Reparáció, kompenzáció és elégtétel Szemléletváltozás a bírói gyakorlatban

„Az ember a maga társas környezetét bejósolhatónak, rendezettnek és jóindulatúnak (vagy éppen aktívan jóakaratúnak) észleli. A trauma és a veszteség – elméletileg – veszélyeztetheti az élet értelmébe vetett hitet (ami egyenértékű az énfogalom jelentős összetevőinek fenyegetésével) és az események érthetőségével és jelentésteliségével kapcsolatos előfeltevéseket tehet elérhetetlenné vagy értelmetlenné, amelyek elérésére a személy korábban törekedett, és nemcsak értékei és kötelezettségei átminősítésére kényszeríti az embert, hanem az igazságossággal, a tisztességgel, a kontrollal és a világ jóindulatával kapcsolatos alapfeltevéseinket is megkérdőjelezi és illúzióként tünteti fel” (Davis, 1998)

A Nem Vagyoni Kártérítés 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 84. § (1) Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. 355. § (1) A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. (2) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. A kár természetben való megtérítése különösen akkor lehet indokolt, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy az egyébként a rendelkezésére áll. (3) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni. (4) Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

A Sérelemdíj 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (1) Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. (2) A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. (3) A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel, egy összegben határozza meg.

Hátrány Kártérítés Reparáció Kompenzáció

Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 163. § (3) A bíróság az általa köztudomásúnak ismert tényeket valónak fogadhatja el. Ugyanez áll azokra a tényekre is, amelyekről a bíróságnak hivatalos tudomása van. Ezeket a tényeket a bíróság akkor is figyelembe veszi, ha azokat a felek nem hozták fel, köteles azonban a feleket e tényekre a tárgyaláson figyelmeztetni.

Az Emberi Méltóság „Az egyenlő védelemre való jogot az emberi méltósághoz való jogban bennefoglalt egyenlőség garantálja.” 34/1992. (VI. 1.) AB határozat „Az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében deklarált méltósághoz való jog egyik funkciója az egyenlőség biztosítása. Ez történetileg kezdetben csak az egyenlő jogképességet jelentette, a modern alkotmányokban és alkotmánybírósági gyakorlatban azonban már a méltóságban foglalt egyenlőség kifejeződik az abból eredő további jogokban is. Ennek az egyenlőségnek pedig érvényesülnie kell az alkotmányos jogvédelem síkján. A testi épség és egészség joga nem értékesebb vagy védelemre érdemesebb jog az individuális szabadságjogoknál vagy például az önrendelkezési jognál.”

Emberi méltóság az élet, a testi épség és az egészség a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás egyenlő bánásmód a becsület és a jóhírnév ? a magántitok és a személyes adatok védelme a névviselés a képmás és a hangfelvétel A személyiség szabad kibontakoztatását megvalósító egyenlő jogok

Megküzdés a személyiséget sértő magatartás következményeivel Érdeksérelem Jogsértés Megküzdés a személyiséget sértő magatartás következményeivel

A sérelemdíj mértéke Ptk. 2:52.§ (3) bekezdés jogsértés súlya jogsértés ismétlődő jellege felróhatóság mértéke jogsértés sértettre és környezetére gyakorolt hatása

? Trauma Fizikai Pszichológiai Lelki egyensúly sérülése Patológiás pszichológiai folyamatok ?

Elhárító mechanizmusok „A kezelés ugyanúgy vonatkozik arra, hogy erősítsük és ápoljuk azt, ami a legjobb, mint arra, hogy javítsuk ki azt, ami eltörött. A szempontváltás lényege az, hogy előrevivőbb a fejlesztésre, a kompetenciák kiépítésére összpontosítani, mint kizárólag a gyengeségek korrekciójára” (Oláh, 2004) A traumafeldolgozás pszichoanalitikus megközelítése Lelki egyensúly sérülése Elhárító mechanizmusok Patológiás pszichológia Megküzdés Pozitív pszichológia Oláh (2004) alapján

Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 206. § (1) A bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. (3) A bíróság a kártérítés vagy egyéb követelés összegét, ha a szakértői vélemény vagy más bizonyíték alapján meg nem állapítható, a per összes körülményeinek mérlegelésével belátása szerint határozza meg.

A sérelem társadalmi elismerése Nem Vagyoni Kártérítés Sérelemdíj Sérelem Sérelemdíj Elégtétel Kompenzáció Reparáció Büntetés A sérelem társadalmi elismerése Hátrány Kártérítés Reparáció Kompenzáció

„Ha a polgári jog elismeri a nem vagyoni kártérítést a személyiségvédelem eszközeként – mivel annak alkalmazásához objektív kritériumokat nem lehet felállítani –, azt nem kötheti olyan külső feltételekhez, amelyek szükségtelenek és önkényesek. Nemcsak a kár nagysága, de maga a személyi kár bekövetkezte is becslésen alapul, amelynek objektív mércéje nincs, s amelyet éppen ezért a jogi szabályozásban alkotmányosan nem lehet a következményekhez igazítani. Ebben egyedül a bíróságok józanságának, személyes elkötelezettségének és mértéktartásának lehet meghatározó szerepe” (34/1992. (VI.1.) AB határozat)

Köszönöm a figyelmet!

Felhasznált irodalom Tankönyvfejezetek, folyóiratok Davis, C.G.; Nolen-Hoeksema, S; Larson, J. (1998). Veszteségélmény, jelentéstulajdonítás és előnykovácsolás. A jelentés két megközelítése In: Kulcsár Zs. (szerk.) (2005) Teher alatt… Pozitív traumafeldolgozás és poszttraumás személyiségfejlődés (szöveggyűjtemény) Trefort Kiadó, Budapest, 149-176. p. Oláh A. (2004). Mi a pozitívuma a pozitív pszichológiának? Iskolakultúra 14(11) 39-47.p. Oláh A. (2005). Érzelmek, megküzdés és optimális élmény Trefort Kiadó, Budapest Jogszabályok, AB határozatok 8/1990. (IV.23.) AB határozat 34/1992. (VI. 1.) AB határozat 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 2013. évi V. törvény (Ptk.) Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.)