Fejtől s lábtól. Kettő orvos Erdélyben Tompa Andrea Fejtől s lábtól. Kettő orvos Erdélyben

Tompa Andrea Kolozsváron született, a gimnázium elvégzéséig ott élt az ELTE bölcsészkarának magyar– orosz szakán végzett, jelenleg Budapesten él 2004-ben doktorált orosz irodalomból a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karán tanít 2005 óta a Színház c. folyóirat szerkesztője, rendszeresen közöl színházi kritikákat

Első regénye A hóhér háza, melyben a romániai diktatúra mindennapjai elevenednek meg egy kamaszodó lány szemével; az író sok személyes emléke, élménye jelenik meg benne A Fejtől s lábtól 2013-ban jelent meg, az olvasóközönség és az irodalomkritika körében is hamar nagy népszerűségre tett szert

A Mátyás-szobor Kolozsvár főterén korabeli képeslapon

A kolozsvári New York kávéház korabeli képeslapon

A kolozsvári egyetem

A kolozsvári egyetem klinikájának épületei

A kolozsvári Fellegvár városrész

Lechner Károly ideg- és elmeorvos professzor

Önkéntes bevonulók

Sebesültkereső kutya

Kórház a századelőn

Sebesült katonák ellátása

Katonaorvosok műtét közben

Korabeli sebészfelszerelés

Hadirokkantak

Előpatak, Gidófalvy-villa

Zajzon, fürdő

Kneipp-taposófürdő

Modern Kneipp-taposó

Múlt és jelen száz évvel ezelőtti történet – saját jelenünk kérdései Erdély és Magyarország, Kolozsvár és Budapest viszonya a jövővel kapcsolatos kilátások, remények (tudományos fejlődés, társadalmi változások, jólét) a zsidóság helyzete, lehetőségei, megítélése nők helyzete stb. a főszereplők jelenként élik meg a hétköznapokban megélt történelem „alulnézetből”

Kultúrtörténeti tabló orvoslás gyógyvíz- és gyógyfürdő-kultúra testkultúra és -kultusz a wellness mai formái egyetemi élet, az orvosi fakultás működése Kolozsvár színházi és kulturális élete közéleti, turisztikai és nőegyletek, bordélyházi élet formálódó baloldali mozgalmak hadiorvoslás stb.

A regény nyelve személyesség természetesnek ható beszéd a szereplők megszólalását hitelesíti archaizáló kifejezések családi és tájnyelvi elemek a korabeli orvosi nyelv szókészlete nyelvtani és nyelvhelyességi hibák

Főszereplők a felnőtté váló fiatal mindenkori kérdései önállósodás, szülői elvárások, hivatásválasztás, bizonytalanságok, szexualitás, önértékelés stb. párhuzamos történetek: sokféle különbség és meghatározó azonosságok olvasói elvárás: sorsközösségükből fakadó egymásra találás eltérő családi örökség

A női főszereplő zsidó hagyományok – radikális szembefordulás kötelességteljesítés – társadalmi kérdések felé önértékelése: tehetsége és szorgalma miatti sikerek – nőiségében való bizonytalanság, sikertelenség határozottság és tudatosság szerep mögött bizonytalanság, magány állandó önelemzés, önértékelés elfojtások, elhallgatások

A férfi főszereplő jellegzetes dzsentri jogászcsalád önállósodás, értékeire ráébredés háborús tapasztalatok – felnőtt érettség alacsony önértékelés – apa szerepe elkomorulás: magány, háború, Trianon

Párhuzamos történetek ellentétező szerkezet: szétdarabolódó ország – életek találkozása a két élettörténet találkozási pontjai rendezettség és rendezetlenség, véletlenszerűségek, bizonytalanság jelentősége végső találkozás: kettéválasztottság és individualitás helyett közösség világban: bizonytalanság, átmenetiség állandósul

A „Té-szindróma” háborús összeomlás és trianoni döntés – addigra gazdag tabló Erdélyről általánosító vagy szimbolikus elbeszélések helyett személyes élmények a hazáról és az otthonról utólagos történelemértelmezés helyett a szereplők élő, jelen idejű megélése: az elszakadás ténye súlyt kap az új állapotot megérteni, ahhoz alkalmazkodni nem tudnak sokféle reakció az elszakadásra hitetlenkedés a magyar faj erejébe vetett hit alkalmazkodás és nemzetek közti egyenlőség érthetetlenség, nem tudás és feldolgozatlanság tabu, kimondhatatlanság – mögötte feldolgozatlanság

Motívumok test legkülönfélébb orvosi témák fürdőélet háborús leírások az ország feldarabolása, testrészek újraéledése test és lélek viszonya materializmus és az örök élet lehetősége az ember teste általi meghatározottsága, létezés és testi lét azonosítása

átmenetiség és állandóság személyes és történelmi síkon is a fiatal felnőttek élethelyzete, átalakulás, útkeresés otthon vágya és megtalálása állandó úton-lét, magányra való berendezkedés állandóság, valahova tartozás, a „Gazda” utáni vágy állandóság megtalálása az „öröklét”-ben a nemzet, a közösség útja ellentétes a személyes sorssal a háború előtt: a nagy változások, a látszólag biztos cél felé haladás ideje az összeomlással egy átmeneti állapot az átmenet válik maradandóvá a közösség sorsa megmarad bizonytalanságban

„fejtől s lábtól” sokjelentésű metafora a különbözőség fenntartásával megszülető azonosság a kettősségben megjelenő egység a különbözőségeket nem megszüntetni, hanem közösségben megélni az egyes ember és a nemzeti közösségek szintjén is

Nézőpontok nézőpontok sokfélesége nem hirdet igazságot az igazság nem egy-, hanem sokféle a két elbeszélő nézőpontjának váltogatása eleinte különbségeik egyre fontosabbak az azonosságok zárlat: a különbségek végképp jelentéktelenné válnak magasabb rendű egység megszületése egyes szám első személyű megszólalások helyett többes szám első személy ellentétező technika: a főszereplők nézőpontjának különbségei eltűnnek, az őket körülvevő világban viszont állandósulnak a közösség sorsának kérdései nyitottak maradnak