Az elemi alapkészségek rendszere, fejlődési jellemzők, a fejleszthetőség kérdései

Problémák A gyermekek közötti fejlettség 6 éves korban 5 évnyi! (+2,5 év, -2,5 év) Ez a különbség 16 éves korra megduplázódik! A nyolc éves általános iskolai oktatás ellenére a tanulók nagy része nem jut el a szövegértő olvasás optimális szintjére Egyéb alapkészségekkel is baj van

Az alapkészségek, képességek Manipulatív rendszerezés Számlálás Tapasztalati következtetés Tapasztalati összefüggés-megértés Tapasztalati kombinálás Formális rendszerezés Formális következtetés (Nagy József, 2001)

Tények A legegyszerűbb alapkészségek optimális elsajátítási ideje: 2-4 év A bonyolultabbaké: 5-10 év A személyiség működésének és fejlődésének vannak alapvető és tanult feltételei, amelyek nélkül nem lehetséges az ember boldogulása, társas léte Alapmotívumok (szokás, attitűd, meggyőződés, elfogadott értékek, tanult értékek) Alapkészségek, alapképességek Alapismeretek A személyiség alaprendszere

Mi lenne az ideális? Ha ezt az alrendszert a társadalom fejlettségi szintjének megfelelően minden ép egyénnek el kellene sajátítania optimális állandó működésűvé kellene válnia (bármikor tudjuk használni)

Tehát? Az alaprendszer összetevőit mindaddig tanítani, gyakorolni, használni kellene, ameddig azok optimális és állandósult használatúvá nem válnak (Veö: óvodai szokásalakítás) Ez nem életkort, évfolyamot jelent!

Az alapkészségek rendszere 4-8 éves életkorban Írásmozgás koordináció írástanítás beszédhanghallás Eredményes olvasástanítás relációszókincs Eredményes szóbeli kommunikáció Elemi számolás Értelmi fejlődés Tapasztalati következtetés Tapasztalati összefüggés-megértés szocialitás együttélés

Az írásmozgás koordináció fejlődése Feltétele: a kéz finommotorikájának fejlettsége Csak születésünk után jóval később kezd kialakulni (hüvelyesedés), 2 . év vége, 3. év eleje Az érési folyamat: 5-8 év! Az írásmozgás koordináció a finommozgás egyik sajátos változata, amely kicsiny vonalak, vonalkombinációk pontos észlelésével, a szem-kéz koordinációjával a leírást szabályozza.

Az írásmozgás koordináció fejlődési fázisai Színezés Rajzolás Firkálás Ráírás Másolás Leírás Kézírás

Hogyan méri az írásmozgás koordinációt? 8 különböző vonalrajz Észlelés – megadott térben való elhelyezés – mérethűség Értékelése: tartalom – elhelyezés – méret (TEM) – 1 vagy 0 pont Tartalom: egyértelműen felismerhető (alakja, összetevői megfelelnek a mintának), minden eleme megvan

Hogyan méri az írásmozgás koordinációt? Tartalom: egyértelműen felismerhető (alakja, összetevői megfelelnek a mintának), minden eleme megvan (ekkor 1 pont) Elhelyezés: a rajz bármelyik része függőleges vagy vízszintes irányban egy teljes vonalköznél (4 mm) kisebb mértékben tér el, és a rajz 45 foknál kevésbé ferde (ekkor 1 pont). Ha ennek nem felel meg, akkor a méretet már nem kell vizsgálni, az is 0 pont. Méret: ha a rajz egyetlen eleme sem rövidebb vagy hosszabb a mintánál 1 mm-rel ( az alsó és a felső vonal 1 mm, ehhez lehet viszonyítani)

Példa

Országos eredmények Középső csoport: 40% Nagycsoport: 60% Első évfolyam vége: 85% Optimális szint: 92-100% Gyors a fejlődés a középső csoport és az első évfolyam átlagában!

Tények Az iskolába lépők 6%-a: optimális szint 29%-uk befejező szinten Tehát 35% kezdheti kudarcmentesen az iskolát A készség dominánsan életkorspecifikus A környezet és a szándékos gyakorlás kevésbé fejleszti! De! Segíthető a finommotorika fejlesztésével

A beszédhanghallás fejlődése Spontán fejlődő készség, ez teszi lehetővé, hogy a beszédhangokat változó környezetben, önállóan észlelni tudjuk. A beszédészlelési készség része Működése során a beérkező akusztikus jeleket elemezzük Az elkülönítést a hangok tulajdonságai (komponensei) alapján tesszük meg. Szintjei: beszédhang felismerés beszédhang kiemelé

A beszédhanghallás fejlődése A beszédhanghallás első szintje: felismerés A gyermek a hangképzésben passzív, csak a hallottak alapján dönti el a beszédhang tulajdonságait. Neki nem kell közreműködnie, csak reprodukál, azaz csak dönt. (könnyebb) Korábban jelentkezik (figyel a hangokra)

A beszédhanghallás fejlődése A beszédhanghallás második szintje: kiemelés A gyermek a hangképzésben aktív, a saját képzése alapján dönti el a beszédhang tulajdonságait. Neki kell közreműködnie, produkál, azaz alkot. (nehezebb). Később jelentkezik (beszélni próbál).

A beszédhanghallás fejlődése A beszéd alaki tisztasága, a dekódolás és a helyesírás területeiben a feldolgozás fonémaalapú, a beszédhang differenciálás minősége meghatározó. A beszédészlelésre és az olvasásértésre csak másodlagos a hatása, mert itt globális mintázatokat dolgozunk fel.

A beszédhanghallás fejlődése Három - négy éves korra az anyanyelv alaktani és mondattani szabályait megtanulja, de még gyakran használ készen kapott kliséket. Csökkennek a hiányzó/torzított hangok. Öt - hat éves korra kialakul a magyar beszédhangok egyértelmű felismerése (Gósy, 1999). Képessé válik az egyes magánhangzók és mássalhangzók elkülönítésére, függetlenül a hangkörnyezettől. 5 éves kortól már beszédhibáról beszélünk

Hogyan méri? Rövid és hosszú változata van Jellemző jegyek alapján négy csoportban: A képzés helye, és módja szerint Zöngésség szerint Időtartam szerint Hangkihallás szerint

Hogyan méri? Első tesztrész: váltóhangos szópárok (jelentéskülönbség van a két szó között, pl: kéz-géz) – a rövidben 7, a hosszúban 15 szópár (jelölése:  ) A második tesztrész: a folyamatos beszédben mennyire hallja tisztán a hangokat. A szópár egyik tagja a helyes, vagy mindkettő is lehet. Pl: hold – holt. A rövidben 2, a hosszúban 6 szópár, jelölése:  ) A harmadik tesztrész: nincs képi segítség, a szópárok egyformák v. nem egyformák. A gyermeknek meg kell neveznie, hogy azonos, vagy nem. A rövid 6, a hosszú 18 szópár, jelölése: 

Hogyan méri? A rövid változat ugyanazt méri, mint a hosszú. Ha a rövidben legfeljebb egy hiba van, akkor optimális. Ha egynél több a hiba, akkor a hosszú változatot is meg kell csinálni.

Országos átlag középsősök: 83% nagycsoportosok: 89% Első évfolyam: 89%

A reláció szókincs Dolgok, tulajdonságok, folyamatok, (történések, események, cselekvések) közötti viszonyokat fejeznek ki. Ragok, igekötők, határozószavak

Tények Nincs összefüggés a település jellege és a relációszókincs fejlettsége között

A készség fejlődése Spontán anyanyelvtanulással együtt fejlődik Tehát elsődleges az érés, valamint az anyanyelv tanulási környezet Mesehallgatás fontossága!!!!! (legalább napi két alkalommal)

Hogyan méri? 4 tesztváltozat van Mind a négy ugyanazt méri Mindegyik 8 térbeli viszonyt kéri megmutatni Hol? (4) Hová? (4) 4 mennyiségfelismerést (páros, negyed, sok) 4 cselekvést igekötővel (rálép, belelép, átlép, 4 időbeli helyzetet (tavasz, idős, reggel) 4 hasonlósági viszonyt (legrövidebb, legkisebb)

Hogyan méri? Csak az egyiket kell megoldania A sorra kerülő gyermek mindig másik tesztet kap Ugyanazon gyermek a következő méréskor is másikat kapjon (emlékezhet!) 24 pont adható

Országos átlag Középső csoport vége: 69% Nagycsoport végén: 82% Első évfolyam vége: 89%

Elemi számolási készség Százas számkörbeli számlálás, húszas számkörben manipulatív számolás Tízes számkörben számkép-felismerés Százas számkörbeli számolvasás

A készség fejlődése Legkorábban a számlálás indul meg (2-3 éves kor körül): „mondókaszerűség”, még nem számfogalom Nem veszi észre, ha egy-egy szám kimarad A számok neve, auditív jele igen lényeges lépés!

Tények Az iskolába lépők több, mint fele biztonságosan számlál 20-as számkörben Közülük 15% százas számkörben is Egynegyedük tízes számkörben is bizonytalan Ez sorsdöntő! Az elemi számolási készség és az értelmi fejlődés között igen szoros az összefüggés! (Vidákovics Tibor) Szinte behozhatatlan a hátrány!

Hogyan méri? Egyéni Az adatokat úgy kell rögzíteni, hogy azt a gyermek ne lássa (befolyásolhatja!) Számlálás 21-ig Számkörök átlépése Számlálás visszafelé Művelet pálcikákkal (Manipulatív számlálás) Kiszámlálás Hozzászámlálás Elvétel Bontás Csoportosítás Számképfelismerés Számolvasás

Országos átlag Középső csoport vége: 55% Nagycsoport vége: 78% Első osztály vége: 88% Érdekes adat: 1975-ben a nagycsoport végére: 60% 2002-ben: 83% Mi lehet az ok?

? Nagy József: Általános akceleráció Gyorsabb érési ütem Az idegrendszer fejlettsége kevésbé kevésbé determinálja, tehát fejleszthető! És még valami!

Tények A számlálás készsége fejlődik a leggyorsabban, nagycsoport végére 85% tudja a húszas átlépést A gyermekek közötti különség ugyanakkor 30% A számkör átlépést csak akkor, ha már tudja a húszas átlépést! A visszafelé számlálás problémája Összességében ez a készség a leginkább fejleszthető!!!!

Tapasztalati következtetés - tapasztalati összefüggés megértés Sémák Kizárólag a gyermek személyes tapasztalatai és a mindennapi szituációk nyelvhasználata befolyásolja Tehát: mese, mese, beszélgetés, problémahelyzet, a „szerinted….?” tipusú kérdések

Szocialitás Elemi feladata az óvodának!

AKI index Alapkészség index Középső csoport végére: 62% Nagycsoport végére: 75% Ezért ugye érzékelhető felelősségünk?