A KÖRNYEZETVÉDELEM SZABÁLYOZÁSA, TERVEZÉSE, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA II TANTÁRGYI TERMATIKA Kötelező irodalom: Szabó, L. (2001) Környezetvédelmi esettanulmányok Jegyzet. SZIE GMFK, Gyöngyös Szabó L, Tóth Cs. (2002) Környezetvédelmi jog és információs rendszer. Jegyzet. SZIE GMFK, Gyöngyös

Környezetvédelem célja: természetes, mesterséges úton létrejött környezeti értékek megóvása 3 alaptevékenysége megőrzés: fenntartás, emberi korlátozásokkal, megelőzéssel helyre- illetve visszaállítás: rekonstrukció, utólagos közvetlen beavatkozással értékek definiálása: kv tárgyának és céljának meghatározása, létező és emberi tevékenység által létrejött új értékre is 4 fő törekvése egy meghatározható környezetállapot fenntartása az élet, mint különleges érték védelme a világ értékeivel való ésszerű gazdálkodás az ember etikai fejlődése

Környezetvédelmi igazgatás (1995. évi LIII. tv.) A környezetvédelmi igazgatás (64§) 1.Hatósági tevékenység ellátása  környezethasználat engedélyezése,  jogi felelősség érvényesítése 2.Információs Rendszer működtetésével kapcsolatos adatkezelés, tájékoztatás 3.anyagok, termékek, technológiák minősítése, forgalomba hozatal, alkalmazás engedélyezése 4.környezeti károk elhárítására irányuló szervezés 5.legjobb technika alkalmazására vonatkozó követelmények érvényesítése

Feladatait e törvény és más jogszabályok alapján a miniszter irányítása alatt álló hivatali szervezet területi környezetvédelmi hatóságok (Felügyelőség) települési önkormányzatok, jegyző látják el. A környezethasználat feltételei és engedélyezése (66§) Környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén: környezetvédelmi engedély egységes környezethasználati engedély Környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén: környezetvédelmi működési engedély szükséges

Környezeti hatásvizsgálat (KH) 67. § A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt KH-t kell végezni. új létesítmény telepítése, megvalósítása meglévő bővítése, technológiaváltás, termékváltás felhagyás - előkészítő szakasz (előzetes környezeti hatástanulmány) - részletes szakasz (részletes környezeti hatástanulmány) Sajátosságai alternatíva, előrejelzés, bizonytalanság, rendszerszemlélet, együttműködés

Előrejelzési módszer célja: várható lényeges környezeti állapotváltozások becslése, értékelése ezen keresztül a döntés befolyásolása eldöntendő: a tevékenység gyakorlása során kialakuló új környezetállapot elfogadható-e vagy sem Fogalomalkotás hazai módszertan kidolgozásakor, külföldi szavak tartalmának megfeleljen alapfogalmak értelmezése nem egyértelmű, különböző szakmák, szervezetek másként értelmezhetik

Környezeti hatástanulmány (KHT) Szakmai dokumentumok: döntéshez szükséges információkkal szakértői szervezetek készítik végleges tartalom és forma: egyeztetéssel, tárgyalásokkal Környezeti elemek, rendszerek levegő víz (felszíni, felszín alatti) föld (talaj, alapkőzet, ásványvagyon) élővilág, művi környezet, ember ökoszisztéma, települési környezet, táj

Hatótényező Állapotváltozások kiváltó oka: anyag- és energia kibocsátások, elvonások Szennyezőanyag-kibocsátás Zaj- és rezgéskibocsátás, sugárzás Élőhelyek megszüntetése, felszabdalása Természeti erőforrások készletének változtatása (víztározás, vízkivétel) Környezeti elemek létének megszüntetése (populáció kipusztulása) Művi elemek létesítése Mozgó környezeti elemek: áramlás, terjedés, mozgás megváltoztatása (migrációt, lég-, vízmozgást gátló akadályok) Területhasználat-változás (erdősítés, szántó - rét)

Környezeti hatás: hatótényező okozta állapotváltozás (közvetlen, közvetett) Hatásviselő: környezeti elem, rendszer Hatásfolyamat: ezek állapotváltozásait okozza Hatásterület: pozitív vagy negatív változások színhelye Elemi: egy környezeti elem állapotváltozásainak lehatárolása Teljes: minden értékelendő állapotváltozás térbeli kiterjedése Háttérhatás: tevékenységtől független adottsága, befolyásolja az állapotváltozások alakulását Kontroll környezet: változások értékelésénél összehasonlítás tárgya, a hatásterület tevékenység nélküli állapota

Nemzetközi előzmények USA Nemzeti Környezetpolitikai törvény kormány és szövetségi szintű beavatkozásokra, eljárásokra Kanada, Franciaország Európai Gazdasági Közösség, tagországoknak ig kellett beépíteniük jogrendszerükbe Magyarország évi LIII. törvény KHV-hoz kötött tevékenységek köre, eljárás részletes szabályai: 20/2001. (II. 14.) kormány rendelet EU-szabályozás, holland HV módszer

A hatásvizsgálati módszer szükségessége Megelőzés elve. utólag nehezebb és költségesebb, eredeti formában nem is állítható helyre Határértékek, terhelhetőségi határok korlátozott alkalmazhatósága - határérték: egy környezeti elem egy-egy komponensére - közvetett hatás; több, határérték alatti terhelés együtt - telepítési helytől távolabbi hatáskeltés Átlag, kritikus pontok átlagos terhelés nincs - ugyanazon hatótényezők hatása eltérő a különböző környezeti elemeken - különböző hatótényezők ugyanazon a környezeti elemen - érzékenység és a hatótényezők jellemzői eltérőek évszakosan maximális intenzitás, hatásviselő legérzékenyebb állapota (nem feltétlenül találkozik)

Az érintett érdekeinek védelme (végső hatásviselő: ember) Egyének, szervezetek, érintettek: legyen módjuk tudni róla és fellépni saját érdekükben. Állampolgárok környezetbarát magatartását nem lehet elvárni, ha az állam ugyanezt nem várja el az önkormányzatoktól, vállalkozásoktól. Következmények ismeretének hiánya, bizonytalanság Környezetvédelmi szakmai felkészültség, felelősség felismerése Ha a veszély vagy veszélytelenség nem igazolható: elővigyázatosság elve – le kell mondani a beruházásról

A környezeti hatásvizsgálatok lépései A környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek  „A” fejezet: csak részletes KHV után adható ki engedély  „B” fejezet: felügyelőség dönti el részletes kell-e  Jelentős módosítás Jelentős módosításnak minősül: új, határértékhez kötött anyag-energia kibocsátás (1 évig) veszélyes vagy radioaktív hulladék keletkezése, ha új kezelő létesítmény építését meglévő kapacitásának 25%-os növekedését új kezelési technológiát igényel engedélyezett határérték saját felszín alatti és felszíni vízkivétel25%-kal lehatárolt terület min. 1 évig kapacitás, termékmennyiség megnő

A hatásvizsgálati eljárás folyamata 1.Előkészítő fázis (előzetes KHT) tevékenységet kizáró okok feltárása a korai szakaszban olyan kérdések előrejelzése, melyekkel a részletes KHT során foglalkozni kell 2.Tanulmánykészítő fázis (részletes KHT) lényegesnek ítélt hatások (állapotváltozások) a mindenkori tudományos ismeretekhez mért lehető legpontosabb becslése, elemzése, összegzése, értékelése javaslattétel a tevékenység megvalósítását illetően

3.Áttekintő, értékelő fázis szakmai szempontból és a nyilvánosság véleménye alapján értékelés eredményeinek feldolgozása szükséges korrekciók és kiegészítések elvégzése 4.Eredményérvényesítő fázis Döntéshozatal, következmények utólagos ellenőrzése 1.a tanulmány alapján döntés nem hozható, sem az elutasításhoz, sem az engedély megadásához, nincs elegendő információ: RKHT elrendelése 2.a tanulmány alapján feltétlenül vagy feltétel nélkül kiadásra kerül az engedély 3.a tanulmány alapján a vizsgált tevékenység a javasolt telepítése helyen környezeti okok miatt nem gyakorolható

A résztvevők és feladatok I. A tevékenység kezdeményezői Kérelmezők: beruházók, önkormányzatok, ágazatok 1.megbízások kiadása a HT elkészítésére 2.információk kiadása tevékenység, kapcsolódó létesítmények elhelyezkedése, igénybe vett területek, kapacitásnagyságok, maximum, időbeli megoszlás tevékenység rövid technológiai leírása felhasználandó anyagok nagyságrendjének feltüntetése tervezett kibocsátások milyensége, nagysága, maximális értékei, időbeli eloszlása igénybe vett infrastruktúra, anyagnyerő helyek tervezett környezetvédelmi létesítmények külföldi technológiai referenciák

3.Finanszírozás 4.Tervmódosítások, kiegészítések elkészíttetése tartalmi és formai hiányosságok esetén 3.Tervezés továbbfolytatásának mérlegelése Gazdaságosság: van-e értelme a kezdeményezés továbbfolytatásának? Szakmai kiegészítés igénylése: az azt igénylő fizeti Tanulmányellenőrző hatósági szakértők megbízása sem a kezdeményező feladata

II. Döntéshozó hatóság Területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség 1.KHV elrendelése („B” fejezet) 2.Információnyújtás: tartalmi és formai követelményekről, meglévő környezetminőségre vonatkozó adatok átadása 3.véleményez(tet)és tartalmi és formai szempontból 4.lakossági tájékoztatásban való részvétel 5.döntés, írásos indoklás (felelősség, nagy szakmai elvárások, csak HV-tal foglalkozó részleg létrehozása) 6.szükséges módosítások érintettek felé való közvetítése (kompromisszumkeresés) 7.utólagos ellenőrzés, tapasztalatok feldolgozása Szakhatóságként bevonhatja: NP, ÁNTSZ, VÍZIG, KvVM, Magyar Geológiai Szolgálat

III. A környezeti hatástanulmány készítői Szakértői csoport 1.HV elvégzése 2.Szakmai dokumentáció 3.Egyeztetés: közvetítő a kezdeményező, a lakosság és a hatóság között 4.Javaslatkészítés a problémák megoldására. Hiányzó, környezetállapotra vonatkozó mérések elvégzése (információs rendszer hiánya) IV. Az érintettek és képviselők Egyéni képviselet  közös álláspont a közösségen belül  megoldáskeresés a kezelhető problémáknál

Környezetvédő mozgalmak  Előítéletek - tervező nem ellenség  elvszerű elutasítás, rugalmatlanság Önkormányzati képviselet  fejlesztési érdekek súlyozása, rövid távú érdekek  véleményalkotáskor szakemberek bevonása  aktív részvétel a probléma megoldásban kompromisszumos megoldások keresésében  párbeszédek kialakulását megkönnyíteni (lakosság- beruházó, lakosság-hatóság)  érintett önkormányzatok: közös álláspont kialakítása

Az előzetes hatástanulmány tartalma 1.) A tevékenység bemutatása (Infrastrukturális vagy környezetvédelmi célú) miért a tervezett változatot ítéli megfelelőnek környezetvédelmi szempontok korábban vizsgált számításba nem vett lehetőségek kiválasztást befolyásoló korábbi területfejlesztési- vagy rendezési tervek, infrastruktúra fejlesztési döntések és természeti erőforrás felhasználási koncepciók  kapacitás, kihasználás tervezett időbeli megoszlása  telepítés és működés megkezdésének várható időpontja és időtartama

 tevékenység helye és területigénye, használatának jelenlegi módja  létesítmények felsorolása és helye  technológia leírása, összefoglaló folyamatábrákkal, anyagfelhasználás főbb mutatóival  külföldi referenciák  állami, szolgálati, üzleti titok  igénybe veendő infrastruktúra adatai  környezetvédelmi létesítmények és intézkedések  adatok bizonytalansága, megjelölve, hogy a tervezés mely későbbi szakaszában és milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani

2.) Tevékenységek csoportosítása 1.Termelő típusú tevékenységek (kivéve energiaszektor) HV szempontjából érdektelen, mi a cél, van-e értelme 2.Infrastrukturális tevékenységek és energiaszektor kötelező megoldást találni, nagy szerepe van az alternatíváknak, cél a legkörnyezetbarátabb megoldás keresése 3.Környezetvédelmi beruházások más alapon történik a kontroll környezettel való összehasonlítás, ennek az állapota elfogadhatatlan, ezért kell a beruházás, ez a cél

3.) A telepítési alternatívák előszűrése gazdasági érdek: terület és technológia is adott cél környezetbarát alternatívák keresése, kikényszerítése 4.) A hatótényezők, potenciális hatásfolyamatok és hatásaik feltárása nagy pontossággal  Segítség: adott beruházásra vonatkozó általános környezetvédelmi tapasztalatok  Hatóság: rendelkezésre álló adatok  Előrejelzési bizonytalanságok a hatótényezők nagyságában, intenzitásában 5.) A hatásterület nagyvonalú becslése nem pontos lehatárolás, csak amire a vizsgálat kiterjed ezen kívül környezeti állapotváltozással ne kelljen számolni

6.) Állapotfelvétel és érzékenységi pontok 1.ténylegesen várható hatások 2.helyi környezeti adottságok 3.hatásterület érzékenysége, hatásviselők léte 4.teljes hatásterület környezetállapota, bázisadatként 5.kedvezőtlen állapotjellemzők 6.környezeti adottságok beruházásra vonatkozó hatásai 7.táj és az ökológiai viszonyok változásai 8.hatásterület védett értékei

7.) A lehetséges hatásfolyamatok összehasonlítása az érzékenységgel Hatásfolyamatok konkretizálása A választást a következők befolyásolják: 1.hatás nagysága, területi kiterjedése, időtartama, jelentősége 2.érintett elemek, értékek egyedisége, ritkasága 3.határérték meghaladása 4.Ellentmond-e a területre vonatkozó környezet- és természetvédelmi célkitűzéseknek? 5.Érint-e a folyamat kontinentális vagy globális környezetvédelmi problémákat? 6.Mi fontos az érintett lakosság számára? 7.Mekkora kockázattal kell számolni a bizonytalanságok miatt?

8.) Értékelés Területi alternatívák rangsorolása, mivel részletes már csak egy területen készül. Kizáró okok megállapítása 1.Pótolhatatlan környezeti érték, unikális növényfaj, műemléki védettség alatt álló objektum megsemmisülése 2.Irreverzibilis környezet-ökológiai folyamat megindulása (láprét kiszáradása) 3.Bizonyos tájhasználatok ellehetetlenülése (üdülőtó mellett vízszintcsökkenés, szennyeződés) 4.Határértéket meghaladó és műszaki eszközökkel nem csökkenthető, emberi egészséget veszélyeztető hatások léte

Az állapotváltozások értékelése (általában emberi választások) egészségügyi szempontból ökológiai szempontból (természetvédelmi szempontok) településkörnyezeti szempontból (humán- és településökológiai szempontok) tájhasználati szempontból (emberi tevékenység hosszútávú fenntarthatósága)

9.) A részletes KHT tartalmi követelményei 1.kiegészítő állapotinformációk, mérési igénnyel 2.egyes hatásfolyamatok pontosítása 3.bizonytalanságok csökkentésének módja, kockázati tényezők 4.Mire kell megoldást találnia a tervezőnek vagy a részletes vizsgálat kidolgozóinak? 10.) Javaslatok  igénybevétel módosítására  technológia módosítására  kiegészítő környezetvédelmi létesítmények tervezésére  alkalmazott alap- vagy segédanyagok körére  közel egyenértékű telepítési vagy technológiai alternatívák közül való választásra

Célja: segíteni a beruházót a megoldás keresésében, tájékoztatni a felügyelőséget, hogy van megoldás a felmerült problémákra 11.) Közérthető változat (vagy összefoglaló) A változások mit jelentenek a hatásviselők számára. Az előzetes hatástanulmány feldolgozása és a részletes vizsgálat előkészítése 1.felügyelőség tartalmi és formai szempontból átnézi, döntés (közmeghallgatás a részletes HV után) 2. elküldi az érintett és szomszédos önkormányzatoknak 3. jegyző közhírré teszi (30 napig) 4. írásban véleményezni lehet

Nem adható meg a környezetvédelmi engedély, az előkészítő eljárásban (EKHT), ha a várható környezeti hatások 1.jelentősége nem tisztázható a rendelkezésre álló adatok alapján 2.megállapításához valamely környezeti rendszer részletes vizsgálata szükséges 3.nagyfokú környezeti kockázattal járna 4.kedvezőtlen regionális vagy globális környezeti hatást váltana ki 5.vagy mindig részletes hatásvizsgálat-köteles (1. sz. melléklet alapján)

A részletes hatástanulmány tartalma pontos tervek ismeretében összes várható hatótényező megállapítható 1.hatótényezők és hatásfolyamatok teljes körű bemutatása és részletes leírása 2.hatásterület lehatárolása 3.kontroll környezet bemutatása 4.hatásterület állapotában bekövetkező változások bemutatása és értékelése 5.becslési módszerek leírása 6.bizonytalanság leírása 7.módosító javaslatok a káros hatások mérséklésére 8.szükség szerinti javaslat monitoring rendszer üzemeltetésére

Értékelés, minősítés először a hatástanulmány készítője, majd a hatóság által Értékelés szempontjai: kontroll környezet adott állapotjelzőjétől való eltérés mértéke meglévő határérték meghaladása hatás térbelisége (nagy kiterjedés növeli a hatásviselők számát és jelentőségét is) hatás időbelisége folyamatok visszafordíthatósága hatásfolyamat kialakulásának akadályoztatási lehetősége értékek ritkasága és pótolhatósága becslések biztonsága

Az állapotváltozások minősítési kategóriái megszüntető károsító terhelő elviselhető semleges javító értékteremtő Bizonytalanság, kockázat előrejelzése becsült balesetek, haváriák potenciálisan károkat okozhat kockázatelemzés hátrányos következmények keresése

Gazdasági, társadalmi hatások Egy-egy környezeti elem vagy rendszer állapotváltozása okozza. 1.használatot csak többletköltségek árán lehet fenntartani, elemeket eredeti minőségükbe visszaállítani: technológia költségigényesebbé válik 2.következmények nem kezelhetők többlet ráfordításokkal, felhasználó haszna csökken 3.készlet mennyisége csökken, vagy a minőség változik annyira, hogy nem lehet már eredeti célra használni

A döntés és a nyilvánosság A beruházó a részletes hatástanulmányt a hatóságokhoz benyújtja értékelésre, egy közérthető összefoglalóval együtt, melynek tartalmaznia kell: a tevékenység rövid bemutatását az állapotváltozások leírását a hatások értékelését a várható életminőségi és életmódbeli változásokat a tervezett környezetvédelmi intézkedéseket A Polgármesteri Hivatalokban ennek hozzáférhetőnek kell lennie.

A közmeghallgatás szabályai (RKHT után a Felügyelőség köteles megtartani) 1.helyét a tevékenység telepítési helye szerint illetékes önkormányzat(ok) biztosítják 2.érintett lakosság, szervezetek, önkormányzatok, környezetvédelmi szervezetek részvétele 3.30 nappal a közmeghallgatás előtt közzé kell tenni az időpontot 4.ez idő alatt lehet észrevételeket benyújtani 5.Felügyelőségnek meg kell vizsgálni addig

Érintettek köre 1.nagy horderejű beruházások (atomerőmű, vízerőmű), országos léptékű területfejlesztési tervek: ország teljes lakossága 2.regionális vagy helyi jelentőségű beruházások: hatásterület határaihoz köthető közigazgatási egységek 3.ha nem köthető közigazgatási határokhoz: az a terület, ahol a domináns hatások érvényesülnek, vagy több hatótényező egyszerre lép fel 4.lakosság, hatásterületen működő intézmények, szervezetek, gazdálkodók is érintettek

A lakosság véleménye lehet 1.egyetért, információ elegendő a megítéléshez 2.egyetért valamelyik tervváltozattal, információ elegendő, de választása nem esik egybe a hatásvizsgálók sorrendjével 3.nem ért egyet, információ elegendő, csak nem megfelelő Meg kell vizsgálni az érintett problémákat, felülvizsgálat után egyeztetni kell a lakossággal és a KHT készítőivel. 4.egyetért, de ki kell egészíteni a nem tárgyalt környezeti hatásokkal 5.sem tartalmilag, sem az információk mennyiségét illetően nem fogadja el, teljes átdolgozás is lehet

A hatásvizsgálatok további lehetőségei A környezetvédelmi felülvizsgálat fogalma 73. § (1) „az egyes tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának feltárására és megismerésére, valamint a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére környezetvédelmi felülvizsgálatot … kell végezni.”

73. § (2) a felülvizsgálat szabályai csak a már megkezdett (folytatott) tevékenységre vonatkoznak, a környezet igénybevételével, veszélyeztetésével vagy szennyezésével járó művelet, illetve technológia folytatása, helyreállítása, felújítása vagy felhagyása minősül a felülvizsgálat szempontjából tevékenységnek. Utólagos hatásvizsgálatnak is nevezhetjük.”

Észlelés: lakossági vagy környezetvédelmi szervezet bejelentése Az észlelés formája a hatósági ellenőrzések rendszeres végzése kellene, hogy legyen. (1957. Évi IV. tv. VI. fejezet) Észlelés esetén kötelező-e felülvizsgálat elrendelése? Eljárási kötelezettség: a felügyelőség minden esetben intézkedni köteles a környezetszennyezés vagy környezetkárosítás megszüntetésére.

Felülvizsgálat kötelező (74. § alapján) a következő esetekben: 1.környezetvédelmi engedélyhez, hatásvizsgálathoz kötött tevékenység engedély nélküli megkezdése, illetve folytatása 2.kiemelten védett, védett illetve védőterületen (Nemzeti Park, Természetvédelmi Terület, Tájvédelmi Körzet, vízminőség-védelmi védőterület, ivó-, ásvány- és gyógyvízkivételek védőterületei) folytatott környezetveszélyeztető tevékenység

Teljes körű vagy részleges felülvizsgálatot rendelhetnek el. Nincs mód az eredeti környezeti állapothoz való viszonyításra, ezért a tevékenység üzemszerű kibocsátásaira, a meglévő kibocsátási forrásokra és a várható környezeti hatásokra vonatkozik. A teljes körű felülvizsgálatnak ki kell terjednie: -az alkalmazott technológiák, berendezések műszaki állapotára, korszerűségére -az okozott környezetterhelésre, igénybevételre -a tevékenységhez kapcsolódó anyagforgalomra, be- és kiszállításokra, hulladék- és szennyvízkezelésre

-meghibásodás vagy katasztrófa esetén a környezetbe kerülő szennyező anyagok és energia meghatározására -a megelőzés és elhárítás érdekében tett és tervezett intézkedések bemutatására -a felhagyás után teendő intézkedésekre 12/1996. (VII.4.) KTM rendelet 76. § (1) szerint az érdekelt saját költségén elvégezheti maga, illetőleg ilyen vizsgálat végzésére feljogosított személlyel vagy szervezettel is elvégeztetheti.

A környezetvédelmi teljesítményértékelés, auditálás vállalatvezetés - gazdasági, termelési érdekből – a cég környezeti állapotának megismerésére, önkéntes alapon EU országaiban már bevált gyakorlat vállalatvezetési eszköz, amely egy rendszeres, ellenőrizhető, periodikusan ismétlődő és objektív értékelés Célja: segítse a környezet megóvását, megkönnyítse a vezetők környezetvédelmi ellenőrző munkáját a gyakorlatban biztosítsa, hogy a vállalati politika megfeleljen a jogszabályi előírásoknak

az ipari tevékenység környezeti eredményességének javítása a következő módon: 1.környezetvédelmi berendezések létesítése, üzembe helyezése 2.környezeti érvényességének módszeres, objektív és rendszeres ellenőrzése 3.a lakosság informálása a környezeti hatásokról Minderről a törvény 77. §-a igen szűken rendelkezik: “az érdekelt saját környezetvédelmi tevékenysége értékelésére, környezetre gyakorolt hatásának megismerésére felmérést végezhet (végeztethet)”.

A felülvizsgálat és a teljesítményértékelés közös szabályai Bevont hatóságok: Nemzeti Park Igazgatóságok, ÁNTSZ megyei intézetei, egyéb szakhatóságok A felülvizsgálat bírálatának eredményeképpen a következő határozatok születhetnek: 1.ha a tevékenység mindenben megfelel a jogszabályoknak, környezetvédelmi előírásoknak, követelményeknek, engedélyezi a tevékenység folytatását (környezetvédelmi működési engedély)

2.ha nem felel meg minden előírásnak, de nem várható tőle környezetkárosodás, kiadja a működési engedélyt, és határidő kitűzésével előírja a hiányosságok pótlását, biztosítékadási és céltartalék-képzési kötelezettséget is 3.ha rövid időn belül fennáll a közvetlen környezetkárosodás veszélye, a környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás mértékétől függően korlátozza, felfüggeszti, esetleg megtiltja a tevékenység további folytatását.

A teljesítményértékelés elbírálásának eredménye lehet: 1.ha minden előírásnak megfelel és azzal a hatóság egyetért, a működési engedélyt egyszerűsített határozattal kiadja 2.hiányosság észlelésekor a felügyelőség az engedélykiadása iránti kérelmet elutasítja, ugyanakkor az eljárást hivatalból folytatja 80. § előírja, hogy ha felülvizsgálat elrendelése kötelező, közmeghallgatást kell tartani.

81. § a kiadható határozatok fajtái szerint határozza meg azok rendelkező részének tartalmát: 1. Működési engedély tevékenység, érdekelt megnevezése, célja helye és hatásterületének behatárolása teljes körű vagy részleges felülvizsgálat adatai környezetvédelmi előírások, környezetre gyakorolt hatás megfigyeléséhez szükséges mérések rendje, dokumentálása, adatszolgáltatás és értékelés módja a határozat érvényességi ideje

2. Működési engedély feltételekkel tevékenység folytatásához szükséges intézkedések környezetre gyakorolt hatás megfigyeléséhez szükséges mérőhelyek kialakítása intézkedések sorrendje és azok időbeli ütemezése 3. Tevékenység korlátozása, felfüggesztése, megtiltása kötelezett megnevezése megállapított kötelezettség tartalma, teljesítésének módja és határideje előírások (feltételek), amelyeket a tevékenység során meg kell tartani, teljesíteni kell

Bejelentési kötelezettség, ellenőrzés 82. § (1) “ a környezetvédelmi illetve működési engedély kiadásakor alapul vett körülmények jelentős megváltozását az érdekelt 15 napon belül köteles a hatóságnak bejelenteni (pl. tulajdonosváltozás, technológiaváltozás, csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás)”

A felszámolási eljárás és a végelszámolás környezetvédelmi követelményei évi LIII. tv 9. § felelősség elve: a környezethasználó felelősséggel tartozik tevékenységének környezetre gyakorolt hatásaiért 104. § Ha a jogsértő tevékenységet folytató személyében változás áll be, e tevékenységet folytatóval szemben a jogutód felelősségének szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha a szerződésben erről másként állapodtak meg.

105. § A környezethasználó jogutód nélküli megszűnése esetén felszámolás vagy végelszámolás során, állapotfelmérés alapján a vagyonfelmérésben szerepeltetni kell a tevékenység következtében létrejött környezetkárosodások kárelhárítási és kártérítései kötelezettségeit. Ha nincs jogutód a Kormány köteles gondoskodni a környezeti károk elhárításáról.

A felszámolási eljárás 31. § (1) “a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője a felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül köteles az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek és a felszámolónak nyilatkozatot tenni, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, amelyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat”.

§ “a felszámolandó gazdasági szervezet nyilvánosan értékesítendő vagyontárgyai közül, a természeti oltalom alatt álló területek és a műemlékek tekintetében, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot elővásárlási jog illeti meg”. Felszámoló köteles  környezet- és természetvédelmi követelmények betartásáról gondoskodni  korábbi időszakból származó környezeti károsodások, környezeti terhek rendezéséről intézkedni  ilyen lehetőség hiányában a vagyontárgyakat a környezeti terhekkel együtt értékesíteni

Felszámolási költségnek tekintendők többek között a “felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá vagyonának megóvásával, megőrzésével kapcsolatos költségek, ideértve a környezeti károsodások és terhek rendezésének költségei….” is. Végelszámolás A gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésére irányul, nem “külső” jogi személy kérelmére, hanem a szervezet saját elhatározása alapján. A végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított 8 napon belül értesíti a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőséget a végelszámolás megindulásáról.