Drámajáték a magyarórán Játsszunk! Mit? Mikor? Hogyan? Miért? Svébisné Komjáti Rozália magyartanár Hernád- Pusztavacs Általános Iskola 2014.

Ma: a pedagógus is nyúljon bátran a játék, a dráma eszközeihez. ,, Többet megtudhatsz másokról egy óra játék, mint egy év beszélgetés alatt.” Platón Platón így gondolta az ókorban Ma: a pedagógus is nyúljon bátran a játék, a dráma eszközeihez. A drámajáték gyakorlása során a tanulók személyiségéről sokkal lényegesebb információk derülhetnek ki mind a tanár, mind társaik számára, mint a hagyományos osztálytermi keretek között.

Nemzeti Alaptanterv Hangsúlyozza a különböző kompetencia területek fejlesztését Igényli a tudás gyakorlati alkalmazásának képességét Csoportos szervezési munkák, új motiváló módszerek Drámapedagógia, kooperatív tanulás, projekt, vita, moduláris oktatás

Fogalmak Dráma: görög szó, jelentése tenni, cselekedni Játék: egy szabadon végzett tevékenység, melyet szórakozásképpen, szabályok szerint végzünk Drámajáték: módszer, amelyben a dráma a cselekvő és kreatív-alkotó tanulás módja, a történeten és játékon alapuló módszer

A dráma csoportos játéktevékenység… Amelyben a résztvevők képzeletbeli világot építenek fel Amelybe szereplőként bevonják őket Ahol valós problémákkal találkoznak Ebből pedig tudásra, tapasztalatra tesznek szert

A játék felhasználható A ráhangolódáskor Előkészítéskor Rendszerezésnél Összegzésnél Értékelésnél Jutalmazásként Frissítőként

Kompetencia A drámapedagógiai eljárások minden fejlesztendő kompetencia területén jól használhatók! Kiemelendő: anyanyelvi kompetencia idegen nyelvi kompetencia szociális kompetencia Továbbá kiválóan fejleszthető e módszerrel a kreativitás, a spontaneitás, az aktivitás, a koncentráció.

Mert a következő területeken segít a fejlesztésben: Miért játsszunk?? Mert a következő területeken segít a fejlesztésben: Kooperáció Változatosság Képességek kiegyenlítése, fejlesztése Eszköz Motiváció Sikerélmény Gyermekközpontúság Személyiség fejlesztés Mert jó!

A drámajáték során (1.): Fejlődnek a gyermekek társas kapcsolatai, a másik elfogadása, a tolerancia. Megtanulják az érzéseiket, érzelmeiket, gondolataikat rendszerezni. Fejlődik észlelésük érzékelésük. Bővül szókincsük, nyelvi kifejezőképességük. Fejlődik mozgásuk, mozgáskultúrájuk. A szituációs és szerepjátékukban fejlődik beszéd és kifejezőkészségük Fejlődik figyelmük, koncentrációra való képességük.

A drámajáték során (2.): Improvizációs játékok során fejlődik fantáziájuk. Gazdagodnak érzelmeik. Fejlődnek a megjelenítéshez, csoportos játékhoz szükséges képességek, készségek. Fejlődnek a rögtönzési képességek. Erősödnek az ismeretszerzési, tanulási, problémamegoldó képességek. Fejlődnek a megismerő-, befogadóképességek

A játékok csoportosítása: Társismereti és kapcsolatfejlesztő játékok Észlelés, érzékelés játékai Figyelem koncentrációs feladatok Koordináció, ritmus, mozgás fejlesztés Memóriajátékok Szociometrikus feladatok Nyelvi, szókincsfejlesztő játékok Improvizációs játékok Szituációs és szerepjátékok

A drámajáték- vezetés alapelvei A tudatos nyelvhasználat Az instrukcióadás világossága Gazdálkodás az idővel A tér tudatos szervezése Körkörös figyelem A csoportban zajló metakommunikáció feltérképezése A játékélményhez szükséges atmoszféra megteremtése. Az értékelő visszacsatolások nyelvi megformáltsága

A dráma és más fejlesztő módszerek Kooperatív pedagógia Projektpedagógia Differenciálás Tevékenységközpontú pedagógia

Gondolataim, tapasztalataim 1. A játék, a dráma segít! A drámajáték minden órán segít! Nem a játékhoz kell az ismeretet csatolni, hanem a tananyaghoz kell hozzárendelni a megfelelő drámajátékot! A módszer alapfeltétele a bizalom! Érezzék, itt szabad tévedni, téveszteni! Nem jár érte szidás, rossz jegy. Ezzel a módszerrel az órák szabad, oldott légkörben telnek. A gyerekek bátrabban kérdeznek, véleményt nyilvánítanak.

Gondolataim, tapasztalataim 2. A játékban minden fél egyenlő. A tanár nem főszereplő, ő is játékos, irányító! A drámajáték azonnali visszajelzést adó tevékenység. A játék felszabadító, élményt adó erejével a tanár a tanulók személyiségének formálásában nagy lépéseket tehet. A tanár is tanulhat a diáktól. Törekedjünk arra, hogy mindenki szívesen és könnyedén vegyen részt a játékban. De megengedhetjük a passzív részvételt is!

Gondolataim, tapasztalataim 3. Semmilyen próbálkozást nem utasítok el, mert az mind lehet megoldás is. A játéktérben legyen mindenki látó és látható! A tanárnak mindig tudnia kell, hogy mit akar elérni egy-egy játékkal, miért tűzte ki a célt, hogyan valósítja azt meg. A drámajáték során mindig a csoportot kell megszólítani, hiszen a csoport magában foglalja az egyént.

Gondolataim, tapasztalataim 4. A tanár adjon szabadságot, legyen szeretetteljes, tudjon megbocsátani! Mindig betartom a ,,leglassúbb hajó” elvét. Mindig a csoport leggyengébb tanulóihoz viszonyítok, az ő lehetőségeiket veszem alapul. A gyermek célja a játék. A tanár célja a fejlesztés, a változás létrehozása, ennek eszköze pedig a játék.

Következtetés Mindez képessé teszi tanítványainkat, hogy mindennapi problémáikat könnyebben, eredményesebben kezelő felnőttekké váljanak!

Köszönöm a figyelmet!