Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030 Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a természettudományi képzési terület alapszakjaihoz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030 Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a természettudományi képzési terület alapszakjaihoz."— Előadás másolata:

1 TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030 Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a természettudományi képzési terület alapszakjaihoz A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A bologna képzés helyzete az SZTE természettudományi szakjain Varga Zsuzsa SZTE TTIK Projektkonferencia, Debrecen 2010. október 1.

2 TÁMOP-4.1.2- 08/1/A-2009-0030 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 2 A helyzetfelmérés szempontjai *  A ciklusos képzés kialakítása  Új képzési forma és tartalom felépítése  Oktatás és tanulásszervezés, a képzés folyamata *Bókay Antal: Kérdések, témák a bologna képzés elemzéséhez, 2010.

3 TÁMOP-4.1.2- 08/1/A-2009-0030 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 3 1. A ciklusos képzés kialakítása  A mesterképzés ismerete nélkül jött létre  Az alapképzés túlzottan specializált (szakirányok, tanári minor, alapozás csak az 1- 3. félévben)  A mesterszak a nem előzményszakról jövők miatt megismétel BSc ismereteket Alap és mesterszak egymás után: 2 szakdolgozat 2 záróvizsga – kevesebb szakmai kredit

4 TÁMOP-4.1.2- 08/1/A-2009-0030 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 4 1.2 Alapozó-e az alapszak?  110-120 szakmai kredit van rá – kevés  Mindenütt vannak szakirányok – túl korai specializáció  A régi egyetemi képzés valahogy benne van (komplett képzés legyen annak is, aki abbahagyja)  Tapasztalat: nem kell szakirány, hanem erős alapozás: természettudomány, matematika, társadalomtudomány, informatika

5 TÁMOP-4.1.2- 08/1/A-2009-0030 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 5 1.3 FSZ, szakirányú továbbképzés  Az FSZ idegen maradt a felsőoktatás (az egyetemi karok) számára  A földrajz szakot (idegenforgalom) kivéve nincs kapcsolat FSZ-hez  FSZ kreditelismerés problémás  Szakirányú továbbképzés gyakorlatilag megszűnt (vagy nem is volt), de  A szakirányok újraéledhetnek szakirányú továbbképzésként  Piaci körülményekhez könnyen lehetne szakembert képezni (pl. lézerfizika)

6 TÁMOP-4.1.2- 08/1/A-2009-0030 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 6 1.4 Alapszak és a munkaerőpiac, az „alkalmazhatóság”  A végzettek nagy része belép a mesterszakra

7 TÁMOP-4.1.2- 08/1/A-2009-0030 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 7 2. A kreditrendszer kialakításának tapasztalatai  Kredit-óraszám megfeleltetés formális és egyenetlen:  Szakmánként eltérő (biológia, matematika, földrajz, -> környezettan)  Tanszéki, oktató érdekek, a kapacitás és a hagyományok meghatározók  Pozitívum: jelenleg minden szakon megtörtént vagy folyamatban van a kreditallokáció felülvizsgálata  Kötött képzési programok, tárgyak erős egymásra épülése az első években (az alapozás ezt kívánja)  Negatívum: a hallgató lemarad, ha eltér a mintatantervtől. Kapacitáshiány miatt nincsenek a tárgyak minden félévben hirdetve.  Átlag oktatói vélemény: a kreditrendszer túl sok szabadságot ad a hallgatónak, kevés a szűrő

8 TÁMOP-4.1.2- 08/1/A-2009-0030 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 8 2. A kreditelismerés helyzete  Nagy része automatikus: a hallgató ugyanarra vagy rokon szakra jelentkezik vissza (időszakonként 3-4 ezer kérvény!)  Következmény: Nincs szükség az elismerés korlátjára  „Valódi” kreditelismerési esetekben megjelennek finomabb összehasonlítások:  A tanult ismeret színvonala, mélysége  Gyakorlat-elmélet óraszáma  Az ismeret elavult jellege  FSZ és bizonyos intézményekben szerzett kreditek esetén inkább elutasítás, mint elismerés

9 TÁMOP-4.1.2- 08/1/A-2009-0030 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 9 2. Kredit és hallgatói munkaóra viszonya  OMHV kérdés: „Mennyire van összhangban a tárgy kreditje a végzett munka mennyiségével?”  Sajnos a válaszokból nem tudható csak az eltérés, de az irány (sok a kredit vagy kevés) nem.  Problémák:  Nincs átlaghallgató, minden vélemény szubjektív elemeket hordoz.  A kreditallokáció egyenetlen, nem tükrözi a hallgatói munkát, más szempontok is meghatározók voltak  A tárgyak eltérő teljesítési követelményei még azonos óraszám és kredit mellett is

10 TÁMOP-4.1.2- 08/1/A-2009-0030 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 10 3. A képzés folyamata – új módszerek, stratégiák  A többség a klasszikus tantermi órák formájában tanít  Több száz fős tömeget hogyan másképp?  Nincsenek kidolgozott stratégiák, oktatók és hallgatók egyedül küzdenek a megváltozott környezetben.  Új oktatási módszerek önkéntes alapon léteznek (on-line tanulás, tesztek, önálló kiselőadások, évközi munka) – gyakorlat szemináriumi szinten  A tudásfelmérésben elektronikus eszközök (teszt) jelentek meg. A szóbeli számonkérés erősen szorul vissza  A „jó kutató” az egyúttal „jó oktató”

11 TÁMOP-4.1.2- 08/1/A-2009-0030 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 11 3.2 A tárgyak és vizsgák száma A képzés első három félévének jellemzői:  A tárgyak száma sok  félévente 7-8, ea és gyakorlat külön számolva 10-12.  Az alapozó tárgyakra a 2 óra = 2-3 kredit jellemző.  Szakonként különbségek: A kémia a sok labor miatt óraszám>kredit, biológia óraszám= kredit, többi szak óraszám < kredit  Magas a vizsgák száma  Környezettan szak 10-12, az átdolgozott szakokon (földrajz, matematika) 5, a többin 7 az átlag

12 TÁMOP-4.1.2- 08/1/A-2009-0030 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 12 3.3 A tárgyak és vizsgák száma

13 TÁMOP-4.1.2- 08/1/A-2009-0030 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 13 3.3 A tárgyak és vizsgák száma 2. félév

14 TÁMOP-4.1.2- 08/1/A-2009-0030 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 14 3.3 A végzettek és a belépők aránya  Végzettek aránya a belépőkhöz képest

15 TÁMOP-4.1.2- 08/1/A-2009-0030 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 15 Merre tovább? Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030 Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a természettudományi képzési terület alapszakjaihoz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések