SZERVEZETTAN (7. hét) A szervezetek környezete. STEEP és SWOT analízis.
A szervezetek környezete A környezetnek két, egymással átfedő csoportja különíthető el. MAKRO (általános) környezet a potenciálisan ható elemeket tartalmazza MIKRO (specifikus) környezet a szervezetre ténylegesen ható környezeti elemeket foglalja magába: pl. vevők, szállítók, versenytársak, szakszervezetek, Kormányzat, stb. A gazdasági szervezet specifikus környezete az általa választott működési területtől függ.
A szervezetek környezete, és vizsgálata A vállalati környezet vizsgálati módszerei: makrokörnyezet – PEST / STEEP mikrokörnyezet – SWOT (GYELV) Az analízis célja, hogy a vállalatok befolyásoló tényezőkről átfogó képet nyújtson, és ezzel segítse a vállalati folyamatok tervezését.
PEST - STEEP Political - politikai és jogi környezet (adópolitika, külkereskedelem szabályozása, a Kormány stabilitása, a környezetvédelemmel, az alkalmazottakkal kapcsolatos törvények, stb.) Economic - gazdasági környezet (a kölcsönkamatok, importok és exportok alakulása, fizetési egyenlegek, bankkölcsönök, a részvények árfolyama, árváltozások, stb.) Social - társadalmi környezet (életszínvonal, a munkaidő szerkezete, a munkakörülmények, szociális támogatások rendszere, stb.) Technological - technológia környezet (vezetési, gyártási eljárások, korszerű anyagok, találmányok hozzáférhetősége, az innovációt segítő, korlátozó körülmények, stb.). A környezetnek a fenti négy csoport szerinti értékelését nevezzük PEST analízisnek (Political, Economical, Social, Technical). Napjainkban (GREEN paradigma megerősödésével) kibővült a környezetvizsgálat az alábbival: Ecological - természeti környezet (víz, föld, levegő, zaj-, rezgés, hulladék)
STEEP analízis Social - társadalmi környezet A STEEP analízis az alábbi szavakból összeállt mozaikszó: Social - társadalmi környezet Technological - technológia környezet Economic - gazdasági környezet Ecological - természeti környezet Political - politikai és jogi környezet A STEEP analízist a makrokörnyezet elemzéséhez használják. Az analízis célja: Hogy a vállalatot (rendszert) befolyásoló tényezőkről (környezetről) átfogó képet nyújtson, és ezzel segítse a vállalati folyamatok tervezését.
SWOT -GYELV A külső környezet nyújtotta Veszélyek (fenyegetések) (Azok a rizikók, amivel a szervezetnek szembe kell néznie. Pl. a kamat emelkedése, munkaerőelvándorlás, új versenytársak megjelenése. Lehetőségek (kínálata) (A fejlődés potenciális területei. Pl. új piacok, új terméklehetőségek.) a belső környezet Erősségeink (Azok a területek, ahol magas fokú kompetenciával rendelkezünk. Pl. elkötelezett munkaerő, rugalmas szervezeti struktúra.) Gyengeségeink (Azok a területek, ahol megvannak a korlátaink. Pl. gyenge vezetés, rossz ipari kapcsolatok.) (az erőforrások, a szervezeti struktúra, stb.) Ezt az elemzési típust hívjuk SWOT analízisnek (Strengths, Weaknesses, Opportunities, Threats).
PÉLDÁK http://www.szbki-badacsony.hu/files/files/A%20Zalai%20borvid%C3%A9k%20borturisztikai%20koncepci%C3%B3ja.pdf
Hagyományos (folyamatközpontú megközelítés!) Taktikai tervezés TERÜLETEI: Annak részletes meghatározása, hogy a választott stratégiák megvalósításához mit kell tenni, és hogyan (milyen erőforrások és tevékenységek kellenek hozzá) (folyamatközpontú megközelítés!) mik a prioritások mik a határidők? A terv megvalósításának hatékonyságát mérő kritériumok megválasztása, meghatározása; Annak tisztázása (mindenki számára) milyen akciók kellenek és mikorra?
Korszerű (termékközpontú megközelítés!) taktikai tervezés SZINTJEI: PROJEKT tervezés , OPERATÍV tervezés TERÜLETEI: Annak részletes meghatározása, hogy a választott stratégiák megvalósításához Milyen megoldást kell létrehozni? (termékközpontú megközelítés!) Mit kell tenni, és hogyan? - Milyen erőforrások és tevékenységek kellenek hozzá - (folyamatközpontú megközelítés!), Mik a prioritások? Mik a határidők? A terv megvalósításának hatékonyságát mérő kritériumok megválasztása, meghatározása; Annak tisztázása (mindenki számára) milyen akciók kellenek és mikorra?