Kutatás, fejlesztés és innováció az oktatásban: javaslat egy ágazati innovációs stratégiára Halász Gábor Innováció az oktatásban Szakmai konferencia Budapest, 2011. Szeptember 22. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A stratégia háttere A „TÁMOP” projekt honlapja

A stratégia-javaslat Konceptuális keretek Helyzetelemzés Prioritások Implementáció A javaslat szerzői

Köszönjük a figyelmet! És köszönet mindazoknak, akik a projekt megvalósításában aktívan részt vettek!

Oktatási K+F+I stratégia-javaslat kidolgozása Hét nem oktatási ágazati elemzés ← Oktatási K+F+I stratégia-javaslat kidolgozása Hat oktatási ágazat elemzés ← Stratégia-javaslat Kommunikáció, párbeszéd nyilvánosság Az oktatási ágazat tudástérképe A hazai oktatási K+F+I rendszer nemzetközi szakértő által történő értékelése Részvétel az OECD oktatási innovációs stratégia programjában Magyar oktatási K+F+I rendszer átfogó elemzése 5

Nem oktatási elemzések Makro-szintű (ágazati) elemzések Biotechnológia Egészségügy Autóipar Üzleti tanácsadás Információtechnológia Mikro-szintű (szervezeti) elemzések Nokia Siemens Networks Hungary Jósa András Oktató Kórház

Oktatási ágazati elemzések Oktatási innováció a Dél-kelet ázsiai országokban A nagy multinacionális IT cégek és az oktatásfejlesztés Innováció a „tanulásipar” magánvállalkozásaiban (képzők, tanácsadók, tartalomszolgáltatók) Tudástermelés/ tudásmegosztás két diszciplináris területen (természettudományok, idegennyelv-oktatás) Az oktatáskutatás globális helyzete és trendjei (2+1 tanulmány)

Konceptuális keretek Az oktatási ágazat innovációs rendszere (NOIR) Innováció, innovációs rendszer és innovációs politika (Lundval, Edquist, Etzkowitz, Malerba…) (Oslo Manual, OECD stratégia…) Az oktatási ágazat innovációs rendszere (NOIR) Kiindulópont: ahol fejlett NOIR van, eredményesebb az oktatás

A Nemzeti Oktatási Innovációs Rendszer (NOIR) A nemzeti innovációs rendszer Nemzeti Oktatási Innovációs Rendszer Az oktatási rendszer „Tanulásipar” 9

Helyzetelemzés Intézményi, finanszírozási viszonyok feltérképezése Az oktatáskutatási rendszer értékelése az OECD standardja alapján SWOT Tudástérkép Az uniós forrásokból történő fejlesztések meghatározó hatása

Prioritások, beavatkozási területek 1. A szabályozási, intézményi és szervezeti keretek fejlesztése 2. A humán feltételek és az innovációs potenciál fejlesztése 3. A minőség, relevancia és hatékonyság biztosítása 4. A tudás teremtésének, közvetítésének és gyakorlati alkalmazásának javítása 5. Innováció és technológia

A szabályozási, intézményi és szervezeti keretek fejlesztése A politikaalakítás megfelelő intézményi keretei és mechanizmusai A nemzeti oktatási innovációs rendszer eredményes kormányzása Az eredményes működést támogató intézményi és szervezeti keretek kialakítása Erőforrások bevonása és hatékony forrásfelhasználás

A rendszer eredményes működésének külső humán feltételei A humán feltételek és az emberekben rejlő innovációs potenciál fejlesztése Az oktatási innovációs rendszer belső emberi erőforrásainak fejlesztése A rendszer eredményes működésének külső humán feltételei Szervezeti és vezetési feltételek

A minőség, relevancia és hatékonyság biztosítása A minőségbiztosítási és értékelési funkciók megerősítése Az ágazati minőség- és innovációs politikák összekapcsolása A gyakorlat igényeinek megfelelő minőség A nemzetközi együttműködés a minőségbiztosítás szolgálatában

A tudás teremtésének, közvetítésének és alkalmazásának javítása A tudásról való tudás bővítése Az oktatáskutatás tartalmi orientációjának alakítása és nemzetközi beágyazottságának erősítése A tudásmenedzsment és a tudástranszfer megerősítése A tényeken alapuló megközelítés fejlesztése A gyakorlati tudás megosztásának támogatása

Innováció és technológia Az egyének és intézmények által létrehozott és fejlesztett technológia fejlesztése Az általánosan hozzáférhető, standard technológiák fejlesztése A tanítás és a tanulás fejlesztése és az információs és kommunikációs technológia (IKT)

Implementáció Alapelvek Nem újat létrehozni, hanem meglévőre építeni Felülről lefelé és alulról felfelé kombinációja Többféle eszköz egyidejű alkalmazása (policy-mix) Eltérő szinteken eltérő cselekvés Az idődimenzió kiemelt kezelése Horizontális célok érvényesítése Kölcsönös tanulás A szakértői javaslattól a kormányzati stratégiáig

Van társadalmi elfogadottság, ismertség Tényleges hasznosulás Korlátozott hasznosulás Nincs politikai döntés Van politikai döntés Nincs hasznosulás Korlátozott hasznosulás Társadalmi elfogadottság hiánya