Az én olimpiám A évi olimpiai láng elért minket is! Tegnap éjjel meggyulladt a háztájiban a szalmaboglya, na mondok ez a jel – felkészítem a jószágot oszt mink is elindulunk az olimpián!
A jó felkészülés kulcsa a jó edző! Felkértem Frau Esther Wintermantelt, a volt NDK nehézsúlyú iszapbirkózó olimpiai bajnokát, hogy készítse fel háztáji csapatomat. Két zsák tápért meg fél kiló gálicért elvállalta – így már a jószággal együtt optimistán nézek a jövőbe.
Riska, a csodatehén a marathoni kerékpár-átúszáson indul – három fejéssel végigcsinálja a távot!
Béla, a szomszédom a 300 méteres fedett pályás férfi tüsszentés számban fog szerepelni. A kép edzés közben készült róla. (Bélám eredetileg 300 női mellen akart indulni, de a negyediknél diszkvalifikáltam).
Háztájim nagy esélyese Jaguár, a gátdisznó. Talán az a titka, hogy születése óta tojótápon tartom.
Végre a golf is bekerült az olimpiai számok közé! A favorit Leopold, az én free style golfteknősöm!
Sámson, az Erdő Vad Bikája (civilben házievet) vizisízni fog az olimpián. Lesz meglepetés! Az ötletet az adta, hogy Sámson nem tud úszni, viszont nagyon szeretett volna benevezni az úszásra. Hátha egy második Angolna születik…
Talán nem egy megszokott olimpia szám, de a kínai cirkuszegereim feltétlenül szerepelni fognak a játékokon!
Mint vérbeli tehenészgazda ebből az égi páholyból fogom végignézni az olimpiát. A neve Mizoparmalat.
És most a két tartalék. Velük volt némi gondom, mert nem lehet az izgágákat a kispadon tartani. Mióta kiderült, hogy csak póttagként fértek be a háztáji válogatottba, igen furcsán viselkednek…
Kajafás, a sünkutya egész nap eszi (khm…) a kefét…
Dobermann, a tacskó pedig szó szerint elb*a az idejét!
Vége