Viták a kőolaj eredete körül

Az előadások a következő témára: "Viták a kőolaj eredete körül"— Előadás másolata:

1 Viták a kőolaj eredete körül
A Gólem Viták a kőolaj eredete körül A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

2 A kőolaj eredete A kőolaj ipari jelentőségét nem lehet túlhangsúlyozni: benzin, műtrágya, műanyagok alapanyaga és alapvető energiaforrás a 19. század óta Korról korra komolyan felmerül, hogy kifogyóban van, ami ha bekövetkezne, óriási gond lenne a világgazdaságnak A kimerülés várható időpontját a már ismert és a még ismeretlen, lehetséges lelőhelyek kapacitásának felbecslésével próbálják előre jelezni Ehhez kell legyen valamilyen elképzelésünk az olaj lehetséges lelőhelyeiről A kőolaj és a földgéz eredetére az elfogadott elmélet az ún. biogenikus, vagyis hogy évmilliók során lerakódott, nagy nyomáson összesűrűsödött állati és növényi maradványokból keletkezett. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

3 Thomas Gold alternatív elmélete
Thomas Gold (1920–2004) osztrák származású asztrofizikus azonban megkérdőjelezte ezt a 40-es évektől kezdve általánosan elfogadott elméletet Szerinte az olaj nem biogenikus eredetű Gold nagy tekintélyű, elismert tudósnak számított, számos komoly tudományos díjjal Elsősorban az állandó állapotú univerzum elméletről volt híres, ami sokáig a Nagy Bumm versenytársa volt (1948) További eredményei: a magnetoszféra léte (1959) a pulzárok magyarázata (1968) intenzív részvétel a NASA kutatásaiban A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

4 Az alternatív elmélet Gold elképzelése szerint a szénhidrogének általánosan előfordulnak az Univerzumban, és már a Föld kialakulásakor jelentős mennyiségű szénhidrogén esett csapdába a Föld felszíne alatt (mint pl. a fémek), amelyek a földtani folyamatok következtében folyamatosan a felszínre kerülnek. Az az olaj, amelyet mi kibányászunk, csak a legelérhetőbb szénhidrogén, de további jelentős készletek találhatóak a felszín alatt olyan helyeken, ahol a biogenikus elmélet szerint nem is létezhetnek, és ahol persze így nem is keressük. Az abiogenikus elméletnek nagy múltja van Gold előtt is, a 19. században jelentős propagátora volt például Dimitríj Mengyelejev, később több szovjet kutató. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

5 „Fosszilis üzemanyag”
A felszínre hozott olajban minden esetben megtalálhatóak az élet nyomai a biogenikus elméletből logikusan következik a fosszíliák jelenléte az olajban az abiogenikus elméletnek is mindenképpen magyarázatot kell tudnia adni erre a jelenségre Gold állítása szerint nem azért található szerves anyag a szénhidrogénekben, mert azokból keletkezett, hanem pont fordítva: a baktériumok a szerves táplálék miatt költöztek oda! A föld alatti bioszféra sokkal nagyobb, mint gondolnánk! Gold szerint a geomikrobiológia alátámasztja az elméletét, hiszen a korábbi elképzelésekkel szemben egészen szélsőséges körülmények között, akár 5-6 km mélyen, 100oC felett is élnek baktériumok, sőt már marsi meteoritban is találtak életre utaló nyomokat! A mikrobiológusok jellemzően egész nyitottak Gold elméletére, ugyanakkor a geológusok továbbra is mereven elutasítják A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

6 A biogenikus elmélet kritikája
Gold kritikájával is igyekezet alátámasztani a saját elképzelését. A biogenikus elmélet esetében ugyanis nyilvánvalóan nem a fosszíliák jelenlétét kell megmagyarázni, hanem azt, hogy hogyan került az olaj olyan mély és nagynyomású helyekre, sok kilométernyi masszív kőzet alá, ahol sokszor megtalálják. Gold szerint egyáltalán nem egyértelmű, hogy ezek a kőzetek bizonyos geológiai időszakokban elég porózusak voltak ahhoz, hogy lehetővé tegyék folyadékok (főleg víz, olaj) átjutását, és azután persze ha mégis, akkor meg miért őrizték meg utána hosszú évmilliókon keresztül odalent ezeket a folyadékokat. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

7 Bizonyítékok Gold elmélete mellett
Szénhidrogének jelenléte más bolygókon (Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) és holdakon (Titán, Oberon stb.); ráadásul a Mars felszínén bizonyos helyeken, bizonyos időnként jelentős szénhidrogén-kiáramlás figyelhető meg Tehát ha igaz a biogenikus elmélet, akkor vagy ezeken a bolygókon is van élet (???), vagy mindenhol máshol abiogenikus úton keletkeznek a szénhidrogének, csak éppen a Földön nem (???) A geológusok válasza az, hogy más bolygókon szinte csak metán található a szénhidrogének közül, és a vulkánok is bocsátanak ki metánt magukból, vagyis a metán nyilván abiogenikus eredetű, de a metán még nem olaj, hanem a legegyszerűbb szénhidrogén. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

8 Bizonyítékok Gold elmélete mellett
Olajlelőhelyek gyakran geológiailag igen különböző eredetű földfelszín alatt találhatóak. Ezt a jelenséget könnyű abiogenikus, mélyről jövő olajáramlással magyarázni, ahogy a kisebb méretű olajcellákat is, de biogenikusan problémás, hiszen ott a keletkezés bizonyos geológiai földjellemzőkhöz kötött. Különböző mennyiségű és típusú fémek jelenléte a nyersolajban, és az aránytalanul sok hélium hármas izotóp a földgázban. Ennek ellenére fontos kihangsúlyozni, hogy a biogenikus elméletet is számos bizonyíték támasztja alá, ami miatt a geológusok szinte kivétel nélkül, egyöntetűen elfogadják a ‘40-es évek óta. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

9 Félidei mérleg Annak ellenére, hogy egyöntetű tudományos konszenzus van, Gold abiogenikus alternatív elmélete egyáltalán nem megalapozatlan, jó néhány megfigyelés, bizonyíték támasztja alá (pl. az új marsi megfigyelések) Ráadásul Gold elméletének, ha igaznak bizonyulna, óriási következménye lenne a teljes globális gazdaságra és emberi életre, hiszen az abiogenikus elmélet szerint olajkészleteink erősen korlátozottak és kifogyóban vannak A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

10 Döntő kísérlet 1985-ben Gold egy rettentően drága döntő kísérlet javaslatával állt elő, és sikerült rávennie a Svéd Nemzeti Energia Társaságot, hogy olyan helyen kezdjenek el fúrásokat végezni (Siljan-kráter), ahol a biogenikus elmélet szerint NEM LEHET olaj. Vagyis ha találnának olajt… Ha pedig nem, akkor fölösleges pénzkidobás volt.. 1987-ben az első kút 100 liter olajt és némi metánt hozott a felszínre! Tehát TALÁLTAK olajt! Akkor most megdőlt az abiogenikus elmélet? A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

11 Döntő kísérlet? Az abiogenikus elmélet hívei szerint nem. Azt feltételezték, hogy ez a 100 liter olaj valójában 4 hónappal korábbról, a kút fúrásából származik, ahol általában szintén felhasználnak olajt. Mivel azonban a kútfúrásnál használt olaj nem nyersolaj, azt hihetnénk, hogy egy kémiai analízissel könnyű lenne eldönteni, hogy honnan származott a felhozott olaj. Az eredmény azonban kétséges lett: pl. bizonyos kémiai nyomelemek feldolgozott olajról árulkodtak, a magas fémtartalom viszont nyersolajról. Ráadásul 4 hónap alatt sok minden történhet odalent nagy nyomás alatt (biológiai és geológiai folyamatok), és persze az eredeti olajból senki sem tett el mintát az összevetéshez, úgyhogy mind a két fél meg tudta őrizni a maga álláspontját. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

12 Döntő kísérlet 2 Gold elismerte, hogy a meddő vita eldöntésére újabb drága kútfúrásra van szükség, de most már fúróolaj nélküli technikával. Az eredmény: 80 hordó nyersolaj és metán! Tehát sokkal nagyobb mennyiség, és biztosan nem a fúróolajból. Akkor most megdőlt a biogenikus elmélet? A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

13 Döntő kísérlet? Gold szerint igen… DE!
A biogenikus elmélet hívei szerint vistont nem. Új magyarázatuk szerint (vegyük észre a pozícióváltást az érvelésben!) az olaj eredete a medence vékony (5-6 m) üledékrétege. Itt keletkezett biogenikus módon a csekély mennyiségű olaj, és ez süllyedt le a medence vastag (6 km) gránitfelszíne alá. Gold válasza: „Ez abszurd és lehetetlen!”

14 Döntő kísérlet 2: patthelyzet
Természetesen a biogenikus elmélet hívei is elismerték magyarázatuk komplikáltságát, de az, hogy a 80 hordó olajban aktív biológiai tevékenység nyomait találták, úgy vélték, alátámasztja azt, hogy a kevés olaj a felszínről származik. Gold szerint ez azonban csak azt támasztja alá, hogy 6 km mélyen is van bakteriális élet a földfelszín alatt. A két álláspont alapvetően különböző premisszákból indult ki. A geológusok nem hittek és hisznek azoknak a mikrobiológusoknak, akik szerint 6 km mélyen is aktív bakteriális élet van, amely magyarázata lehet a fosszilis nyomelemeknek az nyersolajban. Tehát számukra nyilvánvaló, hogy az olaj a nehézkes magyarázat ellenére is csak a felszínről származhat. Gold azonban hisz a mikrobiológusoknak, számára nem probléma a bakteriális tevékenység nyoma és alátámasztva látja a saját elméletét. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

15 A kísérlet utóélete: gazdasági kudarc
Gold számára tehát evidens volt, hogy megcáfolta a biogenikus elméletet. A geológusok számára azonban az volt evidens, hogy Gold kétszer is drága és fair lehetőséget kapott, hogy bizonyítsa az elméletét, és kudarcot vallott. Egy biztos: nem találtak Gold elmélete alapján olyan gazdag olajlelőhelyet, amely fedezte volna a drága kísérletek költségeit. Ráadásul az olajtársaságot nyilván nem is a tudományos elméletek kérdése, hanem a gazdasági haszon érdekelte. Komoly kockázatot vállaltak, komoly hasznot reméltek. Mert lehet, hogy tudományos téren vita maradt, de azt Gold sem vonhatta kétségbe, hogy a két kísérlet gazdaságilag kudarc volt. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

16 A kísérletek utóélete: a vita vége
A gazdasági következmény hatása a tudományos életre: Ha gazdag olajlelőhelyet találtak volna, tudományos szempontból nem lett volna különbség, és a tudományos vita feltehetően tovább folytatódott volna (a bitotikus elmélet hívei előálltak volna valami új magyarázattal, ami Goldnak feltehetően ugyanúgy nem tetszett volna, stb.). De! az olajcég nem hagyta volna abba a fúrásokat, sőt, a tudományos vitától függetlenül biztosan újabb fúrásokba kezdett volna Gold elméletének megfelelően. A fúrások eredménye azután idővel igazolhatta volna Gold elméletét, de legalábbis alapos átértékelésre késztethette volna a biogenikus elmélet híveit. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

17 A kísérlet utóélete A tudományos álláspont hatása a gazdasági életre: ugyanakkor azt is fontos megemlíteni, hogy ha bárhol egy cég a bevett biogenikus elmélet alapján egy bizonyos területen fúrásokba kezd, két fúrás után a 80 hordó olaj mint eredmény sikeresnek számít, és azt jelenti, hogy van ott olaj, csak meg kell találni, tehát akár tucatnyi újabb fúrásba is belefognak, hogy ez megtörténjen. A svéd olajcég azonban mégis elállt a tovább „fölösleges pénzkidobás” elől, persze főleg a hagyományos elméletben hívő geológus tanácsadók hatására. („Az öreg Gold professzor úgyis csak saját maga öntötte bele a kútba azt a 80 hordó olajat, csak hogy bizonyítsa az elmélete tudományos helyességét.”) Tehát nem csak a gazdasági kudarc döntötte el a vitát, hanem az uralkodó bigenikus tudományos elmélet támasztotta alá, hogy itt tényleg gazdasági kudarcról van szó! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

18 Összefoglalás és konklúziók
Mind a bevett biogenikus, mind a Gold-féle abiogenikus álláspont mellett vannak komoly tudományos érvek. Nem lehet a tudományos vitát egyetlen, „döntő kísérlettel” eldönteni. A gazdasági szempontok erősen befolyásolják a drága tudományos kísérletek végrehajtását. Ugyanakkor a tudományos elméletek is erősen behatárolják a gazdasági szereplők tevékenységét (kizárólag a biogenikus elmélet indokolta a gazdasági döntést a további fúrások leállításáról). A tudomány és a gazdaság egyre erősebb összefonódása az ún. posztakadémikus tudomány korában (kb. a 80-as évektől kezdve). A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék