A GYERMEK

Gyermek – életkori szakaszok Értelmezési keret: jog, pszichológia, oktatás 14 év alatt 14-18 év között 18-23/24év

A gyermek körülöttünk Az „átlagos” gyermek Az „átlagtól eltérő” gyermek A „hátrányos” helyzetű gyermek A „veszélyeztetett” gyermek

„Átlagos gyermek” az iskolai tanulmányok elvégzéséhez megfelelő értelmi képességekkel és intelligenciával rendelkezik, szociokulturális környezete rendezett, a tudás megszerzése érdekében elegendő motivációval rendelkezik

Az átlagtól eltérő gyermek Értelmi képességek tekintetében az átlagtól két irányban lehet jelentősen eltérni. A pozitív irányba való eltérés: tehetségesek A negatív irányba való elmozdulás: értelmi fogyatékosok. Ezzel a problémával a gyógypedagógia foglalkozik.

A tehetség Czeizel Endre szerint a kivételes tehetség jellemzői: Magas általános értelmi képesség: a) lényegmegragadás, b ) elmélyült - elemző gondolkodás, c) szintetizáló képesség - általánosítás, következtetés levonása. Eredetiség, amely megnyilvánul: - témában, - problémafeltárásban, - módszerben, - kifejezésmódban (stílus).

Tehetségtípusok Ranschburg Jenő a) tudományos tehetség - a természettudományi vagy a társadalomtudományi tantárgyak elsajátításában nyújt kimagasló teljesítményt, b) vezetői tehetség - a különböző csoportok, közösségek feladatorientált irányításában kiemelkedő, c) pszichomotoros tehetség - sport, mozgásművészet terén kiemelkedő képességű, d) művészi tehetség a képző- és zeneművészet területén teljesítménye kiemelkedő.

Kreativitás: alkotóképesség Jellemzői flexibilitás: szellemi rugalmasság originalitás: eredetiség redefinitio: az újrafogalmazás, az átfogalmazás képessége lehetővé teszi a probléma más szempontból való megközelítését vizualizáció: a képzelet szabad áramlása metaforikus gondolkodás: az ötletek más kontextusban történő sikeres felhasználása értékelés képessége: a kritikus, önkritikus gondolkodás analizáló-szintetizáló képesség: a részletek aprólékos elemzése és az összefüggések feltárása transzformáció: a megszokott határok átlépése intuíció: a ráérzés

A tehetséges gyermek ismeretszerzés motiváció kreativitás szociális viselkedés

A tehetséges gyermek Ismeretszerzés nagyon sokat tudnak a legkülönbözőbb dolgokról, szókincsük gazdag, és szokatlan kifejezéseket is használnak, beszédük folyamatos, kifejező, gyorsan megjegyzik a tényeket, gyorsan felismerik az ok-okozati viszonyokat, gyorsan tudnak érvényes általánosításokat felállítani, jó megfigyelők, sokat olvasnak, szeretik a felnőtteknek szóló könyveket, atlaszokat, szótárakat, enciklopédiákat, megpróbálják a bonyolult dolgokat megérteni oly módon, hogy áttekinthető egységekre bontják szét, kritikusan, függetlenül gondolkodnak, értékelik a helyzeteket.

A tehetséges gyermek Motiváció az őket érdeklő kérdésekkel nagyon elmélyülten foglalkoznak, igyekeznek feladataikat befejezni, zavarja őket, ha félbe kell szakítani elfoglaltságukat, a mechanikusan ismétlődő feladatok untatják őket, ha a feladat érdekli őket, alig igényelnek biztatást, - tökéletességre törekszenek, önkritikusak, szívesen dolgoznak önállóan, magas célokat tűznek ki, és a saját maguk által vállalt feladatok megoldásánál a felnőttek segítségét csak addig veszik igénybe, amíg feltétlenül szükséges

A tehetséges gyermek Kreativitás sokféle, és sokszor szokatlan kérdéseket tesznek fel, majd az azokra kapott válaszok alapján újabb kérdéseket fogalmaznak meg, egy kérdés vagy probléma felmerülésekor sok ötletet vagy megoldási lehetőséget sorolnak fel, gyakran szokatlan, furcsa vagy meglepően frappáns válaszokat adnak, véleményüket nem rejtik véka alá, nem kedvelik a sablonos megoldásokat, jó humorérzékük van, eredeti, színes fantáziaviláguk van.

A tehetséges gyermek Szociális viselkedés sokat foglalkoznak olyan fogalmakkal, mint igazságos-igazságtalan, jó-rossz, nem tartanak mindenáron a többséggel, nem félnek attól, hogy mások legyenek, mint a többiek, ha más a véleményük, akkor provokálják a többieket, vállalják a konfliktusokat, mennek a maguk útján, nem fogadnak el tekintély-alapon véleményt anélkül, hogy kritikusan átgondolnák, elemeznék, felelősséget tudnak vállalni, tervezésben és szervezésben megbízhatóak, általában kijönnek kortársaikkal, bár néha türelmetlenek velük, barátaikat a hasonló képességűek közül választják, jól tudnak beszélgetni idősebb gyerekekkel vagy felnőttekkel,

A fogyatékos gyermek Pedagógiai szempontból A fogyatékosság típusai azok a gyerekek, akiknél fiziológiai okok miatt nincs lehetőség a személyiség normális fejlődésére. A fogyatékosság típusai értelmi fogyatékosság hallási fogyatékosság látási fogyatékosság beszédfogyatékosság mozgásfogyatékosság

A hátrányos helyzetű gyermek az átlagosnál nehezebb körülmények között élő, különböző környezeti ártalmaknak kitett, normálisan fejlett, fiziológiailag nem sérült gyermekek Mikrokörnyezeti ártalmak: a család (vagy az ép család) hiánya alacsony egy főre jutó jövedelem, egészségtelen lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolai végzettsége, a család életmódja, az érzelmi hiány, a deviáns környezet szocializációs ártalmai, a gyerekekkel való törődés hiánya, Makrokörnyezeti ártalmak: az iskola objektív feltételeinek hiánya (túlzsúfoltság, tanteremhiány, felszereltség hiánya stb. ), nem megfelelő szakos pedagógus ellátottság, a település helyzete, az infrastruktúra hiánya, a település kulturális életének színvonala

A veszélyeztetett gyermek Az a gyermek, aki személyiségfejlődésében erősen gátolt. A veszélyeztetett helyzetben nem a szociális tartalom a hangsúlyos, hanem a pszichés összetevő. A veszélyeztetettség az egész személyiség fejlődését gátolja és azt negatív irányba tereli. Különböző devianciák, életvezetési problémák, önértékelési zavarok, erkölcsi defektusok jelentkezésének veszélyével jár, járhat. A hátrányos helyzetű státus nem törvényszerű, hogy veszélyeztetettséget is jelent. A veszélyeztetett helyzet azonban minden esetben hátrányos helyzetet is jelent.

Hátrányos helyzet-veszélyeztetettség Hátrány-lemaradás-helyzet 1960-1970-es évek:tanulmányi szempont-környezeti tényezők-adottsághoz mért fejlődés Hh:nem születünk-azzá leszünk Segítés: oktatásügy-állami feladatvállalás De!kirekesztő(√:individuum,civilszféra,nn,v,antiszoc.) és bürokratikus

Hátrányos helyzet 1980/90-es évektől:szemléletváltás- gyv,jog Tág értelmezés, önkéntesség,pluralista rendszerű(önkorm,egyház,civilek) Nem csak nev-okt.kérdés! szociálpolitika családi nevelés új szakmák

Hátrányos helyzet Ktv.121.§(1)14.p: Hh:”a jegyző védelembe vette,vagy rendszeres gyv-i kedvezményre jogosult Hhh:akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gy tankötelessé válásának időpontjában legfeljebb 8 oszt-fejezett be,vagy a gy tartós nevelésbe került

Hátrányos helyzet ..akik különböző okok miatt nem tudnak a többiekkel együtt haladni, és ezért az iskolai kudarc, lemorzsolódás és a társad.beilleszkedésre való képtelenség fenyeget

A deviáns viselkedés A deviancia szociológiai fogalom, eltérést jelent. A deviáns viselkedések a társadalom által elfogadott szokásoktól, normáktól eltérnek, normaszegő viselkedést jelentenek. A deviáns viselkedést kiváltó okok családi és társadalmi eredetűek: rossz szociális helyzet, felbomlott család, a szülők alkoholizmusa, kulturálatlan életmód, elhanyagoló nevelés, brutális bánásmód, a család laza erkölcsi normái, kriminalitás a családban

A deviáns viselkedés jellemzői Beszédstílus szegényes szókincs, sztereotip elemek gyakorisága a beszédben, tartalmilag sivár kommunikáció, trágárkodás. Külső megjelenés testileg fejletlen, sovány, rosszul táplált, elhanyagolt, piszkos ruházat, divatőrület, felnőttes vagy valamilyen szubkultúrát követő öltözködés. Viselkedés - csoporthelyzet agresszivitás, durvaság, támadó attitűd, magányosság, peremhelyzet, nyugtalanság, hipermobilitás, szélsőséges mértékű és irányú érzelmi reakció, csavargás, igazolatlan hiányzások, hazudozás, tartós iskolai teljesítményromlás.

Hátrányos helyzet megjelenési formái Tünetek Okok Megoldás Inadekvát Inadaptív Disszociális Antiszociális