélkül, hogy a klinikai vonatkozásokra történne utalás. Másik véglet: problem based learning (PBL): a szerkezet megismerése nem élvez prioritást, akár el is hanyagolható. A kóros funkció és a gyógyítás lehetőségei a szerkezettel egyidejűleg tűnnek fel – akár mindjárt a „beteg ember” jelenlétében. Megoldás (középút): a hierarchikus tantárgyi építkezés kereteit megtartva először az anatómiai alapok ismertetése, de bőséges utalás azok klinikai jelentőségére. Orvosi (klinikai) anatómia, de nem klinikum !

Probléma-orientált tanulás, blokk-rendszerben történő oktatás Kóros struktúra Anatómia, szövettan Struktúra Élettan Funkció Patológia Kórélettan pl. Sebészeti műtéttan Kóros funkció Belgyógyászat, sebészet, stb. Gyógyítás Betegségek

A klinikai anatómia előnyei: Figyelemfelkeltés Megoldás (középút): a hierarchikus tantárgyi építkezés kereteit megtartva, először az anatómiai alapok ismertetése, de bőséges utalás azok klinikai jelentőségére. A klinikai anatómia előnyei: Figyelemfelkeltés Előremutató ismeretek közlése Az orvosi gondolkodásba vetett hit megerősítése A természetes orvosi érdeklődés (kiváncsiság) kielégítése Az orvostanhallgató „kollégának” tekintése

Carpalis alagút szindróma Egyes thenar-izmok beidegzése M. palmaris longus N. medianus Retinaculum flexorum N. ulnaris, R. palmaris N. medianus, ramus palmaris Érzőbeidegzés Thenar Hypothenar M. flexor carpi radialis (I.) N. et A. ulnaris Tuberculum ossis trapezii M. flexor digitorum spf. (II.) M. flexor pollicis longus (III.) M. flexor digitorum prof. (II.) M. abductor pollicis longus (I.) M. extensor pollicis brevis (I.) Hamulus ossis hamati Vagina synovialis communis musculorum flexorum N. radialis, R. spf. M. extensor carpi ulnaris (VI.) A. radialis N. ulnaris, R. dorsalis V. cephalica V. basilica M. extensor carpi radialis longus et brevis (II.) M. extensor digiti minimi (V.) M. extensor digitorum (IV.) M. extensor pollicis longus (III.) M. extensor indicis (IV.) Retinaculum extensorum

További lehetséges „megoldások” Jelenjen meg az anatómia a felsőbb évfolyamokon (pl. sebészeti műtéttan), amikor a hallgató már komoly klinikai ismeretek birtokában van, és jobban érti az anatómiai viszonyok jelentőségét. Jelenjen meg az anatómia a szakorvosképzésben, amikor a hallgató már rendelkezik orvosi szemlélettel és gyakorlattal. Kérdés: alkalmas-e az (akár orvosi diplomával rendelkező) anatómus tudása a ténylegesen klinikai szemléletű anatómia oktatására?

Anatómia szakvizsga bevezetése? Oktasson anatómiát a klinikus? Az európai trendek nem erre mutatnak. Oktasson anatómiát a klinikus? A szaktárgy ismerője pontosan tudja, hogy a gyakorlatban milyen szintű anatómia tudásra van szükség. Kérdés: elegendő-e a szakorvos anatómiai ismerete ahhoz, hogy (didaktikailag) kellően rendszerezett ismereteket adjon át a morfológiai tudás megalapozására?

Jelenjen meg az anatómus és a klinikus orvos együtt az oktatásban Jelenjen meg az anatómus és a klinikus orvos együtt az oktatásban? - PBL Nagyon nehéz megszervezni több oktató egyidejű jelenlétét az oktatás színhelyén. Didaktikai szempontból is nagyon nehéz összehangolni több oktató egymást kiegészítő prezentációját. Jelenjen meg az anatómia és a klinikai tudás együttesen egy adott oktató repertoárján! Specializáció nélkül azonban ez elképzelhetetlen!

Szakosodás az anatómiai intézeteken belül? Orvosi végzettség és gyakorlat birtokában makroszkópos bonctani oktatás Biológus diplomával és gyakorlattal szövet-, és fejlődéstani oktatás Előny: nagyobb hatékonyság. Hátrány: megszűnik a széles körű áttekintés, nem ugyanaz az oktató kíséri végig a „csoportot” a teljes anatómiai képzés során. A kreditrendszerben a csoportbeosztás és az évfolyamok hagyományos rendszere várhatóan úgyis felbomlik (vö. BME).

A komplex anatómia, szövet- és fejlődéstan tantárgy felosztása az egyes szubdiszciplínákra Számos európai példa mutatja, hogy a neuroanatómia valamint a szövet- és fejlődéstan leválasztható az általános (makroszkópos) anatómiáról. Ez a szétválasztás kurrikuláris szempontból három különböző tantárgyat jelentene, külön vizsgákkal.

A jelenleg egységes „anatómia” lehetséges tagolása (Klinikai) anatómia I. (vizsga) Sejttan (!) Szövet- és fejlődéstan (vizsga) (Klinikai) anatómia II. (szigorlat) Neuroanatómia (vizsga)

A komplex tantárgy felosztása A kreditrendelet szellemétől nem idegen, mivel az egyes résztárgyak egymásraépülését az előtanulmányi renddel finomabban lehetne szabályozni, mint most. Az oktatás továbbra is egyazon anatómiai tanszék kezében maradna, tehát egységes szemlélet és egységes irányítás érvényesülne. Előnyös az oktató számára, mert az oktatási teher ésszerűsíthető lenne, a specializáció miatt kutatásra is több idő jutna.

A komplex tantárgy felosztása Előnyös lenne a hallgatók számára, mert megkönnyítené a felkészülést. Előnyös lenne a hallgatók számára, mert nagyobb mobilitást, flexibilitást biztosítana, és mert a hallgató megállhatna az egyes féléveknél, és a megszerzett érdemjegyet, krediteket tovább vihetné.

Komoly, elvi kérdés: elfogadható-e a jelenlegi, hagyományos, komplex ismeretanyag felszabdalása? Válasz: elkerülhetetlenül felmerül ennek a szükségessége, mert az oktatói utánpótlás veszélyben van. A kurrikuláris reformtörekvések végrehajtói vélhetően könnyebben fogadnák be az esetleg két félévre „csökkentett” makroszkópos anatómiát. Remény: Az ésszerű tagolással az összóraszám nagyobb része lenne megőrizhető, mint a mamut-tantárgy egybentartásával.

További lehetőségek: Az anatómiai tárgyak felértékelődhetnének az integrált egyetemek átfedő kurrikuluma miatt. Miért ne taníthatna anatómiát az általános orvoskar anatómiai intézete az egészségügyi főiskolán, a testnevelési karon, a természettudományi karon, stb.?

„ ... az anatómia nem öncél, hanem csak eszköz: alap, amelyre [a medikusoknak] szükségük van, hogy felépíthessék reá szoros értelemben vett orvosi tanulmányaikat.” Lenhossék Mihály, 1922