Peszticidek és környezetvédelem

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Erdővagyon-gazdálkodás
Advertisements

Néhány adat a Győrben élő időskorúakról
AZ ÜVEGELT ÍVÓVÍZ…. SZÜKSÉGES?... MÜANYAG ÜVEGEK.
A környezetszennyezés forrásai
Természet Szerintem a természet nagyon jó dolog és igenis nagyon fontos .pl. mi lenne velünk növények nélkül? Vagy álatok nélkül ?Hát egyszerűen nem lennénk.
DINOSZAURUSZOK „RETTENETES GYÍKOK”.
Kémia 6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia
A számítógépek generációi
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
A víz-háborúk kora jöhet
Öltözködés és kozmetikumok
Globális problémák Kialakulásuk okai:
1872 : 1. nemzeti park megalakítása Yellowstone
6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia Balassi Bálint MTNYAI Ipolynyék
Termesztő berendezések alatti növényvédelmi munkák.
A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek.
A Víz Világnapja Március 22..
Természeti erőforrások védelme
2. AZ ENERGETIKA ALAPJAI.
Ökológia Fogalma:Az élőlényeknek a környezetükhöz való viszonyát vizsgáló tudomány. Vizsgálatának tárgya: Az ökoszisztéma, az élőhely ( biotóp) és azt.
Közl_kvéd061 közlekedési hulladék. közl_kvéd062 A közlekedés vízszennyezése Víz nélkül a földön nem lehetne élet. Ennek ellenére az ember kedvére szennyezi.
FERTŐZÉS - KOCKÁZAT.
Az emberiség életében Készítette: Árvay Brigitta
KÖRNYEZETVÉDELEM A HULLADÉK.
Bioélelmiszerek Készítette: Sorbán Sarolta
megújuló ENERGIÁK Iskola: Vak Bottyán János Általános Iskola
Felelősséggel a környezetért!
Növényvédőszer kémia Növényeket károsító tényezők abiotikus biotikus
Jut is, marad is? Készítette: Vígh Hedvig
Jordán László növény-, talaj- és erdővédelmi elnökhelyettes
Fogamzásgátlás és sürgősségi fogamzásgátlás
Peszticidek és környezetvédelem
Szigyártó Erzsébet XI.B
Ásványokhoz és kőzetekhez köthető környezeti károk.
A talaj-mikroorganizmusok peszticidérzékenységének kimutatása
Biopeszticidek Készítette: Pásztor András március 22.
B UDAFOKI BARLANGLAKÁSOK SZENNYEZÉSE Írta: Rátz Dorottya IWS1O7.
Gyakorlati alkalmazás Biológiai felmérés és monitoring.
OECD GUIDELINE FOR THE TESTING OF CHEMICALS Soil Microorganisms: Carbon Transformation Test OECD ÚTMUTATÓ VEGYI ANYAGOK TESZTELÉSÉRE Talaj Mikroorganizmusok:
Az erőművek környezetvédelmi kérdései és élettani hatásai
Vízminőség védelem A víz az ember számára: táplálkozás, higiénia, egészségügy, közlekedés, termelés A vízben található idegen anyagok - oldott gázok -
A népesség számának változása Európában
A jövő válsága a vízhiány Készítette: Lőrincz Bea – 10.A.
A PALACKOZOTT ÍVÓVÍZ… SZÜKSÉGES?... MŰANYAG PALACKOK.
Környezet- és egészségvédelem a mindennapjainkban
Csökkentsük együtt a hulladékot!
Füves puszták.
TALAJOK ÉS ZÖLD KÉMIA. Általában a talajokról Definícó: a földkéreg legfelső laza rétege, amelyet a gyökérzet és mikroorganizmusok együttes tevékenysége.
Globális változások-környezeti hatások és válaszok
Környezetvédelem.
LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK OKOZTA STRESSZ. ÁLTALÁNOS TÜNETEK.
A TECHNOLÓGIA MÉRFÖLDKÖVEI KÉMIKUS SZEMMEL A vegyészek és vegyészmérnökök számos fejlesztése a mezőgazdaság és az élelmiszerbiztonság területén lehetővé.
Környezettechnika Bevezető Musa Ildikó BME VKKT. Természeti erőforrások használata.
Globalizáció és környezeti problémák
Az erdőirtás és környezeti hatásai
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS IPART, KÖZLEKEDÉST ÉRINTŐ EREDMÉNYEI, AZ INTÉZKEDÉSEK PROGRAMJA ORSZÁGOS FÓRUM VESZÉLYES ANYAG TERHELÉS A FELSZÍNI ÉS.
Környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelynek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése,
Ökológiai növényvédelem. Bacillus thuringiensis a Bacillus thuringiensis (Bt) nevű baktérium használata tipikus eszköze a biológiai növényvédelemnek a.
A növényvédő szerek hatása a környezetre Nádasyné Ihárosi Erzsébet Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Keszthely, Növényvédelmi Intézet,
agrokémia Környezetgazdálkodási agrármérnök
„Vegyünk egy nagy levegőt”
"Víz! Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy."
Mitől szennyeződtek el hazánk felszíni vizei?
Az éhezés.
Felszíni vízminőséggel és a hidromorfológiai állapotjavítással kapcsolatos intézkedések tervezése a VGT-ben VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ.
Bioenergia, megújuló nyersanyagok, zöldkémia
PESZTICIDEK Dr. Bajnóczy Gábor egyetemi docens
A talaj-mikroorganizmusok peszticidérzékenységének kimutatása
Globalizáció.
Előadás másolata:

Peszticidek és környezetvédelem Dr. Fleit Ernő egyetemi docens Tel: 463 – 4260 fleit@vkkt.bme.hu

Alapfogalmak I. Kibocsátás: a peszticid kikerül a tárolóedényből és belép bármely környezeti elembe (víz, levegő, talaj). A kibocsátás lehet szándékos vagy baleset következtében is történhet (Sandoz), + elcsorgások, stb. Reziduális anyagok: a peszticidek azon része, amely tartósan a környezetben marad az alkalmazást követően. Felszíni elfolyás (runoff): A peszticid vízszintes elmozdulása vízzel, vagy más folyadékkal a kibocsátási ponttól.

Alapfogalmak II. Szenzitív területek: Azok a területek, ahol különösen veszélyeztetett, nem cél szervezetek élnek (pl. TVK-k). Szenzitív: Különösen érzékeny a peszticid expozícióra. Oldószer: Olyan folyadék, mint a víz, kerozin, xilol, vagy alkohol amelyben a kérdéses peszticid (vagy más anyag) oldatot képez. Szuszpenzió: Olyan „állapot” amelyben nem-oldott részecskék vannak eloszlatva a folyadékfázisban.

Alapfogalmak III. Szisztemikus peszticid: Olyan peszticid, amely abszorbeálódik a növényen vagy állaton és belép a nedvkeringésbe. Így az ilyen élőlényt fogyasztó károsítók toxikus hatást szenvednek. Cél (target) szervezet: Az az élőlénycsoport (vagy faj) amely ellen a szabályozást tervezzük. Célterület: A peszticid tervezett felhasználásának területe. Toxicitás: A peszticidek tulajdonsága, ami az akut, késleltetett és allergén reakciók erősségét méri (LC50, LD50, stb.). Illékonyság: A gyorsan evaporálódó anyagok könnyen gázzá vagy gőzzé alakulnak. Vizes-alapú peszticidek: Azok a peszticidek, amelyek vízben oldhatóak (segédoldószer nélkül).

A peszticidek felosztása I. Magasabb rendű állatok elleni szerek Akaricidek a pókok szabályozására Avicidek a madarak „ellen” Kemosterilánsok Inszekticidek a rovarok féken tartására Vespacidek a darazsak pusztítására Lampricidek a parazita ingolák rendben tartására (Észak-Amerika) Miticidek az atkák szabályozására Molluscicidek csigák és meztelencsigák ellen Nematicidek Nematoda ölők (hengeresférgek) Rodenticidek a rágcsálók ellen (egér, patkány)

A peszticidek felosztása II. Repellensek és attraktánsok Rovar csalik/csalogatók Rovar repellensek Madár repellensek Emlős repellensek

A peszticidek felosztása III A peszticidek felosztása III. Növények és alacsonyabb rendű életformák elleni szerek Baktericidek Herbicidek – gyomirtó szerek Fungicidek – gombaölő szerek Növényi növekedés szabályzó szerek (pl. a korai virágzás elősegítése, nagyobb szőlőszemek növesztése, oltványok gyökerezésének stimulálása (gyökereztető hormon, stb.) Vírusölő szerek (antivirális készítmények)

Városi környezetben használt peszticidek

Peszticid „történelem” Már i.e. 500 körül is használtak peszticideket a termés védelmére. Az első ismert peszticid a kén volt. A XV. Században már toxikus anyagokat is használtak, mint pl. arzén, higany és ólom. A XVII. században nikotin szulfátot vontak ki dohánylevélből, és rovarölőként használták. A XIX. században két további természetes inszekticidet használtak a pyrethrum-ot, amit a krizantémból vontak ki és a rotenon-t, amit trópusi hüvelyesekből nyertek. 1939-ben Paul Müller felfedezi, hogy a DDT nagyon hatékony inszecticid (a molekula korábban is ismert volt). A hatvanas években megjelenik Rachel Carson könyve a "Silent Spring". Ma már a DDT kb. 86 országban betiltott szer, de egyes fejlődő országok ma is használják a malária szúnyog irtására. Az 1950-es évektől kezdve a peszticid felhasználás kb. 50x-esére emelkedett és az USA közel 2.5 millió tonna ipari peszticidet használ évente. Jelenleg a glifozát hatóanyag (pl. Roundup-ban) a világban legnagyobb mértékben használt herbicid.

A peszticidek rövid története 1920-1930: technológiai és vegyi forradalom Intenzív K+F a peszticidek és fungicidek (DDT: 1939) területén. 1940 - 1950 A kereskedelmileg hozzáférhető peszticidek száma drámai emelkedést mutat. A vegyszereket csodaszernek (mirákulumnak) tartották 1960 Rachel Carson „Silent Spring” – a peszticid túladagolás veszélyei. A rovarok kulcsszerepének felismerése a táplálékláncban. Kutatások a „természetes" anyagok területén

DDT reklám a boldog negyvenes évekből 1939 Geigy (Svájc) A „krumplibogár” ellen Paul Muller (felfedező)

A DDT sokáig velünk maradt…

A peszticidek rövid története (folyt.) 1970 Megszületik meg az IPM koncepció – (Integrated Pest Management). A kártevők teljes kiirtása helyett a kártevő szabályozása a cél. 1980 A „lágyabb” inszekticidek„ fejlesztése – kisebb kár a non-target populációban és a környezetben. Intenzív K+F az alacsony dózisban alkalmazható vegyszerek irányába (1-5 g hatóanyag per hektár – szemben a korábbi 0,5-1,0 kg dózissal).

„Street” peszticidek (mindennapi expozícióink) Nose Only Inhalation Exposure System (NOIES)

Átlagos napi folyadékfelvétel testsúly kilogrammonként (korcsoportok és nemek szerint) Forrás: National Research Council (USA)

IPM

A peszticidek rövid története (folyt.) 1990 Biológiai eredetű anyagok keresése (rovarhormonok, vagy rovarmérgek – ezután ezek szintetikus gyártása (cayenne bors kivonat) Viselkedést megzavaró anyagok keresése, amely nem öli meg őket (feromonok, kemosterilánsok). „Spot” kezelések – csak a fertőzött területek kezelése. Monitorozás – csak a legszükségesebb esetben „mérgezni”. A kártevő populáció kezelése - a non-target rovarok kímélésével egyidőben.

A peszticid sztori konklúziói A 1960-as évekig a peszticideknek nagy társadalmi elfogadottságuk volt. A szúnyogok terjesztette trópusi betegségek következtében a franciák 30,000 embert vesztettek a Panama Csatorna építése során. A bubópestis, amely csaknem 65 millió ember halálát okozta bolha-patkány-ember rendszeren terjed. A malária több mint 200 millió embert ölt meg 1939-ig, azaz évi 6 millió halálesetért volt felelős. Herbicidek híján még mindig 10-12%-os lenne a mezőgazdaságban dolgozók aránya szemben a jelenlegi 2%-al (USA). Világszerte a megtermelhető termények 1/3-át eszik meg a kártevők, de ez az arány pl. Latin Amerikában 40%-os (gyomok, kártevők). Egy új vegyszer fejlesztése átlagosan15 évet igényel és US $20 millió dollárba kerül. A peszticidek nélkülözhetetlenek a világ népessége táplálása, öltözködése és közegészségügye szempontjából. Megjegyzés: az összes rovarok közül a fajok 0,5%-a növényi kártevő.

Legújabb peszticidek A DDT-vel szembeni „társadalmi ellenállásra” a vegyipar a peszticidek új generációival reagált. Ezek kevésbé perzisztensek, és általában vízoldékonyabbak (minek következtében könnyebben szennyezik a felszíni és felszínalatti vizeket) és gyakran magasabb az akut toxicitásuk. Az akut toxicitás növekedését (a hatékonyságot) az alábbi adatok igazolják: 1945-ben a DDT-t tipikusan a 2 kg/ha dózisban alkalmazták Napjainkban hasonló szintű védelmet (rovarok ellen) pl. az aldicarb és piretroidok alkalmazásával 0.1 és 0.05 kg/ha (50 g/ha!) érnek el. Ez azt jelenti, hogy a hatékonyság kb. a 10 -40 x-esére nőtt (de a toxicitás is!) Egy probléma megoldása mindig újabb problémákat szül, és ez így megy tovább!

A peszticid szennyezés forrásai Kétféle szennyezőforrás lehet: pont-források vagy nem-pont-források (diffúz). Pont-szerű szennyezésre példa egy peszticid kiömlés, mely a csapadékvíz elevezető csatornahálózatba jut. A területi lemosódásokkal a felszíni vizekbe jutó peszticid terhelés tipikusan diffúznak tekinthető. Pont források: mosóvizek és felszerelés tisztító/tároló helységek, Csomagolás és tárolóedények, Peszticid és eszköz tárolás.

Metolaklór felhasználás az USA mezőgazdaságában 1997

Peszticidek mozgása Az atmoszférában a szélmozgások vagy mesterséges szellőztetés közvetítésével A vízi ökoszisztémákban a felszíni elfolyásokkal és kimosódással (csurgalékvizek) mozoghatnak a peszticidek A felvett peszticidek az élőlényekkel (ideértve az embert is) mozoghatnak területről területre.

Légköri transzportfolyamatok A peszticid mozgás leggyakoribb formája a DRIFT (sodródás) Peszticid részecskék, köd, permet cseppecskék, gőzök és gázok formájában. Részecskék és cseppek – könnyűek. Nagy nyomású és finom porlasztású permetlé kiszórás esetén nő a drift valószínűsége. Repülőgépes növényvédelem Gőzök – A peszticid gőzök mozgékonysága nagy. Illékony peszticidek Hatósági szabályozás

Vízi ökoszisztémák – transzport a vizes közegben A peszticidek belépési pontjai/útjai a vizekbe : drift, bemosódás, lemosódás

Ökológiailag káros hatások a „non-target” állatokon és növényeken a peszticidek a non-target szervezeteket közvetlenül károsíthatják, vagy a peszticideknek lehetnek olyan maradványai amelyek krónikus hatásokat okoznak.

A non-target hatások értékelése Toxicitás becslés a letális dózis alapján LD 50% (LD50)mg/méh >100 mg/méh gyakorlatilag nem-toxikus 11-100 mg/méh enyhén toxikus 2.0-10.99 mg/méh közepesen toxikus <2.0 mg/méh nagyon toxikus

Kaptáronkénti méh pusztulás A méhek pusztulási aránya (kaptáronként): <100 per nap – normális pusztulási arány 200-400 per nap - alacsony 500-900 per nap - közepes >1000 per nap - magas

A peszticid maradványok káros hatásai A lebomlási sebességet számos tényező befolyásol(hat)ja: A talajfelszín és típusa, kémiai összetétel és pH, nedvesség tartalom, mikroorganizmusok, hőmérséklet, továbbá expozíció a közvetlen napfénynek.

Perzisztens peszticidek Egy „szabvány” megközelítés szerint ez az az idő ami az illető anyag 75% - 100%-nak az eltűnéséhez szükséges. Például: nem-perzisztens peszticidek esetén ez 1-12 hét, közepesen perzisztensek (1 - 18 hónap) és perzisztens peszticidek (2-5 év).

Perzisztencia osztályozás (példák)

Mi a helyzet a jó öreg Európában?

A peszticidek környezeti hatásai

N műtrágya felhasználás az EU-ban

Lehetséges megoldások Biotermesztés (organic farming) Gyorsan nő, de még így is elhanyagolható az aránya az EU tagállamokban (Forrás: EEA)