Derényi András – Vámos Éva tájékoztató előadás a MAB 2014 Derényi András – Vámos Éva tájékoztató előadás a MAB 2014. szeptember 26-i ülésén

A Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetése (1) A képesítési keretrendszerek és az MKKR (nemzetközi) szakmai kontextusa, főbb célok és fejlesztési folyamatok (2) A tanulási eredmény fogalma, alkalmazása (3) A TÁMOP-4.1.3 projektben kidolgozott területi szintű kimeneti leírások célja, szerepe, jellemzői; az általános kompetenciák a felsőoktatásban (4) Az MKKR és a tanulási eredmények megjelenésének következménye a minőségbiztosítási folyamatokra és az akkreditációra

Képesítési keretrendszerek kialakulása Tanulással kapcsolatos nézetek változása Tanulási folyamatok átalakulása Külső elvárások figyelembevétele A képesítések összefüggéseinek jobb átláthatósága, érthetősége Sok különböző tanulás-támogató, átláthatósági eszköz létrejötte

A keretrendszerek újfajta rendezettséget vihetnek a képesítések sokszínű világába, és ezzel segíthetik annak átlátását, végső soron az életpálya, a tanulási út tervezését.

A képesítési keretrendszer a tanulástámogatási és átláthatósági eszközök egyike (ESG, EQR)

Autonómia és felelősség-vállalás Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése, 2. ütem 2013.02.21. Mind a 8 szintet egy-egy jellemző-csoport határoz meg, amely az adott szintű képesítésekre vonatkozó tanulási eredményeket jelzi a magyar képesítési keretrendszerben. Tudás Képességek Attitűdök Autonómia és felelősség-vállalás Az MKKR a tudást elméleti és/vagy tárgyi (faktuális) szempontból írja le Az MKKR a készségeket kognitív (logikai, intuitív és kreatív gondolkodás hasz- nálata) és gyakorlati (kézügyesség valamint módszerek, anyagok, esz-közök és műszerek használata) szempontból írja le Az MKKR az attitűdöket a tanulás, munka, a társak és a saját cselekvéshez való viszony szintjei alapján írja le Az MKKR a kompetenciát a felelősség és az autonómia szempontjából 8. szint 8. szintre vonatkozó tanulási eredmények ... .... 3. 3. szintre vonatkozó tanulási eredmények 2. 2. szintre vonatkozó tanulási eredmények 1. 1. szintre vonatkozó tanulási eredmények TÁMOP-4.1.3-11/1-2011-0001 6

A képesítési keretrendszerek – egy fordító eszköz segítségével – egymással összehasonlíthatóvá teszik a különböző országok képesítéseit (azok kimeneti eredményei alapján).

A tanulási eredmény fogalma, alkalmazása A tanulási eredmények állítások arról, hogy a hallgató mit tud, mit képes elvégezni, milyen attitűdökkel rendelkezik a képzés végén, tanulási tevékenysége eredményeképpen.

A tanulási eredmények implementálása A diszciplína tudomány-rendszertani kérdései A felsőoktatás és a munka világa közötti kapcsolat A pedagógiai szaktudás és felelősség a felsőoktatásban

A tanulási eredmények funkciója Rendszerszabályozó Hálózat-integráló Tanulásszabályozó Tudás-integrálóc EKKR MKKR Képzési területi leírások Képzési programleírások Tematikák

A tanulási eredmények Jelentősége: Veszélyei: Képesítések összehasonlításának alapja Képzési reform központi fogalma Adaptív oktatás Mastery Learning Veszélyei: Felületes reformok, „újruha” Túldicsérik, „gyógyír” Többsebességes Európa Naív implementálás Értékelése kérdésének elhanyagolása

A TÁMOP-4.1.3 projektben kidolgozott területi szintű kimeneti leírások célja, szerepe, jellemzői; az általános kompetenciák a felsőoktatásban

Műszaki képzési területre vonatkozó sajátos tanulási eredmények

Általános kompetenciák I. Szakmai kompetenciák működését alapozó és kísérő általános kompetenciák Komplex kompetenciák, jellemzőjük a multifunkcionalitás és transz-diszciplináris jelleg; jól szervezettségük révén a téma-/tartalomspecifikus szakértelem alapjai II. Személyiségjellemzők, értékek, attitűdök, nézetek, motiváció   Kognitív képességek és stílusok, valamint az érzelmek generátorai; személyes kompetenciák, melyek részt vesznek a szakmai/szakmaspecifikus kompetenciák működtetésében

Szakmai kompetenciák alapozása és kísérése I. Szakmai kompetenciák működését alapozó és kísérő általános kompetenciák   Komplex kompetenciák, jellemzőjük a multifunkcionalitás és transz-diszciplináris jelleg; jól szervezettségük révén a téma-/tartalomspecifikus szakértelem alapjai. Szakmai kompetenciák alapozása és kísérése

Az MKKR és a tanulási eredmények megjelenésének következménye a minőségbiztosítási folyamatokra és az akkreditációra

Anglia: A QAA megújult gyakorlata nagyhangsúlyt helyez a minimumstandardok megfogalmazására és elérésének vizsgálatára, valamint az elért eredmények értékelésére.   Finnország: A működésmód javítását, az intézmény célelérési képességének fejlesztését célzó audit eljárásokban 2010-től megjelent a kimenet-orientáció vizsgálata is. Lengyelország: A törvény előírása nyomán az akkreditáció során ellenőrzik, az intézmények megfelelően alkalmazzák-e a tanulási eredményeket tanterveikben, értékelési eljárásaikban. Németország: Az ASIIN német akkreditációs ügynökség előírja, hogy a képzési programot alkotó tantárgyak/modulok tanulási kimeneteit definiálják, és megállapítsák ennek illeszkedését a képzés egészének tanulási kimeneteihez. Ezt a szempontot például egy ún. célmátrix kitöltésével kell igazolni. Svédország: Az akkreditáció az előfeltételek és folyamatok helyett a képzési programok eredményeire helyezi a hangsúlyt, annak megítélésére törekszik, vajon a képzési program biztosítja-e, hogy a hallgatók elérjék az adott képzési programra vonatkozó, kormányrendeletben meghatározott szándékolt (tanulási) eredményeket. 2010-től a programértékelések kizárólagos alapja a tanulási eredményeknek való megfelelés.

Képesítések Ki(k) állapítjá(k) meg a képesítések kimeneti standardjait? Milyen szempontokra van(nak) tekintettel a standardok megállapítása során? Milyen folyamatokban jönnek létre ezek? Ki(k) és milyen gyakran ellenőrzi(k) a standardok megfelelőségét? Illeszkednek-e ezek a felsőbb szintű standardokhoz (pl. MKKR)? Képzési programok Illeszkednek-e a képzési program követelménystandardjai a képesítések kimeneti standardjaihoz? Hogyan segíti, biztosítja az intézmény, hogy a hallgatók elérjék a kimeneti standardokat? És hogyan értékeli az intézmény, hogy a hallgatók valóban el is érték a kimeneti standardokat (szándékolt tanulási eredményeket)? Tantárgyak/Kurzusok Hogyan járulnak hozzá az egyes tantárgyak, kurzusok a teljes képzési program kimeneti standardjainak eléréséhez? Hogyan értékeli az oktató, hogy a hallgatók valóban el is érték a tantárgy, kurzus kimeneti standardjait (tanulási eredményeit)?