A city átalakulásának társadalmi problémái Budapesten

Az előadások a következő témára: "A city átalakulásának társadalmi problémái Budapesten"— Előadás másolata:

1 A city átalakulásának társadalmi problémái Budapesten
Izsák Éva – Uzzoli Annamária – Váradi Zsuzsa – Nikitscher Péter ELTE FFI

2 City: a város speciális funkcionális területe
H.Heineberg (2001): „a nagyváros központi elhelyezkedésű részterülete, ahol a tercier és kvaterner szektor trelephelyei magas funkcionális koncentrációt mutatnak, s így differenciált fejlődési dinamikájú funkcionális koncentrációval jellemezhetők” Budapest Hogyan módosult Budapest térszerkezete a rendszerváltozás után (city-ben) Mely szereplők és funkcióváltozások irányították az átalakulást? Az egyes funkciók átalakulása

3

4

5 A city határainak változásai
Térbeli állandóság Szabad területek hiánya Történelmi determináció Lakófunkció Társadalom Bank, biztosítás Kereskedelem Kulturális funkció

6 A budapesti city átalakulásának társadalmi problémái a kilencvenes években
A belső kerületek népmozgalmi helyzete Lakásállomány átalakulása Pénzügyi, kereskedelmi szektor átalakulása A különböző kereskedelmi ellátási formák hatása Kulturális funkció megváltozása

7 Népmozgalmi és halálozási viszonyok Budapesten
Helyi konfliktus: a népesség korösszetétele és a terület központi funkciói között Természetes fogyás, 2004 Halálozás, 2004 Keringési rendszeri halálozás, 2001

8 a kereskedelmi ellátás új formái és a a helyi lakosság
A city jellemző kereskedelmi ellátási formái 1990 után Helyi konfliktus: a kereskedelmi ellátás új formái és a a helyi lakosság vásárlóerő-potenciálja között

9 A bankok és biztosítók székhelyeinek elhelyezkedése
1990-ben 2005-ben

10

11 Lakásállomány átalakulása (2005)
Jellemzői: Privatizáció Piacosítás (?) Polarizáció és szegregáció City – képződés (V. ker.) Külföldi befektetők „pontszerű” city - képződés

12 A city jelentésének változásai a posztindusztriális társadalmakban
Nem hagyományos, hanem funkcionális meghatározás ! Átmeneti övezet gazdasági és társadalmi felértékelődése (nem a hagyományos „city – közeli funkciók hanem a tercier szektor megjelenése) Már nem a történelmi fejlődés határozza meg a city terjedésének irányát (Hoyt, 1939), hanem a city közelében fekvő területek felértékelődése (decentralizált területek)

13 Decentralizált területek a city-ben
Az egykori városnegyedet kialakító tényezők már nem alkalmasak az aktuális városfejlődés leírására

14 Köszönöm a figyelmet !