Értelmi fogyatékosok

Az értelmi fogyatékosság legalapvetőbb jellemzője az értelmi funkciók elsődleges sérülése. Az értelmességet, különféle intelligenciavizsgáló tesztekkel mérjük és az IQ-ban (intelligencia quotiens) fejezzük ki. Az értelmi fogyatékosságról és a mentális sérülés fokozatairól a különböző országokban, eltérőek a szakirodalmi álláspontok Fő tünet az általános értelmi képesség fejlődésének széleskörű és számottevő csökkentsége Kihat az egész személyiségfejlődésre és együtt jár a társadalmi környezetben való tájékozódás képességének csökkenésével.

Az alábbi táblázatban egy ma már nem használatos, de a szakirodalomban még gyakran idézett értelmiségi skálát láthatunk

IQ-értékek szerinti értelmességi skála idiócia (súlyos) 0-25-0,50 IQ Imbecillitás (középsúlyos) 0,50-0,70 IQ debilitás (enyhe) Tényleges értelmi fogyatékosság (oligofrénia) Organikus tünetekben gazdag Mentális szubnormalitás 0,70-0,80 IQ esetleg debilitás 0,80-0,90 IQ lelassult fejlődés Határeset mentális retardáció Organikus tünetekben szegény 0,90-1,10 IQ Normálövezet Normalitás 1,10-1,20 IQ Magas intelligencia 1,20 IQ Igen magas intelligencia Szupernormalitás

A mentálisan szubnormálisokra jellemző az intelligenciacsökkenés. Kérdés azonban, hogy az milyen okok következtében és mikor lépett fel

A szubnormálisok övezetében – amint az a táblázatból kitűnik – mindenekelőtt két jellegzetes sáv különül el: az egyik ténylegesen értelmi fogyatékosok (oligofrének) sávja, a másik a határesetek közbejöttével a mentálisan retardáltaké. Az ún. ténylegesen értelmi fogyatékosságot a nemzetközi szaknyelv még az elmúlt évtizedekben is oligofréniának (oligo=kevés, phrenia=értelem) nevezte.

Értelmi fogyatékosság a központi idegrendszer fejlődési károsodása következményeként alakul ki Létrejöttében : genetikai, és/vagy prae, peri- és korai postnatalis „exogén”, agyi működést károsító hatások illetve ma még etiológiailag tisztázatlan tényezők játszanak szerepet.

Okok részletezve: örökletes neurológiai zavarok (pl a nemi hovatartozás eldöntésében közvetlenül szerepet nem játszó páros kromoszómával összefüggő) örökletes anyagcsere-betegségek (pl galaktozémia) kromoszóma-rendellenességek (pl Down-szindróma) a terhesség ideje alatti vírusfertőzés, gyógyszerhatások elégtelen környezeti feltételek koraszüléssel kapcsolatos szövődmények szüléskor bekövetkező központi idegrendszeri vagy más sérülések agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás súlyos mérgezés súlyos fejsérülést okozó balesetek

Az értelmi fogyatékosság súlyossága szempontjából hagyományosan alcsoportokra bontható enyhe (debilitás), a középsúlyos (imbecilitás) és a súlyos fokú (idiócia) értelmi fogyatékosságra.

Az értelmi fogyatékosság súlyosság szerinti (új) osztályozása az IQ alapján Csoportok IQ Enyhe Közepes Súlyos legsúlyosabb 50-69 36-49 20-35 20 alatt Együtt Szubnormalitás (értelmi fogyatékosság) 0-69

Az értelmi fogyatékosság komplex orvosi-, pszichológiai és gyógypedagógiai vizsgálatokkal tárhatók fel. Az ÉF minősítését a vizsgálatok után egy-két évvel szükséges kontrollvizsgálattal és a pedagógiai tapasztalatok elemzésével ellenőrizni és ha szükséges korrigálni kell, mert tévedések fordulhatnak elő.

Az ÉF tartós hatásai megmaradnak a középsúlyos értelmi fogyatékosság, illetve különös mértékben a súlyos értelmi fogyatékosság esetében. Az ÉF az intelligenciasérülés foka szerint is három alcsoportra oszthatók: enyhe értelmi fogyatékosok középsúlyos értelmi fogyatékosok súlyos értelmi fogyatékosok

Ezek a kategóriák elkülöníthetők: az általános értelmi képesség csökkenésének mértéke szerint (pszichometriai alapon), a képezhetőség eltérő lehetőségei szerint, a társadalomra való ráutaltság mértéke szerint.

A mentális sérülés különböző foka szerint a kognitív fejlődés különböző mértékben akadályozott, a szocializációs folyamat nehezített Az ÉF megváltoztatja az egész személyiségszerkezetet, a tanulási és gondolkodási folyamatokat akadályozza, ezzel megnehezíti a szociális beilleszkedést. A beszéd hiányosságai miatt a kommunikáció korlátozott. Az említett következményes jelenségek miatt önértékelési zavar alakulhat ki.

Fontos az értelmi fogyatékosság korai felismerése és korai nevelése. Az értelmi fogyatékosság alcsoportjainak speciális nevelése életkori (fejlettségbeli) kategóriák szerint a családban és intézményben történik.

A mentálisan retardáltak támogatási szükséglete lehet: időszakos: nincs szükség folyamatos támogatásra kismértékű: változó intenzitású folyamatos támogatás szükséges (pl védett munkahely) nagymértékű: napról napra folyamatos, egyenletes szintű támogatás mindenre kiterjedő: folyamatos, magas szintű támogatás szükséges a hétköznapi élet minden területén.

1. Súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok Az ÉF egyik alcsoportját alkotják Olyan gyermekek, fiatalok és felnőttek, akiknél nem csak az agyféltekék kérgei, hanem a kéreg alatti, diencefalitikus terület és/vagy a nyúltagyi rész is sérült. A súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosoknál rendszeresek a szomatikus fejlődés rendellenességei, a koponya és csontváz torzulásai Mindehhez rendszeresen más fogyatékosságok is kapcsolódnak az érzékszervi – és mozgásfunkciókban

1. Súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok Az alapvető funkciók fejlődése súlyosan akadályozott. A motorikus funkciók alig fejlődnek ki, az ülés és járás megtanulása nehézségekkel jár A kialakult mozgások is rendellenességeket mutatnak, elsősorban a koordinációban, a sztereotip – ritmusos együttmozgásokban.

1. Súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok A kéz ujjainak finom mozgásai nem fejlődnek ki. Gyakori parallel sérülés az alsó és felső végtagok parézise. Az önkiszolgálási, higiénikus szokások nem, vagy alig alakulnak ki. A súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok elsajátítják az artikulált, tagolt beszédet, de ez gyakran echolália(ismételgetés) Környezetük beszédét legfeljebb csak korlátozottan értik meg. A kognitív funkciók fejlődése alig mérhető.

1. Súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok Szociális magatartásuk fejletlen, erősen befolyásolja a kommunikáció korlátozottsága, valamint szélsőséges affektivitásuk. Emberi kapcsolatok kialakítására, kooperációra korlátozottan képesek. Indulataik és mozgási intenzitásuk alapján apatikusak vagy hypermotilisek.

1. Súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok A súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok személyiségfejlesztéséről alig beszélhetünk. Állandó ápolást, gondozást igényelnek. Egyesek individuális gyógypedagógiai tevékenység által fejleszthetők, elsősorban az önkiszolgálás és az elemi kommunikáció terén. A súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok ellátásában az orvosi felügyeletnek és gyógykezelésnek döntő szerepe van. A súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok felnőtt korukban is teljesen önállótlanok, állandó gondozást igényelnek. Életük fenntartása speciális szociális intézményi ellátással biztosítható

2. Középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok A középfokban sérült értelmi fogyatékosok (hagyományos elnevezéssel: imbecillisek) az értelmi fogyatékosok egyik alcsoportját alkotják. Olyan gyermekek, fiatalok és felnőttek, akiknek a fejlődése számottevően alacsonyabb szintű az átlagosnál, intelligenciafunkcióik jelentősen sérültek. A főtünethez kommunikációs, motorikus, emocionális és szociális zavarok társulnak, ezáltal többszörösen összetett fogyatékosságot mutatnak.

2. Középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok Gyakoriak a párhuzamos fogyatékosságok, amelyek az értelmi fogyatékosságot előidéző okkal, vagy egy fokozott megbetegedési hajlammal függnek össze. Ilyen zavarok jelentkezhetnek az érzékszervi funkciókban, a beszédszervek funkcióiban, a finommotorikában, valamint a fokozott görcskészségben és a belső szervek megbetegedéseiben.

2. Középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok A kognitív fejlődés a normálhoz viszonyítva jelentősen lelassúbbodott és behatárolt. A középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok tanulását a cselekvő – szemléletes felfogás és feldolgozás jellemzi. Érdeklődésük a direkt szükségletek kielégítésére irányul. Beszédkommunikációs készségeik– tartalmilag, grammatikailag, szintaktikailag – erősen megkésve, szabálytalanul és hibásan alakulnak ki. Mozgásfejlődésüket a kisgyermekekre emlékeztető mozgáslefolyás, hiányos koordinációs képesség, tartási hibák, motoros diszfunkciók jellemzik. Szociális magatartásuk átfogóan sérült.

2. Középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok A középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok személyiségfejlődését elsősorban a speciálisan szervezett nevelési rendszer, illetve a gyógypedagógiai (oligofrén pedagógiai) tevékenység segíti. Ezáltal a kommunikatív és kognitív funkciók zavarai kisebb mértékben, az emocionális és szociális fejlődés zavarai nagyobb mértékben csökkenthetők

A nevelés célja, hogy a középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékost képessé tegye adekvát munkavégzésre, egyszerű társadalmi kapcsolatok kialakítására, hogy ezáltal társadalmilag védett élethelyzetben kiegyensúlyozott, értelmes életet tudjon élni. A felnőtt középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékosoknak egész életükben közvetlen irányításra és vezetésre van szükségük, önálló életvezetésre nem képesek. A munkatevékenységben csak egyszerű részfolyamatokat tudnak elvégezni. A családban és az intézményi közösségekben megfelelő szociális magatartást mutatnak.

3. Enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosok Az enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosok (hagyományos elnevezéssel: debilisek) az értelmi fogyatékosok egyik alcsoportját képezik. Olyan gyermekek, fiatalok és felnőttek, akiknél az intellektuális alulteljesítés a neuroendokrin-rendszer öröklött vagy korai életkorban szerzett enyhe sérülés, és/vagy funkciózavarán alapszik.

3. Enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosok Nem mindig különíthetők el pontosan a gyengetehetségű épektől, illetve a mentálisan retardáltaktól. Az enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosok személyiségfejlődése az épekétől kis mértékben tér el. Dominál a kognitív funkciók lassúbb és akadályozott fejlődése, emellett az extra-intellektuális funkcióban is jelentkeznek eltérések.

3. Enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosok Az enyhe értelmi fogyatékosság – attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, érzelmi- akarati stb. zavarok társulnak hozzá (amelyek vagy szoros kauzális összefüggésben állnak vele, vagy környezeti hatásra alakulnak ki) – igen változatos képet mutat.

3. Enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosok A téri orientáció, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a beszéd- és kommunikációs képesség, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének zavara valamennyi enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosnál – bár eltérő mértékben és mindig egyedi kombinációban – általánosan megállapítható. Ezek az eltérések, a tanulási képesség különböző mértékű zavarát eredményezik, és akadályozzák a személyiség fejlődését.

3. Enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosok Az enyhe értelmi fogyatékosság tünetei az iskoláskor előtt kevéssé válnak ismertté. Az épekre jellemző iskolaérettség nem alakul ki 6-7 éves korra. A tanköteles korú enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosok társadalmi beilleszkedését a gyógypedagógiai nevelés mellett orvosi, pszichológiai segítségnyújtás illetve jogi és szociálpolitikai intézkedések is elősegítik. Pályára való felkészítésük részben vagy teljesen az épekkel integráltan történik. Döntő többségük mint segéd- vagy betanított munkás önálló életvezetésre képessé válik.

Az IQ normálisnál valamivel alacsonyabb értékének azonban - amint azt már hangsúlyoztuk - igen sokféle oka lehet. Így pl. az ún. minimális cerebrális károsodástól a különböző rész-képességkiesésekig vagy zavarokig, vagy az enyhe hallássérülésig stb., a szociális hátterű mentális retardációtól a szintén többnyire környezeti okok miatt kialakult magatartási zavarokig

Nyilvánvaló, hogy az ilyen rendellenességekkel küzdő gyermekek, még ha IQ szerint esetleg azonos sávba tartoznak is, pedagógiai szempontból nem azonosak. A debilitás, amely állandó gyógypedagógiai fejlesztést igénylő irreverzibilis károsodás, és a példaként felsorolt rendellenességek, amelyek gyógypedagógiai segítséggel vagy esetleg anélkül is, megfelelő nevelési feltételek mellett reverzibilisek, pedagógiai szempontból mindenképpen megkülönböztetett elbírálást igényelnek.

napjainkban – szintén világszerte – az a törekvés jellemző, hogy e nagy és igen sokféle típusú gyermekcsoport diagnosztizálását, kiválogatását és besorolását nagyon gondosan végezzük el és nevelését differenciáltan oldjuk meg.

Külföldön a több tagozatú kisegítőiskola-modell és új iskolatípusok kialakításával igyekeznek az átlagostól kisebb-nagyobb mértékben eltérő gyermekek nevelését megvalósítani Magyarországon is napirendre került a kisegítő iskola szervezeti és tartalmi korszerűsítése, és egyre erősödik az az igény és törekvés, hogy az általános iskola fokozza toleranciakészségét nagyobb mértékű individuális alkalmazkodás és esélykiegyenlítő korrekciós nevelési hatások biztosításával.

Intézményrendszerük foglalkoztató iskola és gyermekotthon speciális iskola és gyermekotthon speciális iskola általános iskola mellett működő speciális tagozat speciális iskola továbbképző tagozata Ezek az intézmények a középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékkal élők intézményei. Itt a nevelés oktatás célja, hogy e gyermekeket képességiekhez mérten tevékenységre, munkafolyamatok elvégzésére oktassa. Az általános iskolák mellett működő speciális osztályok, az enyhe értelmi fogyatékkal élők számára működő alapfokú intézmények.

Célja e tanulók személyiségének kialakítása, fejlesztése az ismeretek és magatartásformák egységében. A továbbképző tagozat jelenleg a speciális szakiskolákban működő kilencedik és tizedik osztályok, amelyek elvégzése lehetővé teszi a szakmaválasztást, sikeres pályaorientációt követően a szakma megszerzését a tanuló számára.

Súlyosan halmozottan fogyatékosok

Súlyosan-halmozottan fogyatékosok Orvosi szempontból: testi- vagy pszichés károsodás különösen magas foka, gyógyíthatatlannak nyilvánítják, ápolási eset. A súlyos-halmozott fogyatékossággal élők: sokáig nem ismertük fel kommunikációs igényüket, társas szükségleteiket. Képezhetetlennek, nevelhetetlennek minősítették őket, és az egészségügyi gyermekotthonokban nyújtott ápoló-gondozó felügyelet mellett némi egyéni vagy kiscsoportos gyógypedagógiai jellegű gondoskodásban is csak keveseknek volt részük.

Súlyos jelző: képzeletbeli skálán, valami alapján meghatározzuk, ez viszonylagos fogalom. Általában a károsodás tartósan, végérvényesen gátolja az egyes funkciók kialakulását. Első hónapokban diagnosztizálható, életkor előrehaladtával az elmaradottság egyre szembetűnőbb.

Halmozott jelző: azonos vagy eltérő időben két vagy több, egymással nem közvetlen oki kapcsolatban álló különböző fogyatékosság van jelen. Kialakulásáért általában a központi idegrendszer komplex sérülése a felelős. Jelentős szerepe van a környezet akadályoztató vagy támogató voltának. Leggyakoribb: mozgásfogy.+érzékszervi fogyatékosság, melyhez társulhat enyhe, középsúlyos, súlyos értelmi fogyatékosság Komoly akadályok vannak a tanulás, munka társadalmi beilleszkedés terén. Nem jellemzi őket a finommotorika.

A halmozott fogyatékosnál annak eldöntése, hogy melyik tekinthető vezető fogyatékosságnak, sokszor nem lehetséges a tünetek összefonódása miatt Gyógypedagógiai befolyásolása csak úgy eredményes, ha a sérülés specifikus beavatkozás mindegyik részfogyatékosságot figyelembe veszi Ha az egyik elsődleges károsodás később keletkezik, a fejlesztés esélyei kedvezőbbek

Teljes testtel fejezik ki amit gondolnak, akarnak, éreznek. Szükségük van: emberi közelségre, hogy tapasztalatokat gyűjthessenek, hogy helyváltoztatást végezhessenek, beszéd nélkül is megértsék őket szemkontaktus nagyon fontos.

Bazális stimuláció: alapvető ingerlésekre van szükség, kronológiai sorrend: fürdetés, hajszárítás hidratólikus ingerlés: zene méhen belül is hat gesztikulális ingerlés: függőágyba helyezzük a gyereket orális ingerlés: hideg-meleg, ivás, evés, megtapasztalása akusztikus ingerlés: hallás útján a szociális kapcsolatfelvétel

Bazális stimuláció: taktilis ingerlés: mi érintjük meg haktilis: ő érint meg vizuális: fény-árnyék játéka, csillámlás Azokat a területeket kell stimulálni, fejleszteni, ami az ép gyereknél is megvan. Így lehet velük kapcsolatba lépni. Fontos szociális szempontból, hogy a súlyos-halmozottan fogyatékos gyereknek a szüleit a környezet, hogyan támogatja?! Segíteni kell a családot a szociálpedagógusnak.

Halmozott fogyatékosségal élők személyiségalakítására irányuló gyp Halmozott fogyatékosségal élők személyiségalakítására irányuló gyp. tevékenység Halmozott fogyatékosségal élők személyiségalakítására irányuló gyp. tevékenység A cél a halmozott fogyatékosság következményeinek megszüntetése, korrigálása, kompenzálása, a családba, kortárs közösségekbe, ha elkerülhetetlen az intézményes ellátás, akkor lakóotthoni környezetbe való integrációjának elősegítése. Valamennyi résztevékenység speciális feladatai és eljárásai jelen vannak.

Cél a kiszolgáltatottság és függőség csökkentése, az autonómia és önmeghatározás lehetőség szerinti biztosítása, a kommunikációs kezdeményezésének segítése. Elengedhetetlen, hogy a súlyosan halmozottan fogyatékos személy is mindenképpen részesüljön korosztálya nem fogyatékos tagjaival közös élményekben, szabadidős programokban. Cél a tárgyi és személyi környezettel való folyamatos interakció. Speciális eljárások: etetésterápia, a testi kontaktus mint kommunikációs eszköz, augmentatív kommunikáció, jelbeszéd, érzékszervek fejlesztése.