A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI

Az előadások a következő témára: "A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI"— Előadás másolata:

1 A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI
A LÉGKÖR ÖSSZETÉTELE, IDŐBELI VÁLTOZÁSA

2 I. AZ ÜVEGHÁZHATÁS

3

4 CO2 – 63% CH4 – 19% N2O – 6% CFC-k – 9% 10 minor – 3%

5

6 De Kína 2006-ban nagyobb volt mint az USA
(+7%-kal, 2005-ben még -2%)

7

8

9 Van-e az emberiségnek kimutatható hatása a légkörre, van-e globális felmelegedés/melegedés?

10

11 Következmények 1. Sivatagosodás, (szárazodás)

12

13 Következmények 2. A jeges területek változásai a) Sarkvidékek

14 b) Gleccserek Muir gleccser

15 c) Szárazföldek: talajfagy-csökkenés

16

17 Következmények 3. Éghajlati katasztrófák a látóhatáron? a) A Broecker-féle óceáni „szállítószalag” rejtélye

18 b) A világtenger szintváltozása

19 A nevet kapott és ezen belül a hurrikánná erősödött szélviharok száma
az észak-atlanti térségben ( ) A nagy természeti katasztrófák okai és trendje

20 Globális klímaváltozás?
„A kutatók ott vannak az árbockosárban, de nagy a köd, és nem tudjuk, ki a kapitány” A szubtrópusi éghajlati öv északi és déli határának elmozdulása Kínában 1950 óta Ha ezek még nem meggyőzőek

21

22 2080-ra várható változás

23

24 II. AZ ÓZON-PROBLÉMA

25 Az „ózonlyuk”: a magaslégköri ózon (összmennyiségének) csökkenése (ritkulása).
A valóságban nem lyuk! Nincs igazi határvonala. A gyakorlatban 220 Dobson egy praktikus határ

26

27 A Déli-félgömbön alakul ki, de az Északi-félgömbön is egyre inkább közelít a kritikus értékhez!
Nem állandó jelenség!!

28 A felszín közeli UV sugárzás hatásáról:
UV-C nm - a légkör elnyeli, UV-B nm bőrérzékenység, UV-A nm kevésbé érzény rá a bőr.

29 III. Savas esők Komoly problémát jelent, hogy a folyamat sokáig rejtve maradhat, s csupán apró jelei észlelhetők. Az erdő ugyanúgy zöld marad, de benne csökken a fák növekedési üteme, esetleg csak a pH változásra kevésbé érzékeny fajokra korlátozódik, s lassú változás kezd kialakulni a fajösszetételben. Példaként említhető, hogy az Appalache-hegységben (USA) a tölgyfák pusztulási aránya 1960 és 1990 között duplájára nőtt. Németországban főként a fenyők, Magyarországon az 1980-as években pedig a lombos erdők szenvedtek jelentősebb károkat.

30 Mi a savas eső? A fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből keletkező olyan légszennyeződés, melynek eredménye erős savak képződését teszi lehetővé a csapadékban (leginkább: kénsav, salétromsav) Nedves ülepedés („valódi” savas eső). Száraz ülepedés (a vízzel való érintkezés a felszínen, talajban, növényzeten, esetleg az emberi szervezetben), (Mexicováros. példája)

31

32