Kréta és az ókori Görögorszég művészete Művészeti alkotások képelemzése

Knósszoszi palota, Kr.e. XVI.sz. Kréta A krétai művészet föllendülése az egyiptomi Újbirodalom megalapításával egy időben zajlott le. A knósszoszi palotakomplexum közel 20000 négyzetméteres négyszögletű területet foglal el. A palotának öt szinten 1300 helyisége volt. Jellegzetes eleme az oszlop: lefelé keskenyedő, a tetejét egy párnatagként kidudorodó gyűrűs fejezet és egy négyszög alakú fedőlemez zárta le. A palota leletei között található a kígyóistennőt ábrázoló szobrocska.

Az ókori Görögország térképe

Mükénei fellegvár (kül.: oroszlános kapu), Kr.e. XIV-XII.sz. A vár kapujának szerkezeti felépítése igen hasonlít Agamemnón sírjának bejáratához. A kép két egymással szembeállított, oszloptalapzatra támaszkodó oroszlánt ábrázol. Róluk nevezték el a kaput.

Parthenon – Pheidiasz, Kr.e. V.sz. Athén Periklész alatt épült az athéni fellegvár, az Akropolisz. A főépítész Pheidiasz volt.

A dór templom teherhordó szerkezete Akroteion=tetődísz Triglif=kőlap hármas rovátkával Metopé=domborműves kőlap a triglifek között Architráv=tetőszerkezetet tartó kőgerenda Abakusz=az oszlopfőt fedő kőlemez Echinusz=a dór oszlopfő jellegzetes része

Egy görög színház A görög színház három részből állt: orkhésztra, tgheatrom, szkéné.

Athéni akropolisz, Niké-templom, Erechteion Kr. e. 447-434. Az akropolisz kiképzésének utolsó láncszeme az Erechteion építése volt. A legismertebb a déli csarnok, amelynek oszlopai ruhás leányalakok.

Zeusz oltár, Kr. e. 180. (Berlin, Pergamon Múzeum) A pergamoni Zeusz-oltár t az együttes legmonumentálisabb elemeként a várkapun kívül, a fallal körülvett déli teraszon a Kr.e. II.század elején kezdték építeni.

Mürón: Diszkoszvető, Kr. e. 450 k. (Róma, Museo Vaticano) A diszkoszvető kompozíciójában több törvényszerűség rejlik. A szobron felfedezhető harmónia, világos összefüggések, ismétlődések arról tanúskodnak, hogy Mürón valóban a Kr.e. V.századbeli dór templomok építőinek kortársa volt.

Praxitelész: Knidoszi Aphrodité, Kr. e. 350 – 340 Praxitelész: Knidoszi Aphrodité, Kr. e. 350 – 340. (Róma, Museo Vaticano) Praxitelésznek indokolnia kellett a merész lemeztelenítést: az istennő éppen fürödni készül. Körplasztikai alkotás, jellegzetes testtartás: „kontraposzt”.

Szamothrakéi Niké, Kr.e. 200 k. (Párizs, Louvre) Feltehetően Püthokritosz alkotása a kr.e. 2.század elejéről. Egy győztes tengeri csata emlékére készült. Egy hajó orrán áll.

A Laokón-csoport Kr.e. II.sz. (Róma, Museo Vaticano) A görögök hogy a háborúskodást a trójaiakkal befejezhessék, cselhez folyamodtak.

Hegeso síremléke Hegeso és szolgálója jelenetét bensőségesnek érezzük. A dombormű ugyanis éppen a rajzzal való rokonság révén ki tudja fejezni az emberek egymáshoz való kapcsolatát és annak érzelmi motívumait. Ez az érzelmi színezet élményünket gazdagítja. A beleélés ugyanis, értelmi- érzelmi azonosulás.

Egyiptomi és görög szobrászat összehasonlítása Testtartás: frontális, szimmetrikus, mozdulatlan Fejtartás: előre tekintő, merev, egyenes Arckifejezés: érzelemmentes Részletek: leegyszerűsített, elnagyolt, stilizált Elmozduló tengelyek, kontraposzt, pihenő tartás A test középtengelyétől elforduló Élethű: a szobrász a töprengő, gondolataiba mélyedő arcot mutat Valósághű, részletgazdag

Egy fekete -és egy vörösalakos vázakép A feketealakos stílus az archaikus kor második felének (Kr.e. VII-VI.sz.) jellemzője. A vörösalakos stílus ( Kr.e. VI.sz. végén) jellemzője.

Az ókori görög irodalom térképe

Hangszerek a görög életben Kithara: váza szögletesebb, kiképzése és a húrfeszítések eltérnek a líráétól. Játszás közben az alkarban tartották. Líra: többnyire teknősbéka páncéljából és a ráerősített keretből állt. A páncél és a keret között kifeszített húrokat kézzel pengették. Játszás közben a mellhez szorították.