Viták a kőolaj eredete körül A Gólem 2. Előadás Viták a kőolaj eredete körül Nádasi Eszter BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 2014/2015 I. félév- KEDD

A kőolaj eredete A kőolaj ipari jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni: benzin, műtrágya, műanyagok alapanyaga és alapvető energiaforrás a 19. század óta; Időről időre komolyan felmerül, hogy kifogyóban van, ami ha bekövetkezne, óriási gond lenne a világgazdaságnak; A kimerülés várható időpontját a már ismert és a még ismeretlen, lehetséges lelőhelyek kapacitásának felbecslésével próbálják előre jelezni; Ehhez kell legyen valamilyen elképzelésünk az olaj lehetséges lelőhelyeiről! A kőolaj és a földgáz eredetére az elfogadott elmélet az ún. biogenikus elmélet: vagyis hogy ezek az évmilliók során lerakódott, nagy nyomáson összesűrűsödött állati és növényi maradványokból keletkeztek; A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Thomas Gold alternatív elmélete Thomas Gold (1920–2004) osztrák származású asztrofizikus azonban megkérdőjelezte ezt a 40-es évektől kezdve általánosan elfogadott elméletet szerinte az olaj nem biogenikus eredetű; Gold nagy tekintélyű, elismert tudósnak számított, számos komoly tudományos díjjal; Elsősorban az állandó állapotú univerzum elméletről volt híres, ami sokáig a Nagy Bumm versenytársa volt (1948); További eredményei: a magnetoszféra léte (1959); a pulzárok magyarázata (1968); intenzív részvétel a NASA kutatásaiban; A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Az alternatív elmélet Az abiogenikus elméletnek nagy múltja van: a 19. században jelentős képviselője volt például Dimitríj Mengyelejev, később több szovjet kutató; Gold elképzelése szerint a szénhidrogének általánosan előfordulnak az Univerzumban, és már a Föld kialakulásakor jelentős mennyiségű szénhidrogén esett csapdába a Föld felszíne alatt (mint pl. a fémek), amelyek a földtani folyamatok következtében folyamatosan a felszínre kerülnek; Az az olaj, amelyet mi kibányászunk, csak a legelérhetőbb szénhidrogén, de további jelentős készletek találhatóak a felszín alatt olyan helyeken, ahol a biogenikus elmélet szerint nem is létezhetnek, és ahol persze így nem is keressük… A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

„Fosszilis üzemanyag” Kőolaj= meg nem újítható, fosszilis energiahordozó A felszínre hozott olajban minden esetben megtalálhatóak az élet nyomai: a biogenikus elméletből logikusan következik a fosszíliák jelenléte az olajban; az abiogenikus elméletnek is mindenképpen magyarázatot kell tudnia adni erre a jelenségre! Gold állítása szerint nem azért található szerves anyag a szénhidrogénekben, mert azokból keletkezett, hanem pont fordítva: a baktériumok a szerves táplálék miatt költöztek oda! Gold szerint a föld alatti bioszféra sokkal nagyobb, mint gondolnánk; Úgy véli, a geomikrobiológia eredményei alátámasztják az elméletét: a korábbi elképzelésekkel szemben egészen szélsőséges körülmények között, akár 5-6 km mélyen, 100oC felett is élnek baktériumok, sőt már marsi meteoritban is találtak életre utaló nyomokat; Fogadtatás: A mikrobiológusok jellemzően egész nyitottak Gold elméletére, de a geológusok továbbra is mereven elutasítják. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A biogenikus elmélet kritikája Gold a korábban elfogadott elmélet kritikájával is igyekezet alátámasztani a saját elképzelését: A biogenikus elmélet esetében nem a fosszíliák jelenlétét kell megmagyarázni; A kérdés az, hogy hogyan került az olaj olyan mély és nagynyomású helyekre (sok kilométernyi masszív kőzet alá), ahol megtalálják és kitermelik; Gold szerint egyáltalán nem egyértelmű, hogy ezek a kőzetek bizonyos geológiai időszakokban elég porózusak voltak ahhoz, hogy lehetővé tegyék folyadékok (víz, olaj) átjutását; De ha mégis, akkor hogyan őrizték meg utána hosszú évmilliókon keresztül odalent ezeket a folyadékokat? A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Bizonyítékok Gold elmélete mellett 1. Szénhidrogének jelenléte: Más bolygókon (Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz); Holdakon (Titán, Oberon stb.); A Mars felszínén bizonyos helyeken, bizonyos időközönként jelentős szénhidrogén-kiáramlás figyelhető meg: Tehát ha igaz az abiogenikus elmélet, akkor vagy ezeken a bolygókon is van élet (?), Vagy mindenhol máshol abiogenikus úton keletkeznek a szénhidrogének, csak éppen a Földön nem (?) A geológusok válasza az, hogy más bolygókon szinte csak metán található a szénhidrogének közül;  Ilyet a vulkánok is bocsátanak ki magukból;  Nyilván abiogenikus eredetű;  De! A metán még nem olaj, hanem a legegyszerűbb szénhidrogén. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Bizonyítékok Gold elmélete mellett 2. Az olajlelőhelyek gyakran geológiailag igen különböző eredetű földfelszín alatt találhatóak: Ezt a jelenséget könnyű abiogenikus, mélyről jövő olajáramlással magyarázni, ahogy a kisebb méretű olajcellákat is; De biogenikusan problémás, hiszen ott a keletkezés bizonyos geológiai földjellemzőkhöz kötött. 3. Különböző mennyiségű és típusú fémek jelenléte a nyersolajban, és az aránytalanul sok hélium hármas izotóp a földgázban. Mindezek ellenére fontos hangsúlyozni, hogy a biogenikus elméletet is számos bizonyíték támasztja alá, ami miatt a geológusok szinte kivétel nélkül, egyöntetűen elfogadják a ‘40-es évek óta! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Félidei mérleg Annak ellenére, hogy egyöntetű tudományos konszenzus van, Gold abiogenikus alternatív elmélete egyáltalán nem megalapozatlan, jó néhány megfigyelés, bizonyíték támasztja alá (pl. az új marsi megfigyelések); Ráadásul Gold elméletének, ha igaznak bizonyulna, óriási következménye lenne a teljes globális gazdaságra és emberi életre, hiszen a biogenikus elmélet szerint olajkészleteink erősen korlátozottak és kifogyóban vannak; A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Akkor most melyik elmélet dőlt meg? „Döntő kísérlet” (1.) 1985-ben Gold egy rettentően drága döntő kísérlet javaslatával állt elő, és sikerült rávennie a Svéd Nemzeti Energia Társaságot, hogy olyan helyen kezdjenek el fúrásokat végezni (Siljan-kráter), ahol a biogenikus elmélet szerint NEM LEHET olaj: Vagyis ha találnának olajt… mit jelentene? Ha pedig nem, akkor fölösleges pénzkidobás volt.. 1987-ben az első kút 100 liter olajt és némi metánt hozott a felszínre! Tehát TALÁLTAK olajt- egy keveset… Akkor most melyik elmélet dőlt meg? Inkább az abiogenikus elmélet bukásának tartották ezt a próbálkozást… A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Tényleg döntő a kísérlet? Az abiogenikus elmélet hívei szerint nem! Voltak, akik azt feltételezték, hogy ez a 100 liter olaj valójában 4 hónappal korábbról, a kút fúrásából származik, ahol általában szintén felhasználnak olajt: Azt hihetnénk, hogy egy kémiai analízissel könnyű lenne eldönteni, hogy honnan származott a felhozott olaj- az eredmény azonban kétséges lett: Bizonyos kémiai nyomelemek feldolgozott olajról árulkodtak; A magas fémtartalom viszont nyersolajról; Ráadásul 4 hónap alatt sok minden történhet odalent nagy nyomás alatt (biológiai és geológiai folyamatok); Az eredeti olajból senki sem tett el mintát az összevetéshez, úgyhogy mind a két fél meg tudta őrizni a maga álláspontját. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Akkor most megdőlt a biogenikus elmélet? Döntő kísérlet 2. Gold elismerte, hogy a meddő vita eldöntésére újabb drága kútfúrásra van szükség, de most már fúróolaj nélküli technikával; Az eredmény: 80 hordó nyersolaj és metán… Tehát sokkal nagyobb mennyiség, és biztosan nem a fúróolajból. Akkor most megdőlt a biogenikus elmélet? A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Döntő kísérlet? Gold szerint igen… A biogenikus elmélet hívei szerint viszont nem. Új magyarázatuk szerint (vegyük észre a pozícióváltást az érvelésben!) az olaj eredete a medence vékony (5-6 m) üledékrétege. Itt keletkezett biogenikus módon a csekély mennyiségű olaj, és ez süllyedt le a medence vastag (6 km) gránitfelszíne alá. Gold válasza: „Ez abszurd és lehetetlen!”

Döntő kísérlet 2: patthelyzet Természetesen a biogenikus elmélet hívei is elismerték magyarázatuk komplikáltságát, de az, hogy a 80 hordó olajban aktív biológiai tevékenység nyomait találták, úgy vélték, alátámasztja azt, hogy a kevés olaj a felszínről származik; Gold szerint ez azonban csak azt támasztja alá, hogy 6 km mélyen is van bakteriális élet a földfelszín alatt; A két álláspont alapvetően különböző premisszákból indult ki: A geológusok nem hittek azoknak a mikrobiológusoknak, akik szerint 6 km mélyen is aktív bakteriális élet van: tehát számukra nyilvánvaló, hogy az olaj a nehézkes magyarázat ellenére is csak a felszínről származhat; Gold azonban hisz a mikrobiológusoknak: számára nem probléma a bakteriális tevékenység nyoma, és alátámasztva látja a saját elméletét. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A kísérlet utóélete: gazdasági kudarc Gold számára tehát evidens volt, hogy megcáfolta a biogenikus elméletet; A geológusok számára azonban az volt evidens, hogy Gold kétszer is drága és fair lehetőséget kapott, hogy bizonyítsa az elméletét, és kudarcot vallott… Egy biztos: nem találtak Gold elmélete alapján olyan gazdag olajlelőhelyet, amely fedezte volna a drága kísérletek költségeit azt Gold sem vonhatta kétségbe, hogy a két kísérlet gazdaságilag kudarc volt; A tudomány gazdagodása vs. gazdasági haszon: Az olajtársaságot nyilván nem is a tudományos elméletek kérdése, hanem a gazdasági haszon érdekelte: komoly kockázatot vállaltak, komoly hasznot reméltek. Így tudományos téren vita maradt az olaj eredetének kérdése… A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A kísérletek utóélete: a vita vége A gazdaság hatása a tudományos életre: Ha gazdag olajlelőhelyet találtak volna: A tudományos vita feltehetően tovább folytatódott volna: A biogenikus elmélet hívei előálltak volna valami új magyarázattal, ami Goldnak feltehetően ugyanúgy nem tetszett volna… Az olajcég nem hagyta volna abba a fúrásokat: Sőt, a tudományos vitától függetlenül biztosan újabb fúrásokba kezdett volna Gold elméletének megfelelően; A fúrások eredménye azután idővel igazolhatta volna Gold elméletét; Vagy legalábbis alapos átértékelésre késztethette volna a biogenikus elmélet híveit. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A kísérlet utóélete: a vita vége A tudomány hatása a gazdasági életre: Fontos megemlíteni, hogy ha egy cég a bevett biogenikus elmélet alapján egy bizonyos területen fúrásokba kezd, akkor két fúrás után a 80 hordó olaj mint eredmény sikeresnek számít, és azt jelenti, hogy azon a területen igenis van olaj, csak meg kell találni tehát akár tucatnyi újabb fúrásba is belefognak, hogy ez megtörténjen; A svéd olajcég azonban mégis elállt a további „fölösleges pénzkidobás” elől, persze főleg a hagyományos elméletben hívő geológus tanácsadók hatására; „Az öreg Gold professzor úgyis csak saját maga öntötte bele a kútba azt a 80 hordó olajt, csak hogy bizonyítsa az elmélete tudományos helyességét.” Tehát nem csak a gazdasági kudarc döntötte el a vitát, hanem az uralkodó biogenikus tudományos elmélet sikere támasztotta alá, hogy itt tényleg gazdasági kudarcról van szó! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Összefoglalás és konklúziók Mind a bevett biogenikus, mind a Gold-féle abiogenikus álláspont mellett vannak komoly tudományos érvek; Nem lehet a tudományos vitát egyetlen, „döntő kísérlettel” eldönteni; A gazdasági szempontok erősen befolyásolják a drága tudományos kísérletek végrehajtását; Ugyanakkor a tudományos elméletek is erősen behatárolják a gazdasági szereplők tevékenységét: kizárólag a biogenikus elmélet nagyobb sikere indokolta a gazdasági döntést a további fúrások leállításáról; A tudomány és a gazdaság egyre erősebb összefonódása az ún. posztakadémikus tudomány korában (kb. a 80-as évektől kezdve); A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék