agrokémia Környezetgazdálkodási agrármérnök

Az előadások a következő témára: "agrokémia Környezetgazdálkodási agrármérnök"— Előadás másolata:

1 agrokémia Környezetgazdálkodási agrármérnök
vadgazda és természetvédő mérnök Bsc hallgatóknak Készítette: Erdeiné dr. Kremper Rita 1 1 1

2 Tápanyagszükséglet megállapítása
Biológiai módszerek Kémiai módszerek Tenyészedényes kísérlet Szabadföldi kísérlet Levél vagy növényanalízis Mikrobiológiai módszer 2

3 Elem alacsony megfelelő magas alacsony megfelelő magas
5-6 leveles kukorica tápelem ellátottságának megítélésére szolgáló optimális, vagy kielégítő tápelem koncentráció és az abból számított arányok Elem alacsony megfelelő magas alacsony megfelelő magas N% < 3,5-5,0 < N/P alatt felett K% < 3,0-4,0 < K/P alatt felett Ca% < 0,3-0,7 < K/Ca felett alatt Mg% < 0,2-0,2 < K/Mg felett alatt P% < 0,3-0,5 < N/P felett alatt Fe ppm < < P/Fe felett alatt Mn ppm < < P/Mn felett alatt Zn ppm < < P/Zn felett alatt Cu ppm < < P/Cu felett alatt B ppm < < K/B felett alatt 3

4 A termés és a levél ásványianyag tartalma közötti összefüggés
luxus felhalmozás hiány tartomány toxicitás Erős hiány határkoncentráció 4

5 Tenyészedényes kísérletek
NPK kezeléskombinációk a kukorica fajlagos vízfogyasztására NPK kezeléskombinációk a kukorica szárazanyagtartalmára 5 5

6 Egy tenyészedény kísérlet eredménye szerint
a  mg P2O5/kg kezelésnél 150 g, a 10 mg P2O5/kg kezelésnél 250 g, a 20 mg P2O5/kg kezelésnél 300 g, a 40 mg P2O5/kg kezelésnél 350 g, a 80 mg P2O5/kg kezelésnél 380 g, a 100 mg P2O5/kg kezelésnél 390 g és a 120 mg P2O5/kg kezelésnél 375 g növény hozam volt. Mikor szűnt meg a foszforműtrágya hatása? Maximális termés 400 g. Ennek 95%-át (380g) már 80 mg P2O5/ kg talaj műtrágya kezelésnél eléri a termés. 6

7 Kémiai módszerek 7

8 (MÉM-NAK tanácsadási rendszer által használt)
Kémiai módszerek (MÉM-NAK tanácsadási rendszer által használt) (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztály) N ellátotság vizsgálata: Humusztartalom alapján, KA figyelembe vételével P ellátottság vizsgálata Ammónium-laktátos kivonat foszfor tartalomra pH illetve CaCO3 tartalom figyelembe vétele K ellátottság vizsgálata Ammónium-laktátos kivonat kálium tartalomra KA figyelembe vétele 8

9 Növényvédőszer kémia Növényeket károsító tényezők abiotikus biotikus
Növényvédőszer (peszticid ) fogalma Védekezési módok: agrotechnikai mechanikus biológiai kémiai komplex Integrált növényvédelem 9

10 Növényvédőszerek csoportosítása
kártevők szerint: Viricid Baktericid Fungicid Herbicid zoocid Hatás alapján Kontakt hatás felszívódó: Lokoszisztematikus mély hatás transzlokálódó szisztematikus hatás 10

11 Növényvédőszerek csoportosítása
Biokémiai hatásmechanizmus alapján Lebontó folyamatokra ható peszticidek: pl. bordóilé kén ditiokarbamát Makromolekulák szintézisét befolyásoló peszticidek fehérjék lipidek tiolkarbamát nukleinsavak 11

12 Növényvédőszerek csoportosítása
Biokémiai hatásmechanizmus alapján Növényi életfolyamatokat befolyásoló vegyületek pl. fotoszintézis (atrazin (2004-től betiltva)) Idegrendszerre ható peszticidek 12

13 Növényvédőszer kémia Hatóanyag és a szer közötti különbség Formálás
Fogalmak: Hatóanyag és a szer közötti különbség Formálás (L, EC, D, G) Peszticidekkel szemben támasztott követelmények: Perzisztencia fogalma 13

14 Növényvédőszer kémia DDT története Paul Hermann Müller 1948 Nobel díj
Rachel Carson 1962 : Csendes Tavasz 14

15 Növényvédőszerek toxikológiai elbírálása
LD50 fogalma: (mg/kg testsúly) 5 – 50 mg erős méreg 51 – 500 mg méreg 501 – 5000 mg gyenge méreg 5000 felett méregjelzés nélküli 15

16 Növényvédőszer kémia 16

17 Különböző kémiai anyagok LD50 értékei
Növényvédőszer kémia Különböző kémiai anyagok LD50 értékei Kémiai anyag LD50 mg/ttkg Etilalkohol 10 000,0 Konyhasó 4 000,0 Morfin 900,0 cukor 30000 víz 80000 Temik 10 G 0,9 Nikotin 1,0 Aflatoxin B1 7,2 VX (harcigáz) 0,015 Dioxin 0,001 Tityustoxin 0,009 Tetanus toxin 0,000002 Botulinum toxin 0,000001 A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat.

18 Méhveszélyességi kategóriák
Méhekre kifejezetten veszélyes közvetlen kontakt toxicitása %, 12 óránál hosszabb hatás alkalmazása Méhekre mérsékelten veszélyes, közvetlen kontakt toxicitása %, 8 óránál rövidebb hatás Méhekre nem veszélyes (nem jelölésköteles), ha közvetlen közvetlen kontakt toxicitása elenyésző 18

19 Halveszélyességi kategóriák
LC50 < 1 mg/l/haltestsúlykilogramm felhasználás: 200m –től távolabb az élő vizektől Közepesen veszélyes. LC50 1 – 10 mg/l/haltestsúlykilogramm Az élő vizektől való felhasználási távolság 50m Mérsékelten veszélyes. LC50: 10 – 100 mg/l /haltestsúlykilogramm felhasználás: 5 – 20 – 50 m is lehet. 19

20 Növényvédőszer kémia Akkumuláció Rezisztencia
Fogalmak: Akkumuláció Rezisztencia Munkaegészségügyi várakozási idő (MVI) Élelmezés egészségügyi várakozási idő (ÉVI) Megengedhető maradék mennyiség (MMM) (hatóanyagmg/kg termék) 20

21 Növényvédőszer kémia GM növények Elterjedésük világviszonylatban
Leggyakoribb növényfajták Növényvédelmi szempontok: kártevőknek ellenálló növény Pl. BT növények (Bacillus thuringienesis) növényvédőszereknek ellenálló növény Pl. glifozáttal szemben GM növények lehetséges hátrányai 21

22 Növényvédőszer kémia 22